Zacskók, építési törmelékek, kanapék, fekete zsákok, háztartási hulladékok és állati tetemek – ez a látvány fogadja azt, aki Csúrog felől érkezik Bácsföldvárra. A falu bejáratánál lévő illegális szemétlerakó valós mérete csak a közösségi hálón megjelent légi felvételeknek köszönhetően érzékelhető: itt nem csupán néhány utánfutónyi szemétről van szó, hanem egy évtizedek óta hízó illegális hulladéklerakóról.
A Csúrogi úton, az egykori téglagyár közelében lévő terület – a növényzettel benőtt részeket is beleértve – megközelítőleg 6000 és 8000 négyzetméter között lehet, és a szemét valószínűleg már több rétegben lepi el a földet. A szeméttelep felől bűz árad (különösen melegben), a szél pedig széthordja a könnyebb hulladékot a környékre. Rendszeresek a szemétégetések is, ami tovább rontja a levegő minőségét, az állati tetemek pedig fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek – ez a helyszín már nem csupán köztisztasági kérdés, hanem komoly ökológiai és egészségügyi veszélyforrás.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Nem lehet így élni”
Ottjártunkkor épp egy személygépkocsi készült befordulni a szeméttelepen átvezető dűlőútra, hogy ott rakja ki a magával hozott hulladékot, de a riporterek jelenléte visszafordulásra kényszerítette. A helyiek fel is ismerték: egy Újvidékről Bácsföldvárra költözött tanár akart ily módon megszabadulni a szeméttől.

Farkas Angéla, Slobodan Gajić és Koszorús Eleonóra
„Úgy érzem, az emberek beletörődtek ebbe a helyzetbe, már észre sem veszik a problémákat. Nem lehet így élni, valahol el kell kezdeni a harcot. Én magam naponta szedem össze a szemetet a Gyöngyszigetnél, a kőhídnál, a malommal szemben. De ehhez itt én kevés vagyok, a hatóságok nélkül erre nincs megoldás – mondja Farkas Angéla.
Koszorús Eleonóra gyerekkora óta ebben az utcában él, a korábban legális, de már évtizedek óra illegális szeméttelep közelében.
„Traktorral, pótkocsival is járnak ide. A téglagyáros minden évben eltúrja ezt a szeméthegyet a gödörbe, lesimítja a helyet, de napokon belül újra elkezdik ide hordani a szemetet. Lehet, hogy a fásítás megoldást jelentene. Ablakot nyitni, ruhát kint szárítani errefelé nem lehet. Ez mindannyiunk szégyene. Havi 800 dinárért minden háztól elviszik a szemetet, nem értem, miért kell ide hordani” – véli Eleonóra.
Slobodan Gajić anglikán pap öt évvel ezelőtt költözött városból falura, ők is a szeméttelep közelében laknak. Ő már egy tájékoztató táblát is kihelyezett ide arról, hogy ez nem szemétlerakó hely, innen négy kilométerre legális módon is meg leht szabadulni a hulladéktól, de a tábla rövid időn belül eltűnt.
„Többször kihívtam a kommunális felügyelőséget is, amely rendre azt válaszolta, hogy ők nem illetékesek az ügyben. Jó lenne tudni, hogy akkor kik az illetékesek? Hogyan lehetne megelőzni, hogy az eltakarítás után újra megjelenjen itt a szemét? Lehet-e büntetni azt, aki ide hordja? Ők ezekre a kérdésekre sem adtak nekem választ. Ha az illetékesek tehetetlenek, kinek kellene ezzel felvenni a harcot? Ezt a területet szanálni, majd rekultiválni kell, kamerákat kell felszerelni és büntetni azt, aki ide hozza ki a szemetet. Emellett természetesen fontos lenne a gyerekek és a lakosság környezettudatosságának az emelése is” – jelentette ki Slobodan Gajić.
Innen mintegy 4 kilométerre található egyébként a legális csúrogi szeméttelep, de ott persze fizetni kell.
Van, ahol sikerült felszámolni az illegális szeméttelepet
Az európai uniós országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a szemét elszállítása csak az első lépés. A kármentesítés után a
helyszíneket lezárják, fizikailag biztosítják és állandó felügyelet alá helyezik. A gyakorlatban ez kamerák felszerelését, fokozott ellenőrzést és az illegális lerakásért járó magas büntetéseket jelent. Ilyen intézkedések nélkül minden takarítás csak átmeneti marad, és a szeméttelepek újra megjelennek ugyanazokon a pontokon. Óbecse község területén ez a helyzet a Moholra vezető úton, Péterréve határában, ahol több alkalommal is eltakarították az illegális szemétlerakót, de az mindig újra kialakult.
Pár nappal ezelőtt a Tiszamente-Óbecse Kft. Kommunális vállalatban más témában tartott sajtótájékoztatón Vuk Radojević polgármester is megjelent, aki arra a újságírói kérdésre válaszolva, hogy felszámolják-e a bácsföldvári illegális szeméttelepet, közölte: ezt a lerakót körülbelül másfél évvel ezelőtt már egyszer kitakarították, azonban egyesek azóta ismét oda hordják a szemetet, és hasonló a helyzet a péterrévei illegális szemétteleppel is.
„Mindenképpen arra fogunk összpontosítani, hogy felszámoljuk a bácsföldvári illegális szeméttelepet, ez kötelességünk. Péterrévén idén is tettünk már lépéseket, de ismételten felteszem a kérdést: mi megcsináljuk, de mi vár ránk utána? Megint egy illegális szeméttelep?” – tette fel a kérdést a polgármester.
Drea bejáratánál 2022-ben minisztériumi támogatással felszámolták az illegális szeméttelepet, amelynek helyén azóta szántóföld van. Popov Daliborka, a helyi közösség elnöke érdeklődésünkre elmondta: a megoldást a kamerák felszerelése jelentette, ennek köszönhetően immár évek óta nem visz oda szemetet senki. Úgy tudjuk, az első szabálysértőket a kameráknak köszönhetően meg is büntették, ennek a híre is elrettentő hatással lehetett másokra.
Fotó: Fehér Rózsa
