„Izgalmas időszakban vagyunk. Rendszerváltást kísérelünk meg, ennek az útnak az első lépéseit tesszük” – mondta Tarr Zoltán, a Tisza társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje a parlamenti meghallgatásán a magyarországi nemzetiségek bizottságában. A Tisza-kormány alatt is továbbvitt bizottságban hagyományosan a parlament nemzetiségi szószólói vannak, ők kérdezték Tarrt miniszteri terveiről. Tarr azt mondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy a miniszteri kinevezés útján először a nemzetiségi szószólókkal találkozik, foglalta össze a Telex.
Tarr minden jelenlévő nemzetiség nyelvén köszöntötte a szóvivőket, majd azt mondta, ennél többet is igyekszik megtanulni majd a nyelvekből. Azt mondta, szeretne véget vetni annak a gyűlöletkeltésnek, amit az előző 16 évben felépített a Fidesz, sokan elszenvedői, néhányan elkövetői voltak ennek. Tarr azt mondta, egyetértésnek kéne lennie az emberekben, mert ez alapból megvan bennük, de az előző kormány ezt elvette. Szerinte a fő kérdés, hogy hogyan lehet elkerülni azt, hogy „a gyűlöletkeltés és a pusztítás újra hatalomra jusson” – majd kiemelte, hogy ez érintette bőven a nemzetiségeket is, főként az ukránokat.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Úgy jöttem önökhöz, hogy ennek a lebontási kísérletnek nem a kalapácszaját hozom, hanem a békességét” – mondta Tarr a képviselőknek. Szerinte együtt kell kitalálniuk, hogy hogy tudják az „egymást elválasztó falakat lebontani”. Minden nemzetiséget érint ez, mondta, hiszen 2014-2015-től xenofób politikát folytatott a Fidesz.
Tarr azt ígérte, hogy fel fogják számolni a Fidesz-okozta törvénytelenségeket, amelyek „az Önök kárára és az önök nemzetiségéhez tartozó emberek kárára” történt.
A nemzetiségi szóvivőkkel és önkormányzatokkal párbeszédben fognak dolgozni, a nemzetiségi intézmények autonómiáját pedig visszaállítják, de finanszírozni fogják továbbra is.
Tarr azt mondta, pénteken fogják bejelenteni a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárt, ekkor formalizálhatják a kapcsolatot.
Az örmény nemzetiségi szóvivő, Akopjan Nikogosz, valamint a szlovén nemzetiségi szóvivő Holecz Károly is arról beszélt, hogy a támogatások politikai alapon mentek, „nem tudtuk sokszor, hogy miért annyi az annyi”. Tarr azt mondta, nehéz lesz a dolgokat átalakítani, sok helyen megcsontosodtak a rendszerek. Fontos vállalás, hogy fel fogják tárni „az elmúlt időszak minden bűnét, gonoszságát, félrevezetését”. Ennek kiemelt elemei azok a finanszírozási eszközök is, amelyek felmerültek. A leendő miniszter azt mondta, az NKA-ról persze mindenki olvasott, de máshol is vannak problémák: ezért
a Bethlen Gábor Alapot öt évre visszamenőleg kivizsgálják majd, mert sokszor kiderült, hogy nem létező, vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt.
A szóvivők kérdéseire Tarr azt mondta, tudja, hogy sokszor nem volt átlátható a pénzek helyzete, ezért alattuk minden átláthatóan fog működni, erre készüljenek a nemzetiségi képviselők is. „Nincsen olyan, hogy valaminek nem lesz következménye” – mondta.
Tarr szerint a Tisza mostani rendszerváltása igyekszik kijavítani azt, amit a ‘89-’90-es rendszerváltás nem tett meg. Tarr arról beszélt, be kell vonni a nemzetiségi képviselőket akár más témákban is, hogy „a beszélgetések helyi szinten is értékesek is hasznosak legyenek”. Tarr azt ígérte, az önkormányzatiság helyzetét rendbehozzák. „Az autonómia visszaállítása kiemelt célunk”.
Április végén jelentette be Magyar Péter, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke és európai parlamenti delegációvezetője lesz a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium vezetője. A politikus szinte a legelejétől meghatározó tagja a Tiszának, leendő minisztériumához pedig olyan területek fognak tartozni, mint a kultúra, a nemzetiségi kérdések, a határon túliak helyzete, az egyház és a civil szervezetek. Tarr református lelkész, korábban ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott. Lelkészként és egykori zsinati tanácsosként kritizálta Balog Zoltán a református egyházban betöltött szerepét. 2024. áprilisában szólalt fel Magyar Péter mellett, ezután kirúgták a munkahelyéről.
