Idősebb korban is érdemes felvenni a HPV oltást! A 27 és 45 év közötti állampolgárok szintén beoltathatják magukat, de csak szakorvosi ajánlással

Szerbiában megkezdődött a humán papillomavírus (HPV) elleni ingyenes immunizáció, amely immár a 45 év alatti felnőttekre is kiterjed.

A 9 és 19 év közötti gyermekek mellett a 19–26 évesek is jogosultak a védőoltásra, a rendelkezésre álló vakcinamennyiségek függvényében. A 27 és 45 év közötti állampolgárok szintén beoltathatják magukat, de csak szakorvosi ajánlással. Ebben a korcsoportban a nőgyógyászok, urológusok, bőr- és nemibeteg-gyógyászok vagy epidemiológusok adnak javaslatot, akik mérlegelik, fennáll-e az oltás indikációja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érdeklődők először szakorvoshoz fordulnak, aki beutalót ad, majd a választott háziorvoshoz mennek. Ő ezt követően az illetékes egészségházba irányítja őket, ahol a vakcinát egy év alatt, három adagban adják be.

Az orvosok az értékelés során több tényezőt vesznek figyelembe – a szexuális magatartást és az új fertőzések kockázatát, az esetleges korábbi HPV-fertőzést, valamint a vírushoz kapcsolódó egészségügyi elváltozásokat, például a kondilómákat vagy a kóros Papa-teszt eredményeket. További tényező lehet a legyengült immunrendszer, a dohányzás és más körülmények, amelyek növelik a HPV-hez köthető betegségek kialakulásának kockázatát.

„Miért 45 éves korig? Azért, mert ennek a vakcinának a hatékonyságát vizsgáló tanulmányokat 45 éves korig végezték. Ez nem jelenti azt, hogy a vakcina nem hatékony, vagy hogy nem képződnek ellenanyagok idősebb korban, ha valaki be szeretné oltatni magát, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a nagyszámú résztvevővel végzett vizsgálatok csak eddig a korhatárig terjedtek ki” – nyilatkozta a Vajdasági Rádió és Televíziónak dr. Mirjana Štrbac, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet szakembere.

A kilenckomponensű HPV-vakcina különösen ajánlott azoknak a nőknek, akiknél nőgyógyászati beavatkozások, elváltozások vagy kóros Papa-teszt eredmények fordultak elő, beleértve a CIN 2 diszpláziát is. Dr. Štrbac hangsúlyozta, hogy az esetek több mint 70 százalékában megelőzhető a HPV által okozott kóros elváltozások kiújulása, ha a vakcinát sebészi kezeléssel együtt alkalmazzák.

Ez a vakcina nem gyógyítja a már meglévő fertőzést, de segíti annak gyorsabb kiürülését a szervezetből. Csökkenti az elváltozások kiújulásának kockázatát, és védelmet nyújt az új HPV-típusok, valamint a kondilómák és nemi szemölcsök ellen, például partnercsere esetén.

A HPV-fertőzés nem jelenti feltétlenül a vírus tartós jelenlétét a szervezetben. Ahogyan dr. Mirjana Štrbac magyarázza, még ha valaki pozitív is az onkogén HPV-típusokra, ez nem jelenti azt, hogy a fertőzés élethosszig fennmarad.

„A HPV-t átmeneti fertőzésnek tekintik, mert a nők és férfiak többsége idővel spontán megszabadul a vírustól. Ugyanakkor az emberek egy részénél a fertőzés tartóssá válhat, azaz hosszabb ideig fennállhat, de előre nem lehet tudni, kinél következik ez be és mennyi ideig tart” – mondta. Ezért az, hogy valaki korábban HPV-fertőzött volt, nem feltétlenül jelenti, hogy a vírus még mindig jelen van a szervezetében.

Az oltás egyik kulcsfontosságú előnye a hosszú távú védelem. A HPV-vakcina beadása után kialakuló ellenanyagok több mint 20 éven át stabilak maradnak, ezért úgy tekintik, hogy életre szóló védelmet nyújtanak. A kilenckomponensű HPV-vakcina Szerbiában a 45 év felettiek számára is elérhető, de ebben az esetben nem állami költségen. Nagyobb gyógyszertárakban szerezhető be, adagonként körülbelül 13 000–18 000 dinárért, és a teljes immunizációhoz három adag szükséges. Az állami egészségügyi intézmények mellett magánklinikákon és rendelőkben is elérhető az oltás.

Az elmúlt négy évben, amióta a HPV-vakcina állami finanszírozással elérhető, mintegy 51 000 gyermek és fiatal kapta meg teljes körűen az oltást Szerbiában. A HPV elleni küzdelem világnapja alkalmából fórumot is szerveztek azzal a céllal, hogy a vakcina bekerüljön a kötelező oltási rendbe, valamint hogy 2026 során legalább 30 000 olyan lányt és fiút védjenek meg, akik eddig nem kapták meg az oltást.

Az Európai Unió legtöbb országában a vakcinát teljes mértékben közfinanszírozásból biztosítják. Az úgynevezett „catch-up” (utólagos) oltás az idősebb tinédzserek és fiatal felnőttek számára sok, de nem minden országban ingyenes. Az átoltottság a legmagasabb Észak- és Nyugat-Európában (például Svédországban 97 százalék, Portugáliában 95,9 százalék), és tovább növekszik olyan kezdeményezéseknek köszönhetően, mint az EU4Health program. Az Egyesült Királyságban a vírus legveszélyesebb típusainak (HPV 16 és 18) szinte teljes visszaszorítását figyelték meg a fiatal nők körében, ami mintegy 87 százalékkal csökkentette a méhnyakrák előfordulását azoknál a generációknál, amelyeket időben beoltottak. Hasonló eredményeket erősítettek meg a skandináv országokban – Svédországban, Dániában és Norvégiában –, ahol mintegy 88 százalékos csökkenést regisztráltak az invazív rák előfordulásában azoknál a nőknél, akiket 17 éves koruk előtt oltottak be – közölte az Egészségügyi Világszervezet.

A Batut Közegészségügyi Intézet legfrissebb adatai szerint Szerbiában továbbra is jelentős regionális különbségek vannak az átoltottságban. A legmagasabb arányt Belgrádban, a Dél-bácskai, a Zaječari, a Bori körzetben jegyzik, míg a legalacsonyabb arányok Novi Pazar és Tutin térségében, valamint a Pčinjai és a Jablanicai körzetben figyelhetők meg, ami további aggodalomra ad okot az orvosok számára, akik arra kérik a szülőket, hogy ne halasszák el gyermekeik beoltását.