Az idei év első negyedévében a regisztrált munkahelyek száma 2 355 857 volt, ami 9037-tel, azaz 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában. A szerb munkaerőpiacot – írja a Demostat – érinti a globális protekcionista politika, a vámtarifák emelése, amely válságot idézett elő az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolataiban, és ennek hatásai Szerbiára is átterjedtek, emellett pedig lezárulni látszik azoknak a beruházási ciklusoknak az időszaka, amelyek 10–15 évvel ezelőtt érkeztek az országba.
Aleksandar Vučić nemrég kijelentette, hogy Szerbiában enyhén csökken a foglalkoztatottság, és hangsúlyozta, hogy most azon dolgoznak majd, hogyan lehetne ezt növelni. A szerb elnök szerint ennek oka a bérek emelkedése, elsősorban a minimálbér növekedése, ami miatt – állítása szerint – a külföldi gyárak Tunéziába vagy Marokkóba költöznek. Hozzátette, hogy a munkanélküliség szintje valamivel az európai átlag fölött van, ugyanakkor a gazdasági növekedés (GDP) üteme jelentősen magasabb – írja a Demostat.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A foglalkoztatottak számát illetően az idei év első három hónapjára vonatkozó statisztikák is visszaesést mutatnak: a regisztrált munkahelyek száma 2 355 857 volt, ami 9037-tel, vagyis 0,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Nominálisan a legnagyobb csökkenést a jogi személyeknél alkalmazott munkavállalók körében jegyezték fel: 10 965-tel, azaz 0,6 százalékkal csökkent a számuk, így az első negyedév végén ebben a kategóriában összesen 1 886 501 munkavállalót tartottak nyilván – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS). Ebbe a kategóriába tartozik a közszféra is, amely 611 470 dolgozót foglalkoztat.
Összehasonlításképpen: tavaly is csökkent a jogi személyeknél dolgozók száma az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, de akkor csak 1428 munkavállalóval (0,1 százalék), míg 2024-ben 2023-hoz viszonyítva 11 079-cel (0,6 százalék) nőtt ez a szám. Ezekben az adatokban a közszféra is szerepel, amely 2024 első negyedévében 614 522 dolgozót foglalkoztatott, 2025 azonos időszakára azonban ez 612 586-ra csökkent.
A vállalkozók, az általuk foglalkoztatott személyek és az önálló tevékenységet végzők kategóriájában ugyanakkor nőtt a regisztrált foglalkoztatottság: 5442 fővel, azaz 1,3 százalékkal. Március 31-én ebben a kategóriában összesen 425 737 foglalkoztatott volt. Tavaly az első negyedévben szinte azonos növekedést jegyeztek fel ebben a magánszektorhoz tartozó ágazatban: 5518-cal (1,3 százalékkal) dolgoztak többen, mint 2024-ben, amikor ugyanezen időszakban 8239 fővel (2 százalékkal) nőtt a számuk 2023-hoz képest.
Hol a legnagyobb a visszaesés?
Százalékosan továbbra is a regisztrált egyéni mezőgazdasági termelők körében történt a legnagyobb visszaesés, szintén a magánszektorban. Jelenleg 43 619 ilyen gazdálkodót tartanak nyilván, ami 3514-gyel, vagyis 7,5 százalékkal kevesebb, mint tavaly az első negyedév végén. Ez a tendencia már hosszabb ideje tart, és a regisztrált gazdaságok éves szintű csökkenése eléri akár a nyolc százalékot is. Tíz évvel ezelőtt, 2016 első negyedévében számuk még több mint kétszerese volt a jelenleginek: akkor 90 587 regisztrált egyéni mezőgazdasági termelőt tartottak nyilván.
Božo Drašković közgazdász a Demostatnak elmondta, hogy a visszaesés több területen is jelentkezik, és több oka is van. Példaként az informatikai szektort említette, ahol komoly átrendeződés zajlik: csökken azoknak a projekteknek a száma, amelyeket Szerbiából és más régiós országokból „távmunkában” végeztek, emiatt az informatikusok iránti kereslet is kisebb.
Már egy ideje megfigyelhető a szolgáltatási szektor visszaesése is. Azok a vállalkozók és kis önálló műhelyek, amelyek bizonyos szolgáltatásokat nyújtanak, a kereslet csökkenése és az erős verseny miatt kivonulnak a látható üzleti szférából, felkerülnek a munkanélküliek nyilvántartásába, tevékenységüket pedig otthonról folytatják tovább.
Elhanyagolt mezőgazdaság
„Itt az is jelenség, hogy a munkanélküliség úgy jelenik meg, hogy közben az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a lakosság száma. Csökken a munkaképes korúak száma, jóval kisebb a természetes szaporulat, így egyszerre csökken a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is. Ez egy olyan kérdés, amely komoly kutatást igényelne. Ehhez hozzájárul a munkaerő jelentős elvándorlása Szerbiából, különösen a fiatalok körében, ami az általános társadalmi körülmények következménye. Ez a beruházások csökkenésével együtt a foglalkoztatottak számának visszaeséséhez vezet” – mondta Drašković.
A közgazdász szerint a regisztrált egyéni mezőgazdasági termelők számának csökkenése a mezőgazdasági-ipari termelés leépülésének, valamint a birtokok koncentrációjának következménye – nemcsak tulajdonosi, hanem megművelt területi értelemben is.
„Ma valaki, akinek 50 hektár földje van és elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, alig tud megélni, miközben három-négy évtizeddel ezelőtt 20 hektár megművelése elegendő volt egy család fenntartásához. Az állattenyésztés is tönkrement, miközben az a monetáris politika, amely a dinár árfolyamának fenntartásával az importot részesítette előnyben, rendkívül erős versenynek tette ki a hazai kis termelőket, akik emiatt tönkremennek. A támogatási politika sem nyújt elegendő ösztönzést a kis- és közepes gazdaságok fennmaradásához. Minderre ráépül a vidéki térségek évtizedek óta tartó elnéptelenedése: a háztartásokban többnyire idősek maradtak, ezek lassan megszűnnek, emiatt Kelet- és Nyugat-Szerbia, sőt Vajdaság egyes falvai is elnéptelenedtek” – zárta gondolatait Božo Drašković.
A legtöbb új alkalmazott az egészségügyben
Az RZS adatai szerint a közszférában is csökkent a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest: 1116 fővel kevesebben dolgoznak, így jelenleg összesen 611 470 munkavállalót foglalkoztatnak.
A legnagyobb csökkenést az állami közvállalatoknál jegyezték fel, ahol 1165-tel kevesebb alkalmazott dolgozik (jelenleg 80 755), valamint a helyi önkormányzatok által irányított cégeknél, ahol 378-cal csökkent a létszám (jelenleg 59 046). Az államigazgatásban 155-tel nőtt a foglalkoztatottak száma (most 132 628-an dolgoznak), míg helyi szinten 533-mal csökkent (26 510 regisztrált dolgozó). Az egészségügy és a szociális védelem mutatta a legnagyobb növekedést: 1322 új alkalmazottal jelenleg 165 062 embert foglalkoztatnak, miközben az oktatásban és a kultúrában 519-cel kevesebben dolgoznak (147 468 alkalmazott).
A jogi személyeknél dolgozók kategóriájában a legnagyobb visszaesés a feldolgozóiparban történt, ahol jelenleg 473 962 munkavállalót foglalkoztatnak, ami 15 937-tel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb csökkenést az elektromos berendezések gyártásában jegyezték fel (5555 munkavállalóval kevesebb), valamint a ruházati iparban (4945-tel kevesebb dolgozó). Ezt követi a nagy- és kiskereskedelem, ahol 3495-tel csökkent a foglalkoztatottak száma.
Voltak ugyanakkor növekedések is: az adminisztratív és kisegítő szolgáltatások területén 4236-tal, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek területén pedig 3629-cel nőtt az alkalmazottak száma.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal negyedévente közzétett munkaerő-felmérése – amely az informális foglalkoztatottságot is tartalmazza – szerint 2025-ben 2 869 500 foglalkoztatott polgár volt, ami 28 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A felmérés szerint a munkaerőpiacon kívüliek száma 2 464 200 volt, ami 5300-zal kevesebb, mint 2025-ben, míg a munkanélküliek száma változatlanul 272 400 fő maradt. Az informálisan foglalkoztatottak száma is csökkent 20 200-zal, és tavaly év végén 328 500 polgárt tett ki.
