„Hogy elhallgattassa a szabad sajtót és mindenkit letartóztasson, aki másképp gondolkodik” Mi Vučić terve a Mrdić-féle igazságügyi törvénycsomaggal?

A hatalom nem törődött sem a szakma, sem az ellenzék bírálataival, de még Brüsszel jelzéseivel sem, miszerint az igazságügyi törvénycsomag módosításai nem szolgálják az európai integráció útját. Az elnök aláírta a vitatott Mrdić-féle törvényeket, és alkalmazásuk útjában most már csak az Alkotmánybíróság áll. Ugyanakkor ott állnak az ügyvédek, a bírák és az ügyészek, valamint az igazságszolgáltatás szakszervezete is, amelyek a Mrdić-törvények miatt hétfőn munkabeszüntetésre szólítanak fel, írja cikkében az N1.

A hatalom ellenőrzése alá akarja vonni azokat a bírákat és ügyészeket, akik nem pártutasítások, hanem a törvény szerint végzik a munkájukat. A törvények módosításaival – amelyeket sürgősségi eljárásban, a kormányzó többség egy képviselőjének javaslatára fogadtak el – sérülne a bírák és ügyészek függetlensége.

„Aleksandar Vučić terve az volt, amikor aláírta a Mrdić-törvényeket, hogy valahol március–áprilisra teljesen elfojtsa az N1-et, a Radart, a Nova S-t, majd az utcán fizikailag letartóztassa és börtönbe zárja mindazokat, akik ellene vannak – a diákokat és az ellenzéket is. Ehhez az ügyészségre van szüksége, valamint egy olyan rendőrségre, amely egyrészt nem védi meg az polgárokat, másrészt végrehajtja minden parancsát” – mondja Aleksandar Olenik ügyvéd, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke.

Az újvidéki ügyvédek, ügyészek és bírák tiltakozást jelentettek be a bíróság előtt, mert – mint mondják – egy demokratikus államban az ilyen törvénymódosítások nem tekinthetők normálisnak.

„Ez akkor lenne normális, ha egypártrendszert akarnánk, és olyan rendszert, ahol egyetlen hatalmi központból ítélkeznek mindenki felett. De ha legalább valamiféle köztársaság és demokratikus berendezkedés látszatát fenn akarjuk tartani, akkor ebbe az irányba nem lehet haladni” – mondja Srđan Popović ügyvéd.

Hogy nem jó irányba mennek a dolgok, azt Milimir Lukić, a Fellebbviteli Bíróság bírája is így látja. Ha a szakma hallgat, nem lesz igazságszolgáltatási hatalom úgy, ahogyan azt az alkotmány előírja.

„A parlamenti többség nem kerülheti meg a törvények kötelező alkalmazását és a jogalkotási eljárásokat, és nem hagyhatja figyelmen kívül az igazságügyi intézmények alkotmányos hatásköreit olyan törvények elfogadásakor, amelyek a bíróságokat és a bírákat érintik. A parlamenti többség nem fogadhat el olyan, az igazságszolgáltatás területére vonatkozó törvényeket sem, amelyek eltávolítanak bennünket az Európai Unióhoz való csatlakozástól, mert erre a polgárok nem adtak felhatalmazást. Éppen ellenkezőleg: teljesen más ígéretekkel kerültek hatalomra és alakítottak többséget” – írta Lukić a munkabeszüntetésre szóló felhívásában.

És még sok minden nem elfogadható: a jövő ügyvédei, bírái és ügyészei, azok, akik már 15 hónapja az utcán küzdenek a jogállamért – a jogi kar hallgatói – ellenállásra szólítanak fel ezekkel a törvényekkel szemben.

„A hallgatás az végső soron az alárendelődés elfogadását és egy nyílt diktatúrához vezető utat jelentené. Ezért felszólítjuk az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg e káros törvények alkotmányosságát és elfogadásuk eljárását. Jövőbeli jogászként elutasítjuk, hogy hallgassunk, miközben az igazságszolgáltatást a rezsim gumibotjává próbálják alakítani” – üzenték a jogi kar hallgatói.

Az Alkotmánybíróság maradt az egyetlen intézmény, amely reagálhat, ám ez sem jelent sokat, mivel az újonnan megválasztott bírák többsége éppen az aktuális hatalomhoz való közelsége révén került erre a posztra.

„Bárki benyújthat kezdeményezést, de ez még nem jelenti azt, hogy az eljárás meg is indult. Ami ennél is fontosabb: például 25 képviselő is kezdeményezheti az alkotmányossági vizsgálatot, és akkor az eljárás már ténylegesen megindul. Ebben az értelemben létezik jogorvoslat az ilyen törvényekkel szemben. A lényegi kérdés azonban az, hogy egy ilyen eljárás megindításának egyáltalán lenne-e értelme, tekintettel az Alkotmánybíróság összetételére” – mondja Slobodan Orlović alkotmányjogász professzor.

A bíróság bíráinak kétharmada is kezdeményezheti a Mrdić-törvények alkotmányossági vizsgálatát. Vladan Petrov, az Alkotmánybíróság elnöke nem lát lényegi kifogásokat a törvénymódosításokkal szemben, amelyeket az igazságügyi miniszter kisebb, technikai jellegű változtatásoknak tekint, amelyek felgyorsítják az európai integrációt.

„Az Európai Unió és a Velencei Bizottság is mindig azt hangsúlyozza, hogy ezek a folyamatok folyamatosak, és hogy a reformok során mindig történnek bizonyos finomhangolások, korrekciók…” – nyilatkozta Nenad Vujić igazságügyi miniszter.

Ha a hatalom számára ezek az igazságszolgáltatás „finomhangolásai”, Brüsszel szerint az új törvényi megoldások azt jelentik, hogy Belgrád letér az európai útról.

„Én továbbra is úgy gondolom, hogy ez potenciálisan az európai integráció végét jelenti. Kos biztos asszony még fel is szólította a parlamentet, hogy mielőbb vizsgálja felül ezt a törvényt, és terelje vissza azokat azokba a keretekben, amelyekkel az uniós tagállamok jogrendjének ezekben a területekben rendelkeznie kellene” – mondja Nemanja Todorović Štiplija, a Savremena politika portál főszerkesztője.

Hogy Brüsszelt az ellenkezőjéről meggyőzze, a hatalom Operatív Csoportot is létrehozott az uniós csatlakozásra. Miközben azonban sürgősséggel fogadják el a vitatott törvényeket, és párbeszédet ígérnek róluk az Európai Unióval, mindez inkább újabb politikai előadásnak tűnik: papíron az ország továbbra is az európai úton halad, a gyakorlatban azonban egyre távolabb kerül az európai államok közösségétől.