– Eljött a bocsánatkérésnek az ideje. Eljött annak az ideje, hogy tíz évvel a program kezdetét követően bocsánatot kérjenek a károgók, a legyintők, a lemondók, a kákán is csomót keresők azok, akik azt állították, hogy ez a program arról szól, hogy néhány vajdasági magyar legyen még gazdagabb, akik azt állították, hogy ez a program nem fog a vajdasági magyar közösség itthon maradásához hozzájárulni. Akik azt állították, hogy ez az egész program, ez azért kell, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség lenyúlja a pénzt. Eljött hát annak az ideje, hogy ezek az emberek nincsenek sokan, ám hangosak a mai napig is. Bocsánatot kérjenek Magyarország kormányától, a VMSZ-től, a Prosperitati Alapítvány munkatársaitól, a vajdasági magyar gazdáktól és vállalkozóktól, a vajdasági magyar munkavállalóktól, egy szóval a vajdasági magyar közösségtől, mert hazudtak – ezzel kezdte beszédét Pásztor Bálint a Kapaszkodó a szülőföldön való boldoguláshoz – Gazdaságfejlesztési program Vajdaságban 2016-2024 elnevezésű szakmai konferencián, amelyet Szabadkán tartottak a múlt héten.
Pásztor így folytatta:
– És eljött annak az ideje, hogy úgy viseltessenek, mint Nagy Imre professzor úrnak a kollégája, aki a párizsi geográfus konferencián két hónappal a program indulását követően elismerte, hogy tévedett. Várom, hogy a hangos károgók, lemondók, legyintők és azok, akik is, akik a kákán is csomót szoktak keresni, mindig minden ügyben, de soha semmilyen ügyben semmiféle megoldást nem szoktak fölkínálni bocsánatot kérjenek Magyarország kormányától, a Prosperitatól, a vállalkozóktól, a VMSZ-től, a gazdáktól és a vajdasági magyar közösségtől – mondta Pásztor, aki a bocsánatkérés követelését arra alapozta, hogy a konferencián elhangzott, tudományos megalapozottsággal alátámasztott tények szerint a gazdaságfejlesztési program
az elmúlt tíz esztendőben legalább hatvanezer vajdasági magyar itthon maradásához járult hozzá.
– Ebben benne vannak a gazdák, a vállalkozók és a munkavállalók is, valamint a családok, ugyanis azt is tudjuk, hogyan alakultak a demográfiai mutatók azon vajdasági magyar családok esetében, akik a programnak a direkt haszonélvezői voltak. Ezért írjuk, azért készítjük a 2. Gazdaságfejlesztési stratégiát, hogy ezek a pozitív számok megmaradjanak a következő időszakban is, és hogy tíz év múlva is elmondhassuk azt, hogy igen, ezzel a programmal a VMSZ, Magyarország miniszterelnökének és Magyarország kormányának a támogatásával hozzá tudott ahhoz segíteni, hogy a szülőföldünkön boldogulni tudjunk, és legyen magyar jövő Vajdaságban a következő évtizedekben és évszázadokban is, hiszen erről szól ez a program – mondta Pásztor Bálint, aki ezután kitért az apja, Pásztor István szerepére, aki szerinte nagyon helyesen és jövőbe látóan észrevette azt, hogy a kisebbségi közösségeknek a fennmaradása, megmaradása, fejlődése akkor biztosítható, ha az identitásmegőrzés szempontjából fontos kérdéseken túl, meg az infrastruktúra fejlesztés mellett, foglalkozunk a közösség tagjainak a gazdasági megerősítésével is.
– Erről szólt az elmúlt tíz év. Erről szólt a több mint tizenhatezer pályázó, a félmilliárd. eurónyi megvalósított fejlesztés, a kétszázötvenmillió eurónyi vissza nem térítendő támogatás. És van még egy adat, amit én nagyon fontosnak tartok: nem pontatlanság és nem is szójáték vagy stilisztikai különbség az, hogy az első stratégiának az a címe, hogy a vajdasági magyar közösségek terület és gazdaságfejlesztési stratégiája. A második pedig egyes számban fogalmaz és azt mondja, hogy a vajdasági magyar közösség területes gazdaságfejlesztési stratégiája. Ez azért van, mert az elmúlt tíz esztendő bebizonyította, hogy nemcsak, hogy az nem igaz és szemenszedett hazugság, hogy csupán néhány vajdasági magyar vállalkozó lesz még gazdagabb, hanem nincs olyan települése a Vajdaság autonóm tartománynak, amely magyarnak mondható bármilyen mértékben, és ne lett volna legalább egy sikeres pályázó arról a településről, abból a városból vagy abból a faluból. Ezért fogalmazhatunk, mi ennek a programnak köszönhetően a jövőben úgy, hogy a vajdasági magyar közösség terület és gazdaságfejlesztési stratégiája készül 2026-2033-as időszakra vonatkozóan – közölte a VMSZ elnöke, aki hozzátette, lezártak egy időszakot, de a második stratégiát követően el fog indulni reményeink szerint a harmadik fejlesztési ciklus is, ami egészen kétezer-harmincháromig fogja biztosítani ennek a közösségnek a fejlődését, megmaradását.
Pásztor a felszólalásában köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy hitt ebben a programban, a külgazdasági és külügyminisztériumnak, Szijjártó Péter miniszternek, Magyar Levente miniszterhelyettesnek, Csallóközi Eszter szabadkai főkonzulnak, Juhász Bálintnak, Nagy Zitának, valamint az alapítvány minden munkatársának, külön kiemelve az igazgatóbizottságot és Nagy Imre professzort.
– A sikertörténeteket folytatni kell, a jövőre föl kell készülni és stratégiával kell rendelkezni. Az egyesek által lekicsinylett közösségnek 2033-ig lesz fejlesztési stratégiája, meg az azt követő évtizedekre és évszázadokra is – mondta Pásztor.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
