A 93. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron, amelyet Újvidéken rendeztek meg, az egyik központi téma a precíziós mezőgazdaság volt. Ez a modern gazdálkodási szemlélet digitális technológiák alkalmazásával igyekszik optimalizálni az erőforrás-felhasználást és maximalizálni a terméshozamot. Lényege, hogy a megfelelő mennyiségű vizet, műtrágyát vagy növényvédő szert a megfelelő helyen és időben juttassák ki, csökkentve a költségeket és a környezeti terhelést.
A rendszer GPS/GNSS alapú navigációt használ, amely pontos gépvezetést tesz lehetővé, elkerülve az átfedéseket és kihagyásokat. A technológia része a drónok alkalmazása, amelyek multispektrális felvételekkel elemzik a növényállomány állapotát, valamint precíziós permetezést végeznek. Emellett különféle szenzorok és IoT-eszközök mérik valós időben a talaj nedvességét, hőmérsékletét és kémhatását, így optimalizálható az öntözés és a tápanyag-utánpótlás. A változó dózisú kijuttatás (VRA) pedig lehetővé teszi, hogy a gépek menet közben módosítsák a vetőmag vagy a műtrágya mennyiségét a termőképességi térképek alapján.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A technológia támogatói szerint a legfontosabb előnyök a gazdaságosság, a fenntarthatóság és az adatvezérelt döntéshozatal.
Az automatizálás védi a talajt is
Dr. Oskar Marko, a BioSens Intézet informatikai központjának vezetője szerint a GPS-vezérelt intelligens gépek nemcsak a költségeket csökkentik, hanem a talaj állapotát is javítják
Mint az N1-nek nyilatkozta, a modern traktorok automatikusan követik az úgynevezett AB-vonalakat, vagyis előre meghatározott, optimális útvonalakon haladnak végig a táblákon. Ez egyenletesebb munkát, kisebb üzemanyag-felhasználást és kevesebb talajtömörödést eredményez.
A kutató szerint a nehéz gépek által okozott talajtömörödés komoly probléma, mert csökkenti a gyökerek oxigénellátását és gátolja fejlődésüket.
A szerb gazdák többsége számára még túl drága
A cseneji gazdálkodó, Aca Letić szerint azonban a precíziós mezőgazdaság rendkívül költséges, ezért a legtöbb szerbiai termelő számára jelenleg nehezen elérhető.
Elmondása szerint az elmúlt négy év súlyos aszályai miatt a gazdák jelentős része eladósodott.
Ennek ellenére igyekszik lépést tartani a fejlődéssel.
„Három navigációs rendszerem van, amelyek nagyban megkönnyítik a munkát. Drónom még nincs. Terveim között szerepel az ISOBUS-rendszer és a parcellák digitális térképezése. Minden földterületem fel van vezetve a rendszerbe, így nincsenek átfedések. Ez valamelyest csökkentette az üzemanyag-fogyasztást, de nem hozott óriási megtakarítást.” – mondta a gazda.
Letić úgy véli, hogy az új technológiák önmagukban nem jelentenek teljes megoldást.
Példaként említi az egyszeri talajműveléses rendszereket, amelyek után nagy mennyiségű növénymaradvány marad a földön. Ezek kezelésére gyakran totális gyomirtókat kell használni.
„Az a cél, hogy csökkentsük a növényvédő szerek használatát, de bizonyos innovatív módszereknél éppen több gyomirtóra van szükség. A gyomok miatt továbbra is időnként szántani kell” – mondja.
Letić szerint a drónos permetezés sok esetben már felülmúlja a hagyományos permetezőgépeket. Ugyanakkor a műtrágyázásban még korlátozott a szerepük.
„A legnagyobb nálunk kapható drón körülbelül 100 kilogramm műtrágyát képes szállítani, ami egy hektárra sem elegendő. Ráadásul négy méter magasságban repülnek, ezért a szél könnyen átfújhatja a műtrágyát a szomszédos földekre.”
A jövő: regeneratív mezőgazdaság
Letić szerint a klímaváltozás miatt egyre több termelő fordul majd a regeneratív mezőgazdaság felé.
Ez ugyanis minimalizálja a talajbolygatást, csökkenti vagy megszünteti a vegyszerek használatát, takarónövényeket alkalmaz, vetésforgót használ és integrálja az állattartást a természetes trágyázás érdekében.
„A regeneratív gazdálkodással több műveletet is elhagyhatnánk a termelési folyamatból, így költséget takaríthatnánk meg. A hagyományos művelési rendszerből egyre nehezebb megélni, miközben a terményeink ára alacsony.”
Oskar Marko szerint pedig a mezőgazdaság jövője nem kizárólag a technológiáról szól, hanem a hagyományos tudás és a modern eszközök ötvözéséről.
A precíziós technológiák egészségesebb termékeket, hatékonyabb gazdálkodást és kisebb környezetterhelést eredményezhetnek. Emellett olyan természetközeli megoldások is terjedhetnek, mint a takarónövények, a szélvédő fasorok vagy a biológiai növényvédelem.
Fotó: pixabay
