A lakosság csaknem 90 százaléka legalább egyszer megfertőződik élete során a humán papillomavírussal (HPV), és a méhnyakrákos nők 99,8 százalékánál kimutatható ez a vírus.
Pedig létezik megelőzés – a védőoltás, amelyről tudományosan is bizonyított, hogy hatékonyan megelőzi a legveszélyesebb HPV-típusokat. Olyan országok, mint Ausztrália, Dánia vagy Kanada már azt mutatják, hogy a méhnyakrák szinte teljesen felszámolható.
Ana Banko virológus, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának oktatója az Euronews Szerbiának nyilatkozott a jelenlegi szerbiai helyzetről.
Mint elmondta, az egyik legfőbb oka annak, hogy Szerbiában mindössze a gyermekek kilenc százalékát immunizálták HPV ellen, az az, hogy még mindig nincs elég tudatosság arról, hogy létezik hatékony megelőzési módszer. Emellett a védőoltás bevezetésének időzítése is szerepet játszik.
„A méhnyakrák olyan betegség, amely három fő mechanizmussal felszámolható: az egyik az immunizáció, a másik a szűrőprogramok, a harmadik pedig az, hogy a nők megfelelő ellátásban részesüljenek, amikor a daganatot diagnosztizálják” – hangsúlyozta Banko.
Hozzátette, hogy a méhnyakrák kizárólag vírusos eredetű, és nincs többféle kórokozó annak a hátterében.
„A vírus köztünk van, és nem tudjuk elkerülni. A lakosság 80, de akár 90 százaléka is kapcsolatba kerül ezzel a vírussal élete során legalább egyszer” – mondta.
A virológus szerint a lakosság nagy része nincs tisztában azzal, hogy a vírus ilyen széles körben jelen van.
„Az emberek 70 százaléka azt gondolja, hogy nem fogja elkapni a vírust, vagy valószínűleg nem fogja. Ez a legnagyobb probléma. Szinte elkerülhetetlen, hogy kapcsolatba kerüljünk vele” – magyarázta.
Kiemelte, hogy a HPV nemcsak a méhnyakrák kialakulásában játszik szerepet.
„A vírus összesen hat különböző ráktípushoz köthető, és ezek nem kizárólag a nőket érintik” – hangsúlyozta Banko.
„Amikor megelőzésről beszélünk, hatféle daganat megelőzéséről van szó. Életeket mentünk meg, nem csak a nőkét, nem csak néhány ritka esetet. Jelenleg is naponta legalább egy-két nő hal meg Szerbiában méhnyakrák következtében” – tette hozzá.
Rámutatott arra is, hogy a HPV elleni vakcinát már húsz éve használják, tehát nem új vagy kísérleti készítményről van szó. Olyan országok, ahol a fiatalok 80, 90, sőt 98 százaléka megkapta az oltást, már a betegség felszámolásának küszöbén állnak.
Ki kaphatja meg a vakcinát?
A szülők gyakori kérdése, hogy biztonságos-e a vakcina – erre a szakember határozott igennel válaszolt.
„A HPV elleni vakcinát világszerte több mint egymilliárd adagban adták be, és rengeteg tanulmány bizonyítja a biztonságosságát” – mondta.
Banko kiemelte, hogy nincs felső korhatár a vakcina beadására.
„Kilenc és 19 éves kor között ingyenes, és jelenleg a 19–26 éves korosztály számára is térítésmentesen elérhető” – például négy egyetem hallgatói számára – közölte.
A 19 év feletti személyek számára az oltás térítésköteles, de felső életkori határ nincs.
„Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a jelenleg elérhető vakcina a kilenc leggyakrabban előforduló HPV-típust fedi le. Ezek közül kettő nemi szervi szemölcsöt, hét pedig összesen hatféle daganatos megbetegedést okoz” – magyarázta.
Hozzátette: minden eddigi kutatás azt mutatja, hogy amennyiben a gyerekek 15 éves koruk előtt kapják meg a vakcinát, a védettség 100 százalékos.
„15 éves kor alatt két adag szükséges, utána három, mivel a fiatalabb gyermekek immunrendszere erősebb, és erre épültek a vakcinációs irányelvek is” – fejtette ki.
A célcsoport elsősorban az általános iskola hetedik osztályos tanulói, mivel ebben az évfolyamban egyébként is sor kerül kötelező védőoltásra, és ez logisztikailag ideális időpont a HPV elleni vakcina beadására is, ha korábban még nem történt meg – tette hozzá Ana Banko.
Végül megjegyezte: a jelenlegi ismeretek szerint a két vagy három dózis évtizedekig tartó védettséget biztosít, mivel nem figyelhető meg a hatékonyság csökkenése az idő múlásával.
