Bár Szerbia-szerte az építkezéseken egyre több szakemberre lenne szükség, képzett ácsból, kőművesből és vasbetonszerelőből egyre kevesebb van. A Nova.rs megszólalói szerint ezekből a szakemberekből a jövőben még nagyobb hiány lesz, mivel megszűnnek azok az iskolai osztályok, ahol ezeket a szakmákat tanítják – pedig már kezdőként is 150 000 dináros fizetéssel számolhatnak. Ráadásul a munkaadók már a második évben „levadásszák” őket.
A Nova.rs emlékeztet: a szerbiai építőipar folyamatos munkaerőhiánnyal küzd. A fővárosban sorra épülnek a tornyok, és minden újabb magasabb és látványosabb az előzőnél.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Van azonban egy komoly probléma: Szerbiában gyakorlatilag már alig van építőipari szakmunkás.
Az utóbbi években a középiskolákban a vasbetonszerelő, ács, kőműves és vízvezeték-szerelő szakokra alig jelentkeznek diákok. A tanárok szerint ennek oka a szakmák előnyeiről szóló hiányos tájékoztatás.
Sajnálatos módon a belgrádi Zvezdara Építőipari Iskolában megszűnt az az irány, amely ácsokat, kőműveseket és vasbetonszerelőket képezett, mivel – ahogy az iskola igazgatója, Rade Zejak mondja – egyre kevesebb a diák.
„Sajnos már régóta észrevettük, hogy ez a szak lassan elsorvad és eltűnik. A gyerekek nem érdeklődnek, és a szülők sem, akik a könnyebb élet reményében inkább négyéves középiskolák és egyetemek felé terelik gyermekeiket. Ez szép elképzelés, de a valóság az, hogy nem minden diáknak célja a felsőfokú végzettség. Egy bizonyos arányban a diákok szakmát választanak, és az a tény, hogy az építőipari szakmák jól fizetnek és biztos munkát nyújtanak, nagyon fontos” – mondta.
Hozzátette: reméli, hogy a második felvételi körben, amikor sok nyolcadikos meggondolja magát, több jelentkező lesz, és újraindulhat ez a képzés.
„Ez a munka valóban nehéz, de elmondható, hogy az utóbbi években az ilyen szakmák bérei jelentősen megemelkedtek, ami – valljuk be – komoly motiváció. Azok, akik ezt a pályát választják, kezdőként is 1500 euró felett kereshetnek, tapasztalattal pedig több mint 2000 eurót” – hangsúlyozta.
Milorad Antić, a szakközépiskolák fórumának elnöke arra kéri a szülőket, hogy jobban tájékozódjanak a szakiskolákról, mert sok múlik rajtuk.
„Minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének, és teljesen érthető, hogy gimnáziumba, majd egyetemre szeretné küldeni. De nem minden gyerek való gimnáziumba, és ezt teljesen rendben van elismerni. Rengeteg kiváló szakiskola van, amelyek jó és biztos munkát, valamint kiváló keresetet kínálnak, ezért arra biztatom a szülőket, hogy gondolják ezt át a nyolcadikosok beiratkozása előtt” – mondta.
Antić hangsúlyozta, hogy a szakmunkások nagyon könnyen találnak munkát, a fizetés pedig kiváló, mégis kevés az érdeklődő diák.
A gyerekek ma inkább ‘divatos’ szakmákat választanak, nem akarnak fizikai munkát végezni, és attól is tartanak, hogy kinevetik őket, ha szakmunkások lesznek, sőt úgy érzik, emiatt párt sem találnak majd. A szülők is gyakran azt tanácsolják: inkább menedzser vagy kereskedő legyen – mondván: ‘nem fogsz egész életedben robotolni’. Közben pedig elfelejtik, milyen jól keresnek a szakmunkások.
Szerinte a szakmunkásképző irányok megszűnése csak most kezdődik.
„Felmerül a kérdés az egész ágazat számára: valóban így számolják fel az építőipari képzéseket éppen akkor, amikor az országban soha nem látott mértékű építkezések zajlanak? Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben harmadik világbeli országokból – például Indiából, Pakisztánból, a Fülöp-szigetekről vagy Malajziából – fogunk építőipari munkaerőt importálni?” – teszi fel a kérdést Antić.
Emlékeztetett arra, hogy a szerbiai építőipari szakemberek korábban itthon és külföldön is rendkívül keresettek voltak.
A faldekorátor, azaz a festő szak is a megszűnés szélén áll, így felmerül a kérdés: ki fog festeni és falakat díszíteni? Ezt is importból oldjuk majd meg?
