Az aktuális geopolitikai térképet és a kulcsfontosságú gazdasági mutatókat nézve világos, hogy a bizonytalanság tökéletes viharában vagyunk. Ha a közel-keleti konfliktusok a következő hónapokban is folytatódnak, akkor nem csupán regionális feszültségekről beszélünk, hanem a globális ellátási láncok, az energiabiztonság és a pénzügyi áramlások mélyreható átalakulásáról, írja a Danas.
A fő kérdés, amit mindenki feltesz: emelik-e a központi bankok a kamatokat. A válasz nem egyszerű, mert attól függ, melyik erő kerekedik felül – az új inflációtól való félelem vagy a recessziótól való félelem.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az amerikai jegybank (Fed) viszonylag erősebb helyzetben van. Az amerikai gazdaság nagyobb ellenállóképességet mutatott, mint azt sokan előrejelezték. Ugyanakkor, ha a háború az energiahordozók árát hordónként 100 dollár fölé tolja, a Fed valószínűleg fenntartja szigorú álláspontját. A gyors kamatcsökkentések helyett inkább a „magasabb kamatok hosszabb ideig” forgatókönyv várható – a kamatok a piaci várakozásoknál tovább maradnak magas szinten, hogy megakadályozzák az energiaárakból eredő infláció átterjedését a gazdaság egészére.
Az Európai Központi Bank sokkal kényesebb helyzetben van. Európa jóval sérülékenyebb az energiaellátási zavarokra. Az elhúzódó konfliktus növeli a stagfláció kockázatát – azaz az árak emelkedését gyenge gazdasági növekedés mellett. Az EKB-nak ezért finoman kell egyensúlyoznia: visszafogni az inflációt anélkül, hogy még jobban lefékezné az amúgy is gyenge eurózónás gazdaságot, különösen Németországét. Óvatosabb, fokozatos megközelítés várható, kevesebb hibalehetőséggel.
A tőzsde hagyományosan nem szereti a bizonytalanságot, az elhúzódó háború pedig ennek egyik legnagyobb forrása. A magas – vagy tartósan magas – kamatok komoly következményekkel járnak. A technológiai cégek és más, olcsó hitelre építő vállalatok esetében csökken a jövőbeli nyereségek diszkontált értéke.
Ugyanakkor az IT-szektor továbbra is a globális növekedés fő motorjai maradnak. Nemcsak az innováció miatt, hanem strukturális ellenállóképességük és a következő években várható kétszámjegyű növekedésük miatt is.
Ezzel párhuzamosan a tőke az energetika, a védelmi ipar, az alapvető fogyasztási cikkek és a stabil cash flow-val, alacsony eladósodottsággal rendelkező vállalatok felé áramlik. A befektetők biztonságos menedékeket keresnek olyan időszakban, amikor a túlélés fontosabb, mint a növekedés.
Fontos megérteni a lényeget: a piac nem pánikkal reagál, hanem a tőke átrendeződésével. Miközben a nyilvánosság a konfliktusokról szóló híreket követi, az intézményi befektetők ezeket a pillanatokat új pozíciók felvételére használják. Ami a többség számára káosznak tűnik, az a profik számára csak a következő ciklus előkészítése.
Ha a háború elhúzódik, az ellátási láncok továbbra is nyomás alatt maradnak, az energiaárak pedig tovább táplálják az inflációt. A központi bankok eszköztára korlátozott – főként a pénz drágítása. Ez magasabb hitelköltségeket jelent a vállalatok és a lakosság számára, lassuló fogyasztást és további nyomást a vállalati profitokra.
Szerbia és a régió polgárai számára a következmények közvetlenek: magasabb üzemanyag-, szállítási és élelmiszerárak. Még ha a GDP nominálisan növekszik is, a reálvásárlóerő csökkenhet – klasszikus helyzet, amikor a gazdaság nő, de az életszínvonal stagnál vagy romlik.
A következő hónapok a piaci szelekció időszaka lesznek. Azok a vállalatok maradnak talpon, amelyek erős mérleggel, stabil pénzáramlással és külső sokkokkal szembeni ellenállóképességgel rendelkeznek – és hosszú távon ezek között az IT-szektor vezetői lesznek az élen.
A háború kimeríti az erőforrásokat, a magas kamatok pedig a likviditást. Ez a kombináció maximális óvatosságot és fegyelmet követel. Nincs helye eufóriának, de van tér a megfontolt pozicionálásra – különösen azokban a szektorokban, amelyek a jövőt formálják.
Fotó:
