Szerbia gazdasága elérte a jelenlegi irányítási modell határait – értékelte Pavle Medić, a Magas Szintű Gazdasági Tanulmányok Központjának (CEVES) közgazásza, írja a Biznis.rs.
Elmondása szerint a termelékenység Szerbiában az elmúlt évtizedben az európai szint 50%-áról 57%-ára nőtt, de a növekedés üteme lassul, és jelenlegi tempó mellett Szerbia 25 év múlva érheti el az EU átlagát.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ugyanakkor – mint rámutatnak – a korábbi gazdasági növekedés hajtóerői gyengülnek.
A nagy külföldi beruházások támogatásokkal és olcsó munkaerővel történő bevonzására épülő stratégia most visszaütött, mivel az átlagbérek az elmúlt két évben mintegy 22%-kal emelkedtek – írja a Biznis.rs.
Kivételt a bányászati ágazat jelent, ahol a rendkívül alacsony bányajáradékok „fedezik” a béremelések költségeit, így a jövedelmezőség továbbra is magas.
„Szerbia elveszítette korábbi versenyelőnyét a közép- és kelet-európai országokkal szemben a termelékenység és az alacsony munkaerőköltség terén. A munkaerőpiacon úgynevezett ‘olló’ alakul ki: a munkanélküliség 8–9 százalékra csökkent, és bár még mindig magasabb az EU-átlagnál, nő a betöltetlen álláshelyek száma” – mondta Medić.
Kérdés az is – tette hozzá –, hogy az idei adatokra milyen hatással lesz egyes külföldi üzemek kivonulása Szerbiából, mivel a foglalkoztatás növekedése az elmúlt időszakban nagyrészt az olcsó munkaerőre épülő közvetlen külföldi beruházásokon alapult.
„A közigazgatás szerkezeti gyengeségeket mutat, amelyek politikai beavatkozást igényelnek már az alapvető problémamegoldás és a prioritások kijelölése szintjén is. A hatáskörök széttagoltsága, a tervezés hiánya és a működőképes felelősségi rendszer hiánya régóta fennálló problémák, amelyeket még egy erősebb igazságszolgáltatás sem tudna önmagában megoldani” – hangsúlyozta Kori Udovički, a Szerb Nemzeti Bank korábbi kormányzója és a CEVES igazgatója.
Udovički rámutatott arra is, hogy jelentős regionális különbségek alakulnak ki, mivel a vezető projektek Belgrádban koncentrálódnak, miközben a munkaintenzív tevékenységek elköltöznek Szerbiából.
Pavle Petrović, a Fiskális Tanács volt elnöke és akadémikus megjegyezte, hogy Szerbiában egy kettős rendszer működik, ahol a jogállamiság leépülése különösen a hazai gazdaság esetében szembetűnő.
„A külföldi közvetlen beruházások esetében ez a probléma nem jelentkezik, mert azokat nemzetközi szerződések és a kormánnyal kötött megállapodások védik. Másrészt, ha a hazai szektor el van fojtva, nincs sem vállalkozói aktivitás, sem technológiai fejlődés – egy ideig állami eszközökkel lehet ‘felpumpálni’ a növekedést, de ez nem fenntartható” – véli Petrović.
Véleménye szerint az alacsony bányajáradékok és a gyenge környezetvédelmi előírások miatt a külföldi befektetők elsősorban a bányászatba és a szennyező technológiákba – például a gumiabroncsgyártásba – fektetnek be, miközben a magas technológiai szektorba irányuló beruházások, amelyek nagy megtérülést hozhatnának, elmaradnak.
Fotó: pixabay
