Bár a szerbiai munkavállalók már most is több munkaórát dolgoznak, mint az Európai Unió országaiban dolgozók, Aleksandar Vučić szerb elnök szerint még többet kell dolgozni és növelni kell a termelékenységet.

Mindemellett – ahogy a Danas írja – Vučić azzal vádolja a munkavállalókat, hogy tömegesen élnek vissza a betegszabadsággal, emiatt pedig vállalatok hagyják el az országot. Egy közelmúltbeli beszédében gyakorlatilag azzal vádolta a kraljevói dolgozókat, hogy túl gyakran vannak betegállományban, ezért költöznek el onnan a gyárak.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

„Néhány vállalat azért hagyta el vagy készült elhagyni Kraljevót, mert a betegszabadság aránya 22–23 százalékos. Amikor jönnek a nyári mezőgazdasági munkák, ez 30 százalékra emelkedik. Amikor cseresznyét, sárgabarackot vagy almát kell szedni, hirtelen mindenki beteg lesz” – mondta Vučić.

Bár a szerbiai betegszabadságokról nehéz pontos statisztikát találni, a tavalyi elektronikus betegszabadságról szóló törvényjavaslatban – az RFZO adatai alapján – az szerepelt, hogy évente 110 000 és 150 000 közötti ideiglenes munkaképtelenségi esetet jelentenek be Szerbiában.

Ugyanezen források szerint egy betegszabadság átlagos időtartama 11–13 nap. Ez évente összesen 1,4–1,7 millió betegszabadságon töltött napot jelent.

Az elnök kijelentéseit azonban nem támasztották alá bizonyítékokkal, így nem teljesen világos, mire alapozta következtetéseit. Korábbi nyilatkozataiból ugyanakkor ismert, hogy szerinte az emberek nem dolgoznak eleget, és többet kellene dolgozniuk, nem kevesebbet.

Vučić élesen ellenezte a munkanapok vagy munkaórák számának csökkentését, valamint a vasárnapi munkavégzés tilalmát is. Ez szerepelt a „Szerbia új szakasza” nevű programjának egyik pontjában is.

„Többet kell majd dolgoznunk, nem kevesebbet. Sajnálom, hogy ezt ki kell mondanom, mert tudom, mennyire népszerűtlen, de valakinek ezt közölnie kell az emberekkel. Hónapok óta folyik a vita a munkanapok és munkaórák csökkentéséről, hogy így nagyobb lesz a motiváció, többet utazunk majd és szebben élünk. Ilyen nem lesz. Többet fogunk dolgozni. Magamon kezdem és megmutatom, hogy ez lehetséges, és ezt kérem majd mindenki mástól is. Németország, mint Európa motorja, azért hogy versenyben maradjon Kínával és Amerikával az ipari-technológiai versenyben, növelni fogja a munkaórák és munkanapok számát. Szerbia nem fogadhatja el a munkaidő csökkentéséről szóló felelőtlen ötleteket” – üzente az elnök.

Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor 2024-ben az EU-ban az átlagos heti munkaidő 36 óra volt. Szerbiában ezzel szemben átlagosan heti 41,3 órát dolgoznak, vagyis több mint öt órával többet.

Konkrétan az EU-tagállamok közül Görögországban volt a legtöbb ledolgozott óra heti 39,8-cal, ami még így is a szerbiai átlag alatt van. Ugyanakkor éppen Németország volt az egyik olyan ország, ahol a legkevesebb a heti munkaidő, körülbelül 34 óra.

A kormány szemében fogyóeszközök vagyunk

Ranka Savić, a Szabad és Független Szakszervezetek Társulásának elnöke szerint az államfő kijelentéséből is látszik, hogy az elnök és a kormány szemében fogyóeszközök vagyunk, akiket senki sem kérdez meg arról, hogy vannak, milyenek a munkakörülményeik, mennyi stressz éri őket és hogy milyen munkaadókat hoztak nekünk.

A betegszabadságok kapcsán megjegyezte, hogy a legtöbb betegszabadság Franciaországban, Finnországban, Dániában, Hollandiában és Németországban van, Szerbia viszont az ötödik legalacsonyabb helyen áll. Ez szerinte nem azt jelenti, hogy egészséges nemzet lennénk, hanem azt, hogy a szerbiai dolgozók betegen is munkába járnak.

„A gyárak nem a betegszabadságok miatt hagyják el Szerbiát, hanem más országokba mennek ugyanazért a profitért, amelyet itt értek el, amíg tartottak az állami támogatások. A termelékenység növeléséhez magas technológiai szintű beruházásokra, nagyobb támogatásra van szükség a hazai gazdaságban, különösen a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Meg kell állítani az oktatási rendszer leépülését, amely az ország fejlődésének kulcsa. Véget kell vetni annak a hatalmas korrupciónak is, amely felemészti ezt a társadalmat. Amíg a szakértelem, a tudás és a munkának való elkötelezettség nem lesz az előrejutás és vezetés egyetlen mércéje a párttagsági könyv helyett, addig sem ennek az országnak, sem nekünk nem lesz jobb” – zárta gondolatait Savić.

Fotó: