Az idei agrárköltségvetés rekordösszegű, 147,5 milliárd dinárt ért el, ami Szerbia teljes költségvetésének 7,2 százalékát teszi ki, közölte Dragan Glamočić, Szerbia mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter.

„A mezőgazdasági termelőknek szánt támogatások 2026-ban 124 milliárd dinárt tesznek ki, ami négyszerese a 2012-es összegnek” – mondta Glamočić a támogatásokról, a digitalizációról és a mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásáról szóló szakmai előadáson, amelyet a minisztérium szervezett az Újvidéki Mezőgazdasági Kiállításon.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Mint mondta, a támogatások kifizetésének felgyorsítása a minisztérium egyik prioritása, a cél pedig az, hogy a pénzeszközök gyorsan és hatékonyan jussanak el a mezőgazdasági termelőkhöz, mert csak így tudják biztonságosan megtervezni a termelést és gazdaságaik fejlesztését.

Glamočić kijelentette, hogy „büszke arra, hogy a minisztérium már több mint 53 milliárd dinárt fizetett ki, ami a teljes költségvetés 48 százaléka, és háromszor több, mint ugyanebben az időszakban tavaly, emellett több mint 350 ezer határozatot hoztak meg és több mint 330 ezer kedvezményezettet támogattak”.

A szerb mezőgazdaság modernizációjáról beszélve Glamočić külön kiemelte az eAgrar rendszer jelentőségét, amely egyszerűbb bejelentkezést, gyorsabb kérelemfeldolgozást és támogatáskifizetést, valamint nagyobb átláthatóságot tett lehetővé.

Emlékeztetett arra is, hogy idén több olyan támogatási intézkedést is visszavezettek, amelyek az elmúlt években nem voltak elérhetők, beleértve a szaporítóanyag-termelés támogatását, lepárlók építését, borászatok felszerelését és más, a mezőgazdaság és a vidéki térségek fejlődése szempontjából jelentős beruházásokat.

Szavai szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a modern termelés elengedhetetlen részévé válik, az új technológiák pedig segítik a gazdákat a talajelemzésben, az időjárási viszonyok nyomon követésében, a víz, a műtrágya és a növényvédő szerek ésszerűbb felhasználásában, valamint a jobb termelési döntések meghozatalában.

Kiemelte, hogy az IPARD III programon keresztül több mint 580 millió euró értékű beruházási potenciált biztosítottak mezőgazdasági gépesítésre, a mezőgazdasági termelés modernizálására, a feldolgozóipar fejlesztésére és a falvak fejlesztésére.

Glamočić elmondta, hogy a nők egyre fontosabb szereplői a mezőgazdasági gazdaságoknak, és a falusi fejlődés egyik kulcsfontosságú pillérét jelentik.

Mint mondta, az állam továbbra is támogatja a nőket az agráriumban kedvezőbb hitelekkel és támogatásokkal, azzal a céllal, hogy gazdaságilag megerősítse őket és hozzájáruljon a vidéki élet fennmaradásához.