A Grönland birtoklása körüli hercehurca és az arról is vitázó davosi Világgazdasági Fórum fejleményeinek ismertetése és elemzése uralta a világlapok témaválasztását az elmúlt héten. – Átlapoztuk a nemzetközi sajtót Oslótól Sydneyig és New Yorktól Tokióig.
Davos, a hanyatlás fóruma?
A londoni The Guardian című független napilap a Donald Trump és Mark Rutte NATO-főtitkár által szerda este bejelentett Grönlandról szóló keretmegállapodást vizsgálja:
„Mindössze órákkal azután, hogy az elnök davosi beszédében megerősítette Grönland birtoklási vágyát, megérkezett a meglepő bejelentés. A hetekig tartó fenyegetőzések után azonban Trump keretmegállapodásos visszakozását továbbra is szkepticizmussal fogadják, különösen Grönlandon, annak ellenére, hogy a pénzügyi piacok már helyreálltak, és az európai politikusok üdvözölték a további vámok felfüggesztése által nyújtott enyhülést. Trump visszalépésének okai azonban továbbra sem világosak. Sajtóértesülések szerint a kompromisszum az Egyesült Államok szuverenitását biztosíthatja Grönland azon kis területei felett, ahol katonai bázisok találhatók. Más megfigyelők arra mutatnak rá, hogy Trump a múltban ismételten egyre súlyosabb fenyegetéseket fogalmazott meg, majd amint a pénzügyi piacok zuhanni kezdtek, visszavonta azokat.”
„Trump lejtmenetben indul neki a grönlandi háborúnak” – jegyzi meg a Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap:
„Davosban az elnök visszakozott, és megoldotta a saját maga okozta válságot. Az európai állam- és kormányfők gerincesek voltak. Ez működött.”
„Micsoda látványosság Davosban!” – ítélkezik a sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap, amely Trump kapitulációját szintén az európai kitartásnak tulajdonítja:
„Európa számára ezúttal jól végződött. A kontinens megértette, hogy Trump tovább fokozta volna követeléseit, ha Brüsszel továbbra is csak enged. Az európai ellenintézkedések – saját vámtarifáik vagy a kényszerellenes eszköz, az úgynevezett kereskedelmi bazooka – formájában az EU ritka egységet mutatott fel. Megmutatta, hogy rendelkezik akarattal és képességgel Grönland védelmére. A konfliktus azonban feltárta a Washington és Brüsszel közötti szakadékot is.”
A torinói La Repubblica liberális, korábban szociál-demokrata napilap továbbra is szkeptikus a tervezett grönlandi megállapodással kapcsolatban:
„A körvonalak és a tartalom teljesen homályosak. Ezért az EU jogosan kíván éber maradni. Trump lépései kiszámíthatatlanok. Ugyanolyan gyorsan visszaállíthatja az új vámokat az európai országokkal szemben, mint ahogyan eltörölte azokat. Trump Továbbra is szándékozik kiaknázni Grönland területét, különösen a ritkaföldfémek kitermelése terén.”
A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap így kommentálja Trump davosi beszédét:
„Elviselhetetlen volt. Davosban az amerikai elnök megsértette politikai szövetségeseit, és más állam- és kormányfőket támadott meg. Leginkább azonban magáról beszélt, arról, hogy milyen csodálatos, egyetemesen népszerű és sikeres. De kijelentette azt is, hogy nem fogja erőszakkal annektálni Grönlandot. Putyin orosz elnök egyszer ugyanezt ígérte Ukrajnának. Kétséges, hogy bárki is fellélegzett volna Trump beszéde után. Amikor egy szuperhatalom vezetője nyilvánosan bejelenti, hogy nem fog erőszakkal megoldani egy nemzetközi konfliktust, pontosan ezt fontolgatja. Trump esetében ezt kiszivárogtatásokból tudjuk. Az amerikai tábornokok megtagadták, hogy tervet készítsenek a sziget inváziójára. És az ilyen terveket nem szórakozásból vagy elővigyázatosságból készítik. Trump NATO-ból való esetleges kilépéssel kapcsolatos fenyegetéseit is komolyan kell venni.”
A grönlandi vita folytatóik
Grönlandról nemcsak Davosban vitáztak. A madridi El Mundo című közép-jobboldali napilap geopolitikai eszközként írja le Trump bejelentését, kijelentve:
„Jó irányba tett lépés volt, hogy az érintett európai országok közös nyilatkozattal reagáltak. Az EU-nak egységesen kell reagálnia ilyen önkényes intézkedésre, mert csak így erős. Ha az európaiak engednének, veszélyes precedenst teremtenének. Ma Grönland, holnap egy másik terület lehet. Nem szabad megijednünk, de nem szabad hagynunk sem, hogy a helyzet eszkalálódjon. Történelmi hiba lenne a vámoktól való félelem miatt felhagyni a közös szabályokkal, és a jogállamiságot a dzsungel törvényeivel helyettesíteni.”
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című liberális napilap kételkedik abban, hogy az EU kemény intézkedéseket fog hozni Trumppal szemben:
„Lehetnek olyan parlamenti képviselők, akik úgy vélik, hogy a blokknak végre be kellene vetnie az Anti-Coercion Instrumentum (ACI) [Zsarolásellenes Eszköz, amely az EU új gazdasági módszere arra, hogy válaszoljon harmadik országok gazdasági nyomásgyakorlására, és megvédje az EU-s cégeket és gazdasági érdekeit a jogellenes kényszerítő intézkedésekkel szemben] alkalmazását az Egyesült Államokkal szemben, amely ellenintézkedéseket ír elő, ha egy ország gazdaságilag kényszeríti az EU-t. Ez magában foglalhat magas vámokat vagy pénzügyi szankciókat külföldi vállalatok és kormányok ellen. Az EU azonban eddig elzárkózott az ACI alkalmazásától. Valószínűleg ezúttal is így lesz, mivel az EU túlságosan provokálná Trumpot ezzel az eszközzel. Európának szüksége van az Egyesült Államokra – mint kereskedelmi partnerre és mint az ukrajnai háborúban a támaszpillérre. Az EU ezért valószínűleg elsősorban az amerikai Kongresszusra fog támaszkodni, hogy korlátokat szabjon Trumpnak.”
A Sydney Morning Herald című közép-jobboldali napilap ezt hangsúlyozza:
„Még mindig van esély arra, hogy az ész győzedelmeskedjen: hogy Trump visszavonja a vámokat, és beleegyezzen egy biztonsági megállapodásba Grönlanddal, amely több katonai bázist biztosít számára, de nem teljes ellenőrzést. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, Európának határozottan ki kellene állnia anélkül, hogy provokálná Trumpot – ami kétségtelenül szinte lehetetlen vállalkozás egy ilyen kiszámíthatatlan elnökkel. Az alternatíva a NATO szétesése. Trump egy kereskedelmi háborúra úgy reagálhatna, hogy erőszakot alkalmazna az amerikai szövetségesekkel szemben, és tiltakozásuk ellenére annektálná Grönlandot. Ebben az eddig elképzelhetetlen forgatókönyvben a szövetség összeomlana és Európa védtelen maradna.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja így ír:
„Második ciklusának beiktatási beszédében Donald Trump »a józan ész forradalmát« hirdette, amely mára féktelen dühbe csapott át. A második világháború után fáradságos munkával felépített rendet Trump most lerombolja. A nagyhatalmak segítségével történő helyreállítása már nem reális. Az olyan államok számára, mint Európa és Japán, amelyek osztoznak a szabályokon alapuló rend és a szabad kereskedelem eszményeiben, a túlélés érdekében létfontosságú, hogy összhangban kereskedjenek olyan középhatalmakkal, mint India. Különben ez a világ egy szabályok nélküli, törvénytelen területté alakulhat át.”
Donald Trump leírta, hogy mivel nem ő kapta a Nobel-békedíjat, szóval béke helyett most már inkább Grönland kell neki, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„A norvég miniszterelnöknek küldött levelében Donald Trump amerikai elnök a Grönlanddal kapcsolatos követeléseit ahhoz a tényhez kötötte, hogy nem kapta meg a Nobel-békedíjat.
A Reuters szerint a Jonas Gahr Støre norvég kormányfőnek címzett üzenet így szól:
»Kedves Jonas,
Tekintettel arra, hogy országa úgy döntött, nem adja nekem a Nobel-békedíjat, annak ellenére, hogy legalább nyolc háborút zártam le, már nem érzem kötelességemnek azt, hogy csak a békére gondoljak, bár az mindig is meghatározó lesz, már arra is gondolhatok, mi a jó és megfelelő az Egyesült Államok számára. Dánia nem tudja megvédeni a területet Oroszországtól vagy Kínától, akkor miért is van egyáltalán joguk birtokolni? Nincsenek írásos dokumentumok, csak annyi, hogy egy hajó ott kötött ki néhány száz évvel ezelőtt, de nekünk is voltak hajóink, melyek ott kötöttek ki. Többet tettem a NATO-ért, mint bárki más a megalapítása óta, most a NATO-nak kellene tennie valamit az Egyesült Államokért. A világ nem lesz biztonságos, ha nem tudjuk teljesen és totálisan ellenőrizni Grönlandot. Köszönjük!«
[… ] Mint megírtuk, Donald Trump csütörtökön a Fehér Házban fogadta María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőt, a Nobel-békedíj tavalyi kitüntetettjét. Machado, aki korábban már felajánlotta kitüntetését az amerikai elnöknek, az eseményen át is adta neki azt, amit Trumo később szép gesztusnak nevezett.”
Azok az országok, amelyeket Trump vámokkal fenyegetett, eszkalációra figyelmeztetnek, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Németország és a grönlandi konfliktusban Donald Trump amerikai elnök által különleges vámokkal fenyegetett hét másik ország »teljes szolidaritásáról« biztosította Dániát és Grönland népét. »A vámfenyegetés aláássa a transzatlanti kapcsolatokat és magában hordozza az eszkaláció kockázatát, ezért továbbra is egységes és összehangolt módon fogunk reagálni« – áll a vasárnap kiadott közös nyilatkozatban. Az államok kifejezték hajlandóságukat »párbeszédbe bocsátkozni a szuverenitás és a területi integritás elvei alapján«. Eközben a német katonák a tervek szerint visszatértek egy grönlandi felderítő misszióból – közölte a Védelmi Minisztérium. Trump júniustól kezdődően tíz százalékos különleges vámokkal fenyegette meg Németországot, Dániát, Finnországot, Franciaországot, Hollandiát, Norvégiát, Svédországot és Nagy-Britanniát, amíg megállapodásra nem jutnak Grönland megvásárlásáról. Chuck Schumer, a szenátus kisebbségi vezetője szombaton bejelentette, hogy törvényjavaslatot terjeszt elő a »meggondolatlan« vámok megakadályozására. A republikánus Thom Tillis szenátor pedig bírálta azokat, mondván, hogy azok »rosszak Amerikának, rosszak az amerikai vállalkozásoknak és rosszak Amerika szövetségeseinek«.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és António Costa, a Tanács elnöke már szombat este figyelmeztetett egy » lefelé tartó veszélyes spirálra«. A 27 uniós tagállam nagykövetei vasárnap délután Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák a további lépéseket. A fenyegetéseket követően az Európai Parlament fel kívánja függeszteni a tavaly nyári vámmegállapodást. »Meg fogjuk ezt állítani« – mondta Manfred Weber (CSU), az Európai Néppárt (EPP) elnöke. Bernd Lange (SPD), a kereskedelmi bizottság elnöke szerint pedig mostantól be kell vetni a zsarolás elleni eszközt. A Bizottság ezután például vámokat vethet ki az amerikai digitális vállalatokra. Mark Rutte, a NATO főtitkára vasárnap este bejelentette, hogy beszélt Trumppal Grönlandról. »Továbbra is dolgoznak rajta«.
A német kormány és Friedrich Merz kancellár kezdetben óvatosan reagált. Stefan Kornelius kormányszóvivő szombat este bejelentette, hogy »tudomásul vették« Trump nyilatkozatait, és »szoros konzultációt folytatnak« európai partnereikkel.”
Európának Új-Amszterdamra van szüksége, írja a prágai Pravo című független, bal-közép napilap Trump amerikai elnök kijelentéséről Grönlanddal kapcsolatban:
„Európának meg kell mutatnia Washingtonnak, hogy nem fogják így ide-oda taszítani. Biztonsága érdekében szüksége van Új-Amszterdamra, amely egykor Manhattan-sziget déli csücskén húzódott. Ez a terület népesebb, mint Grönland, de kisebb, így az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie a veszteség elnyelésére.
Ez lehetővé tenné Európa számára az amerikai gazdaság feletti ellenőrzést is, mivel Új-Amszterdam egy része egyben Het Cingel, a mai Wall Street is volt.”
Donald Trump amerikai elnök új büntetővámokkal fenyegetőzött, írja a londoni The Times című konzervatív napilap:
„Nemcsak az a nyers kísérlet dühítette fel az európaiakat, hogy a globális kereskedelem szabályozására általában alkalmazott vámokat eszközként használják fel mindazokkal szemben, akik ellenezték Trump politikáját. Ugyanígy hozzájárul ehhez a haraghoz az a fenyegetés is, hogy gazdasági kárt okoznak más NATO-tagállamoknak is, ha azok ellenállnak Washington azon kívánságainak, hogy – szükség esetén invázióval – elfoglaljon egy lojális, bár kis katonai szövetségeséhez tartozó területet. Nagy-Britannia számára, amely továbbra is egy új kereskedelmi megállapodásért küzd az Egyesült Államokkal, a vámok további emelése katasztrofális lenne, ahogy azt vezető üzleti személyiségek is kijelentették. […] Sir Keir és a többi európai vezető számára az lenne a legjobb, ha kihasználnák az amerikai Kongresszuson belül – beleértve a republikánusokat is – egyre növekvő kételyeket a grönlandi kalandorral kapcsolatban. Ügyes diplomáciai manőverekkel a Kongresszust rá lehetne venni a cselekvésre. Végső soron az amerikaiakon múlik, hogy meggyőzzék elnöküket arról, hogy rossz úton jár.”
Ugyanolyan áron fizessen Trump is, írja az amszterdami De Telegraph című, 1855-ben alapított konzervatív napilap erről:
„Ideje, hogy Európa határozottabban lépjen fel Donald Trump elnökkel szemben. Az elnök folyamatos fenyegetésekkel és új kereskedelmi vámok bejelentésével próbálja érvényesíteni a céljait. Hollandiának és az Európai Unió többi tagállamának abba kellene hagynia Calimero [Calimero egy animációs sorozat, amelyben a címadó főszereplő csirke az egyetlen fekete csirke a sárga csirkék családjában], a csibe viselkedését, és keményen vissza kellene visszavágnia. […] Donald Trump elnök kijelentette, hogy »nemzetbiztonsági« okokból birtokolni akarja Grönlandot. De nem az a NATO alapelve, hogy Amerika és Európa együtt cselekszik? Hollandia és más partnerek elismerik a Trump által Grönlanddal kapcsolatban említett biztonsági kockázatokat, és készek kollektíven reagálni rájuk. Kína és Kanada példája megmutatta, hogy Trumpot csak a kemény válaszok tudják meggyőzni. Úgy tűnik, az EU-országok végre megértik ezt, amint azt a kereskedelmi vámokat is magában foglaló lehetséges európai ellenintézkedésekről szóló jelentések is bizonyítják.
Ez teljesen rendben van. Túl sokáig bagatellizáltuk magunkat. Tisztában kell lennünk saját erőnkkel, és legyen bátorságunk visszakövetelni Trumptól ugyanazt az árat. Különben továbbra is el fog minket gázolni.”
A stockholmi Dagens Industri című gazdasági napilap az USA és Európa közötti grönlandi vitával foglalkozik. A lap meg van győződve arról, hogy:
„… Donald Trump komolyan gondolja, amikor azt mondja, hogy át akarja venni Grönlandot. Ugyanakkor az amerikai elnök számos problémával néz szembe. Az amerikai Kongresszusban egyre nagyobb az ellenállás ezzel szemben, még a republikánusok körében is. Ezenkívül a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a közvélemény is ellenzi Trump grönlandi terveit. Az sem biztos, hogy az ilyen utasításokat betartanák, mivel egy másik NATO-tagállamhoz tartozó terület annektálása illegális, és az amerikai fegyveres erők nincsenek felkészülve egy ilyen forgatókönyvre. Trump stratégiája, hogy éket verjen Koppenhága és Nuuk közé, kudarcot vallott: épp ellenkezőleg, fenyegetései közelebb hozták Dániát és Grönlandot egymáshoz.”
Trump második első éve a Fehér Házban
„Most egy éve, hogy Donald Trump visszatért a Fehér Házba” – írja az oslói Aftenposten című lenagyobb példányszámban megjelenő norvég napilap:
„Ő és emberei a kezdeti időszakot arra használták fel, hogy frontális támadást intézzenek az amerikai állam és a civil társadalom kulcsfontosságú szereplői, például a nagyobb médiumok, egyetemek és magánvállalatok ellen. Az elmúlt hónapokban Trump romboló erejét Európára fordította. Úgy tűnik, hogy projektje most az, hogy lerombolja a szabályokon alapuló világrendet, amelyet két világháború szörnyű tapasztalatai eredményeként hoztak létre. Azóta több generáció dolgozott együtt azon, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő, és az USA vezető szerepet játszott ebben a törekvésben. Halála előtti utolsó beszédében Franklin D. Roosevelt elnök a tartós békét az emberiség legnagyobb ajándékának nevezte. Trump jobban tenné, ha az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb elnökétől merítene ihletet, ahelyett, hogy minden idők egyik legrosszabb amerikai elnökévé próbálna válni.”
A tokiói Yomiuri Shimbun című konzervatív napilap ezt írja erről:
„Rendkívül sajnálatos, hogy Trump az autoriter államok által gyakran alkalmazott módszerekkel – mint például a szólásszabadság és az igazságszolgáltatás elnyomásával – károsította azt, amiért az USA régóta kiáll: a tiszteletet és a bizalmat. Ezzel megszegte a »Tegyük újra naggyá Amerikát« kampányszólamát. Fontos, hogy Japán és Európa továbbra is kiálljon a jogállamiság mellett, és meggyőzze a világot arról, hogy az USA Trump módszerével – az erőszakos uralommal – csak tovább fogja destabilizálni a világot.”
„Ha a deeszkaláció nem lehetséges, az EU-nak egyértelmű álláspontot kell elfoglalnia” – figyelmeztet az amszterdami De Volkskrant című közép-baloldali napilap, majd így folytatja:
„A tavalyi amerikai vámokat gazdasági érvekkel indokolták, bármennyire is kétesek voltak azok. Most Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a vámokat geopolitikai programjának érvényesítésére használja fel. Az EU nem engedhet ennek a zsarolásnak. Európának – és így nemcsak az EU-nak, hanem olyan országoknak is, mint Nagy-Britannia és Norvégia is – világossá kell tennie Donald Trump számára, hogy diplomáciai vandalizmusának ára van. Az amerikai elnök csak akkor fog meghátrálni, ha Európa hitelesen fenyegetőzik olyan kereskedelmi intézkedésekkel, amelyek az amerikai állampolgároknak és vállalatoknak sok pénzükbe kerülnének.”
A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal foglalkozó, a republikánusokhoz húzó konzervatív napilap Trump fenyegetésére utalva figyelmeztet:
„Az alkotmány szerint az adóztatási jogkör a Kongresszust illeti meg, kivéve, ha azt kifejezetten az elnökre ruházza át. Ahogy Joe Biden is visszaélt a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos hatalmával, amikor kongresszusi jóváhagyás nélkül elengedte a diákhiteleket, Trump adóztatási jogkörével való visszaélése a Legfelsőbb Bíróság döntését követeli.”
Szíriai knfliktusok
Az isztambuli Nefes című független napilap a kurd harcosok és a központi kormányzat közötti konfliktussal foglalkozik Szíriában:
„A szíriai elnök most rendeletet adott ki a kurdokkal kapcsolatban. A rendelet kimondja, hogy Szíria kurd állampolgárai a szíriai nép alapvető és nélkülözhetetlen részét képezik. Az állam elkötelezett a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme mellett, és garantálja a kurd állampolgárok jogát örökségük és művészetük megőrzéséhez, valamint anyanyelvük továbbfejlesztéséhez a nemzeti szuverenitás keretein belül. A kurd ezért nemzeti nyelv, és állami és magániskolákban is tanítható azokon a területeken, ahol a kurdok a lakosság jelentős részét alkotják. Őszintén értik ezeket a szavakat, vagy csupán üres retorikáról van szó?”
A londoni Al Quds Al-Araby című független arab nyelvű napilap ezt tanácsolja:
„Szíriában, amely etnikailag, vallásilag és felekezetileg is ennyire sokszínű, elengedhetetlen a nemzeti konszenzus. Ez csak egy olyan konferencián keresztül érhető el, amely tiszteletben tartja minden egyén és csoport jogait és kötelezettségeit. A kurdok aggodalmaival kapcsolatban továbbra is problémát jelent, hogy fegyveres erőiket egyénileg, és nem katonai egységként integrálják a nemzeti hadseregbe. A kurdok többsége ezt elutasítja. Ezért az erőszakos összecsapások valószínűleg folytatódni fognak.”
Az isztambuli Posta című tabloid így összegezi gondolatait:
„A szomszédos Szíriából érkező harci zajok mutatják, mennyire törékeny ez az ország, még akkor is, amikor a polgárháború már véget ért. Nincs egyértelmű válasz a kérdésre: »Mi történik ezután Szíriában?« A kurdok megnyugtatására és katonai megadásra kényszerítésére irányuló politika nem fog stabilitást hozni sem Szíriában, sem a régióban” – állítja a Posta.
Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
