Másfél éve nincs működő REM, ki ellenőrzi majd a médiumokat a választások idején?

Szerbiának már másfél éve még formálisan sincs Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) Tanácsa, amely a televíziók által sugárzott tartalmakat ellenőrzi, és szükség esetén reagál a médiatörvények és etikai kódexek megsértésére. Ez a probléma kétségtelenül súlyos, és még súlyosabbá válhat, ha a közeljövőben – ahogyan azt bejelentették – választásokat írnak ki, mivel éppen a REM Tanácsának kellene figyelemmel kísérnie a választási kampányt. További gondot jelent majd júliusban, amikor a Szerbiai RTV igazgatóbizottságának egyes tagjai mandátuma lejár, az új tagokat pedig szintén a REM-nek kellene megválasztania.

A Nova.rs portálnak nyilatkozva Antonela Riha újságíró, aki a véleményszabadsággal foglalkozó civil szervezetek jelöltjeként szerepelt a REM Tanácsában, elmondta: a Tanács másfél év után sem alakult meg, ezáltal a médiapiac teljesen szabályozatlan, és ez a médiakörnyezet megfelel a hatalomnak.

„A hatalom nem fog független REM Tanácsot jóváhagyni, hanem a saját képére formálja, és ez teljesen nyilvánvaló mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény számára. Még ha holnap meg is választják, azt saját igényeik szerint teszik, és az nem lesz olyan független testület, amilyennek lennie kellene – amely nemcsak a választási kampányt és a választásokat ellenőrzi, hanem a teljes médiatartalmat, függetlenül a választásoktól” – hangsúlyozta.

Hozzátette, jól látható, milyen mértékben törekszik a hatalom a média ellenőrzésére.

„Látjuk, kik és hogyan vásároltak fel különböző helyi médiumokat, és milyen mértékben próbálja – sőt valósítja meg – a hatalom az ellenőrzést a szerbiai médiák felett. És mit jelent ez? Azt, hogy nekik nincs szükségük a REM-re. Nekik médiára és az információk teljes ellenőrzésére van szükségük.”

Arra a kérdésre, hogy miért nem nevez ki a hatalom egyszerűen saját embereket a REM-be, azt válaszolta: ez inkább felelőtlenség és érdektelenség kérdése.

„Számukra más dolgok fontosabbak, a REM teljesen lényegtelen számukra, illetve a REM Tanácsa. Egyszerűen nem foglalkoznak vele. A rezsimen belül érzékelhető pánik más ügyekre irányul. Holnap is megalakíthatnák a Tanácsot, de – ahogy mondtam – ez nem érdekli őket” – mondta Riha.

Rade Veljanovski, a Belgrádi Politikatudományi Kar nyugalmazott professzora szerint a helyzet rendkívül zavaros, mert az eljárás elindult, de nem fejeződött be.

„Azt mondanám, hogy a szerbiai hatalomnak megfelel ez az állapot a nyilvános kommunikáció terén – egy szóval: katasztrofális. Mert ha érdekében állna, hogy létrejöjjön a REM Tanácsa, akkor már létrejött volna” – mondta.

Úgy véli, az egész eljárást újra kell kezdeni.

„Eddig két kísérlet történt a Tanács tagjainak megválasztására, de egyik sem zárult sikerrel. Az eljárást ugyan elindították – jelentős késéssel, amiért a szerb parlament kulturális és tájékoztatási bizottsága felelős –, azonban különböző manipulációk és visszaélések miatt egyik alkalommal sem jutottunk el a végső szakaszig, vagyis nem jött létre a REM Tanácsa. Így, ha ez a folyamat folytatódik, nem számítok egy jó, konstruktív testületre” – mondta.

Egy lépésre a megalakulástól

A REM Tanácsa egy évnyi blokád után már majdnem megalakult, de végül ez sem történt meg.

Tavaly év végén egy csonka, nyolctagú testületet választottak meg. A nemzeti kisebbségek képviselőjének fenntartott hely üresen maradt, mert a kormánytöbbség képviselői egyik jelöltet sem támogatták, eleget téve Kovács Elvira, VMSZ-es képviselő kérésének, aki elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a magyar kisebbség jelöltje nem került be az eljárásba.

Ennek következtében négy jelölt lemondott, és azóta az egész folyamat egy helyben topog.

Ennek ellenére a REM Tanácsának négy tagja havonta 220–250 ezer dinárt kap, miközben a Tanács gyakorlatilag nem működik.

Több mint 7 millió 200 ezer dinárt – ennyi pénzt fizettek ki öt hónap alatt, adókkal együtt, a REM költségvetéséből olyan tanácstagok juttatására, miközben a testület valójában nem is létezik – írta a Cenzolovka.