Emlékeznek még Enver Hoxhára, Albánia legutóbbi diktátorára? A fiatalabbak csak Sarandáról hallottak, a Jón-tenger legszebb (és valószínüleg legolcsóbb) nyaralóheléről. Azért a „legutóbbi diktátor” kifejezés, mert a fene sem tudja, hogy lesz-e még. Mi is azt gondoltuk 2000 október elején, hogy ennek vége.

Albánia most lép bele az unióba, az európaiba. De Enver Hoxha kommunista diktátor ideje alatt nem így volt. 1944-től a haláláig vezette az országot, 1941-ben a kommunista párt vezetője lett és miniszterelnök volt 1954-ig, majd haláláig pártfőtitkár maradt. Elszigetelt, sztálinista jellegű politikát folytatott, ami miatt Albánia évtizedekre lemaradt az európai fejlődésben. Ma Albánia a Nyugat-Balkán európai kapuja. És mi?

Szerbia nem lépett be az Unióba. Már régen belelépett másba: a diktatúrába. Ez tetszik a népnek. Hogy miért? Mert ez a nép szereti, ha vezetik. Vezetett nép, félrevezetett politika.

Itt járt az Európai Unió Orsolyája, Ursula von der Leyen. Itt járt, és nem biztos, hogy nem nagyon fontos dolgokat mondott az egyetlennek, akinek a feje lógott a minire sikeredett találkozó után. Aki nem látta, nézze meg. Arckifejezése távol állt attól az optimizmustól, ahogyan az országos fedettségű televíziókban szokott kinézni.

Pedig lenne miért örülnie. Mondjuk annak, hogy a szerb foci csak 0:1-re kapott ki Albániától, itthon, Belgrádon kívül, a leskovaci Dubočica stadionban, nagyon megválogatott közönséggel, amelyik nem pumpált a mérkőzés alatt. A bab meg a szerbiai roston sült városában vesztett Szerbia válogatottja az albántól. Én nem is értem, miért van ilyen nagy nemzeti hőbörgés? Miért kellett meneszteni a szövetségi kapitányt? Hiszen nem szörnyű egy gólt kapni és egyet sem rúgni. Ami szégyen lenne, az mondjuk egy 9:0.

Jó, akár a 6:3 sem lenne kellemes, mint annak idején, amikor az angol válogatott a legendás Wembley Stadionban fogadta Puskásékat, ahol az „évszázad mérkőzésére” 1953. november 25-én több mint százezren voltak kíváncsiak. Bár a Walter Winterbottom által menedzselt csapat tisztában volt az Aranycsapat képességeivel, a hírek szerint az angolok nem sokat aggódtak a magyarok elleni meccs miatt: bizonyára úgy gondolták, hogy ha 90 év alatt egyetlen olyan válogatott sem tudott győzedelmeskedni a szigetországban, amelyik a brit szigeteken kívülről, a kontinensről érkezett, miért éppen egy ilyen kicsi ország esetében lenne ez másként? Nos, lett. Mint ahogy lett Leskovacon.

De tudják-e, ki ennek az oka? Hallották Szerbia elnökét? Azoknak, akik nem szeretik nézni vagy hallgatni őt, idézzük: „Hadd emlékeztessem magukat arra, hogy tegnap szépen kikísértük a válogatottunkat. A mérkőzés előtt a válogatott játékosoknak pihenniük kellett volna, de Nišben a szálloda előtt összegyűlt kétszáz naplopó és fütyült. Azt gondoltuk, albánok. De nem, hanem a blokádok hívei. Olyan feliratokat hordoztak, hogy másfél órával a mérkőzés előtt üresek a lelátók. Így kell kikísérni a válogatottat? Hogyan történhet ez meg? Megkérdeztük, miben vétettünk? Emésztettem magam, mert nem voltam ott a stadionban. Emésztettem magam!” Mert, ha ott lett volna…

Tehát ez a diktatúra megfelelő. Nem kell lázadni ellene. A lázadók ellen sem kell lázadni. Majd elül a veszekedés és az lesz a győztes, aki hallgatott. Igaz, csak egy pici győzelem lesz az, de akkor is…

Most az ellenfél vezet, egy szabadrúgással meg egy góllal, de kivárjuk!

Szerző: Öreg Dezső


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!