A késő délutáni órákra egy fekete felhőréteg jelent meg Szabadka felett, míg a nyugati égbolton még javában kitartott a ragyogó napsütés. Nem sokkal később eleredt az eső és megjelent az égen egy viszonylag ritkább égi jelenség, a dupla szivárvány.
A szivárvány egy olyan optikai jelenség, melyet eső- vagy páracseppek okoznak, amikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk és színeire bomlik. Ez akkor látható, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. A jelenség akkor a leglátványosabb, ha az ég felét még felhőt borítják, szemlélője pedig a napnak háttal áll, mivel a kialakuló szivárvány így élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kettős vagy dupla szivárvány akkor fordul elő, ha a fény kétszer törik meg, a vízcseppen belül is visszatükröződik és 50-53°-os szögben távozik. A második tükröződés eredményeként a külső szivárvány színei fordítva jelennek meg, így az ibolya kívülre, a vörös pedig belülre kerül, illetve halványabban is láthatók. A két szivárvány közötti megvilágítatlan sávnak külön neve is van: felfedezője, az ókori Aphrodisias Alexander után Alexander-féle sötét sávnak hívják.
Fotó: SZMSZ
