A Brdo–Brioni kezdeményezés csúcstalálkozójának résztvevői hétfőn az albániai Durrës városában közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozták, hogy a jószomszédi kapcsolatok, a regionális stabilitás és a megbékélés a Nyugat-Balkán európai jövőjének alapját képezik.
A csúcstalálkozó résztvevői kiemelték a közös fellépés fontosságát a modern biztonsági kihívásokkal, a kibertámadásokkal és a klímaváltozás következményeivel szemben – közölte a szlovén STA hírügynökség.
A Nyugat-Balkán vezetői – köztük Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke – hétfőn Durrësben gyűltek össze a Brdo–Brioni kezdeményezés csúcstalálkozóján, amelynek fő témája a régió európai perspektívája volt.
A találkozó résztvevőit Nataša Pirc Musar, Szlovénia elnöke, és Zoran Milanović, Horvátország elnöke – a kezdeményezés szervezői – fogadták, valamint házigazdaként Bajram Begaj, Albánia elnöke.
A tanácskozáson részt vett továbbá Jakov Milatović montenegrói elnök; Bosznia-Hercegovina Államelnökségének tagjai, Željka Cvijanović, Denis Bećirović és Željko Komšić; Gordana Siljanovska-Davkova észak-macedón elnök; valamint Vjosa Osmani, Koszovó elnöke.
Szlovénia elnöke, Nataša Pirc Musar a csúcstalálkozón megígérte, hogy országa továbbra is támogatja a Nyugat-Balkán államait az Európai Unióhoz való közeledés folyamatában. Úgy vélte, ennek a folyamatnak gyorsabban kellene haladnia, de a csatlakozási feltételek enyhítése nélkül.
Az STA beszámolója szerint Pirc Musar hangsúlyozta: nemcsak a jövőről, hanem a múltról is beszélni kell.
„Az országok a párbeszéd, a bizalom és az együttműködés terét építik még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy a különbségek közöttünk valóban nagyok. (…) Valódi párbeszéd, a nyitott kérdések rendezése és a megbékélés nélkül – ami talán a legkeményebb dió a régióban – nem lesz valódi előrelépés” – fogalmazott.
Pirc Musar meggyőződése szerint a Nyugat-Balkán európai perspektívája a leghatékonyabb geopolitikai eszköz a stabilitás, a béke és a biztonság biztosítására.
„Szlovénia támogatja a bővítési folyamat folytatását, ugyanakkor elvárja a tagjelölt országoktól a reformok végrehajtását, különösen a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok területén” – mondta, hozzátéve, hogy az EU-nak magának is el kell végeznie a saját feladatát.
Az idei Brdo–Brioni csúcstalálkozót a „Közös érdekek, közös elkötelezettség, közös jövő: együtt előre az EU felé” mottóval rendezték meg, amely – a szlovén elnök szerint – nem csupán szimbolikus üzenet.
Albánia elnöke, Bajram Begaj a csúcstalálkozón kijelentette, hogy a Brdo–Brioni kezdeményezés kulcsfontosságú mechanizmus a párbeszéd, a jószomszédi kapcsolatok és az EU-hoz való közeledés erősítésében.
A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Zoran Milanović, Horvátország elnöke is:
„Nem fogunk nagy következtetéseket levonni, új kezdeményezéseket indítani vagy pénzt hozni – ebben a formátumban ez nem is lehetséges. De beszélgethetünk, és megoszthatjuk tapasztalatainkat és problémáinkat az EU-n belül, amelyekből valóban van bőven” – mondta, és bejelentette, hogy a következő csúcstalálkozót jövőre Horvátországban rendezik meg.
A csúcstalálkozó résztvevői külön figyelmet szenteltek az EU 6 milliárd eurós gazdasági növekedési tervének megvalósítására, amely a Nyugat-Balkán 2024–2027 közötti időszakára vonatkozik.
Szlovénia – az elnök szavai szerint – erőteljesen támogatja e terv végrehajtását, de azt is elvárja, hogy a régió valamennyi állama felismerje a benne rejlő lehetőséget, és végrehajtsa a szükséges reformokat.
Pirc Musar a tanácskozás után rámutatott: a térségből a lehetőségek hiánya miatt sok fiatal távozik, ezért az államok közös felelőssége, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek biztosítják a minőségi munkahelyeket és vonzó társadalmi környezetet.
Ez volt a témája annak az ülésnek is, amelyet a csúcstalálkozó előtt a Brdo–Brioni folyamatban részt vevő országok foglalkoztatási hivatalainak vezetői tartottak. Megállapodtak abban, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki az oktatás és a munkaerőpiac igényeinek összehangolásában, valamint a tehetségek visszatérését célzó programok kidolgozásában.
A Brdo–Brioni folyamat egy közös szlovén–horvát kezdeményezés, amelynek tagjai: Albánia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Koszovó.
A találkozó résztvevői (Fotó: Beta/STA/Bostjan Podlogar)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
