A Szabadka kellős közepén, a Strossmayer utca 6. szám alatti épület üzlethelyiségének felújítása során bekövetkezett részleges födémomlás komoly kérdéseket vet fel a védett városmagban található számos régi épület biztonságával kapcsolatban.

Ez az eset figyelmeztetés arra, hogy a kívülről rendben lévő homlokzatok gyakran súlyos szerkezeti károsodásokat rejtenek, amelyek veszélyt jelenthetnek a lakókra, tulajdonosokra és az épülethasználókra egyaránt. A szabadkai Kovács Károly, a Városházával szemben található épület egyik tulajdonosa azért kezdett bele a bejárat, a kapu, az udvar és a homlokzat felújításába, mert – mint a Magločistačnak elmondta – az épületet otthonaként szereti, és szeretné visszaállítani annak egykori fényét.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A leendő egyesülete klubhelyiségének szánt üzlethelyiség felújítása során a födém beszakadt a faanyag elkorhadása és a szuvasodás miatt.

„Szerencsére senki sem sérült meg, de jelentős az anyagi kár. Amikor feltártuk a szerkezetet, láttuk, hogy a faanyag elkorhadt, a gerendák pedig súlyosan károsodtak” – meséli Kovács.

Az épület további átvizsgálása után kiderült, hogy hasonló károsodások találhatók az ingatlan más részein is, ezért Kovács tart tőle, hogy bármelyik pillanatban történhet újabb omlás. Figyelmeztetett: a legnagyobb probléma az, hogy ezek a hibák kívülről láthatatlanok. „Nagyon nyugtalanító, hogy semmi sem látszik, amíg meg nem bontják a padlót vagy a mennyezetet. Sokan azt hiszik, elég rendbe tenni a homlokzatot, de ez nem jelenti azt, hogy az épület biztonságos is” – vonta le a következtetést.

19. századi technológia és a modern kihívások

Az épület a 19. századra jellemző födémszerkezettel rendelkezik: masszív fagerendák közti sár- és törmelékfeltöltés, amelyen deszkázat, parketta vagy járólap nyugszik. Kovács elmondta, hogy a további omlások elkerülése érdekében ki kellett üríteni az üzlethelyiség egy részét és el kellett távolítani néhány falat a tehermentesítés miatt. A közeljövőben tervezik a tervdokumentáció elkészítését és az építési engedély beszerzését a teljes födémcseréhez.

„Új betonfödémre lesz szükség, és szakaszosan ki kell cserélnünk a padlózatot az egész épületben” – magyarázta. Külön nehézség, hogy az épületnek több tulajdonosa van, akik között nincs egyetértés a munkálatok sürgősségét illetően. Az ügyet jelentették az építésügyi felügyelőségnek, és igazságügyi szakértői vizsgálat is indult.

Kovács szerint a tulajdonosok nem bírják egyedül a felújítás anyagi terheit, különösen a kulturális örökség részét képező épületek esetében. Úgy véli, az államnak és a városnak szubvenciókkal vagy kedvező hitelekkel kellene segítenie a biztonságos helyreállítást.

Történelem és jövő: Az Eötvös utca emléke

A Strossmayer u. 6. szám alatti házat 1859-ben építtette Adolf Geiger, a kor egyik leggazdagabb szabadkai polgára, a zsidó hitközség kétszeres elnöke. A klasszicista stílusú bérház földszintjén üzletek működtek; 1925-ben Leo Štras mérnök tervei alapján alakították át.

A felújított udvarban Kovács tervei szerint helyet kap az egyesület klubhelyisége, és humanitárius kezdeményezés is indul: a „Fildžan viška” (Egy csésze kávé pluszban) szlogen jegyében minden megrendelt kávé után egy másik kávé ára jótékony célra megy. A folyosón emléktáblát helyeznek el az utca régi nevével (Eötvös utca), a falakat pedig akadémiai festők muráliái díszítik majd a műemlékvédelmi előírások betartásával.

Szakértői vélemények: A láthatatlan ellenség

Goran Bolić, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet konzervátora megerősítette: a nedvesség és a szuvasodás miatt a fagerendákból sokszor csak „por marad”. Kiemelte, hogy a százévesnél idősebb épületeknél a régi védőanyagok már nem hatásosak, és a megelőzés hiánya miatt gyakran teljes csere szükséges.

Vladimir Džamić művészettörténész-konzervátor hozzátette: Szerbiában nincs rendszeresített kötelező műszaki felülvizsgálat a műemléképületekre. Bár a törvény előírja a tulajdonosok karbantartási kötelezettségét, a gyakorlatban gyakran csak a látványos homlokzatfelújításig jutnak el, miközben a belső szerkezet elhanyagolt marad. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a régi épületek nem alapvetően veszélyesek – sőt, gyakran kiváló anyagokból épültek –, a problémát a több évtizedes elhanyagoltság és a szakszerűtlen átalakítások okozzák.

Strossmayer u. 6., Szabadka (Fotó: Magločistač)