Egy csoport egyetemista 2026. január harmadikára rendkívüli tüntetést szervezett a budapesti szlovák nagykövetség elé. A demonstráció célja a Robert Fico koalíciója által megszavazott, a második világháború utáni Beneš-dekrétumokat védő törvénymódosítás elleni tiltakozás volt. A pozsonyi parlament által elfogadott és Peter Pellegrini államfő által szentesített jogszabály fél év szabadságvesztéssel bünteti a dekrétumok tartalmát bírálókat.
Ahogy arról korábban portálunk is beszámolt az új törvény lehetőséget ad a szlovák állam számára, hogy magánkézben lévő földeket kártalanítás nélkül sajátítson ki a Beneš-dekrétumokra hivatkozva. Az elkobzások alapját képző jogszabályok az Európai Uniós jogharmonizáció során – kérdéses tartalmuk ellenére – nem vesztették hatályukat. Ez a mulasztás ma ismét alapját képezi a joggal való visszaélésnek, és a kollektív bűnösség elve alapján veszélyezteti a felvidéki magyar kisebbség szabadságjogait. A felvidéki magyarok szólásszabadsága melletti szolidaritás így az elmúlt hetek egyik legfontosabb politikai témájává vált. A jelenséget erősíti, hogy a magyar kormány – valószínűsíthetően uniós stratégiai érdekekből fakadóan – nem foglalt állást, és nem tett érdemi diplomáciai lépéseket az ügyben.
A tüntetést életre hívó diákmegmozdulás vezetője, Katona Illés László szavai szerint a cél az volt, hogy pártok felett álljanak ki a felvidéki magyarságért a „némaságtörvény” ellen. A tüntetést egyetemista fiatalok önerőből szervezték. A felszólalók között volt Mag Zoltán Krisztián politológushallgató , Gábris Attila történészhallgató , Pásztor Ákos politológus, Katona Illés joghallgató is, valamint a felvidéki származású Vataščin Péter, etnológus, az Új Szó lap munkatársa.
A kezdeményézés mintegy kétezer főt szólított az utcára. Az egybegyűltek a szervezők kérésére pártjelképek nélkül, békésen vettek részt az eseményen. A Magyar Hang beszámolója szerint az össznemzeti jelleg a résztvevők változatosságában meglepő sikerességet mutatott. Megjelent a helyszínen többek között Gelencsér Ferenc (Momentum), Novák Előd (Mi Hazánk), Schiffer András, Farkas Attila Márton, Vona Gábor (2RK), Jámbor András, valamint Bódis Kriszta és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is. Ez a sokszínűség világosan jelzi, hogy a jogfosztottság elleni fellépés, és a határon túli magyarok melletti szolidaritás ma politikai irányultságtól független elvárás. A rendezvényen egyedül a kormánykoalíció pártjai nem képviseltették magukat.
A felszólalók beszédei történelmi, jogi és társadalompszichológiai szempontok alapján támadták a Fico-féle törvényt, követelve annak felülvizsgálatát és visszavonását. Gábris Attila a kollektív bűnösség és a magyarság egysége melletti szolidaritásra koncentrált. Az Euronews tudósítása szerint Mag Zoltán a hatalom elnyomó törekvései és az ember és ember közötti különbségtétel ellen szónokolt. Vataščin Péter az Új szó újságírója jogfosztottság családon belül őrzött örökségéről és a feldolgozatlan társadalmi traumákról beszélt. Pásztor Ákos a megbékélés lehetséges módjait hangsúlyozta, míg a főszervező, Katona Illés az igazság és a békesség jegyében a törvény visszavonását és a jogi helyzet felülbírálatát követelte.
A beszédekben volt egy közös szál és több alkalommal is rámutattak a közép-kelet európai népek összetartásának és összefogásának fontosságára.
Szerző: Papp Miklós
Szlovák lobogó (Fotó: Freepik)
