A Szerbiai Szocialista Párt elnökének, Ivica Dačićnak az a kijelentése, miszerint „az államnak és a pártnak” ki kellene használnia azt, hogy nemrég legyőzte betegségét és életben maradt, a Danas által megkérdezett pszichológiai, neuropszichiátriai és szociológiai szakértők szerint mazochizmust és kétségbeesett segélykiáltást tükröz, amelynek célja, hogy megőrizze helyét a politikai és társadalmi színtéren az őt érő nyomás közepette, mind saját pártján belül, mind pedig Aleksandar Vučić államfő részéről.
A szocialisták vezetője és a belügyminiszter először azt nyilatkozta, hogy nem lát semmilyen okot a lemondására. Ezt követően, a Senjak városrészben történt gyilkosság után – amely ügyben őrizetbe vették a belgrádi rendőrség vezetőjét, Veselin Milićet, mivel felmerült a gyanú, hogy köze lehetett a bűncselekményhez –, Dačić kijelentette, hogy neki ehhez semmi köze nincs. Hozzátette: nem véletlenül került miniszteri pozícióba, hanem a polgárok szavazatai révén, akik arra adtak neki felhatalmazást, hogy valamely minisztérium élén, a végrehajtó hatalom részeként dolgozzon.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Dačić, tekintettel arra, hogy hamarosan a párton belül is választások következnek, kijelentette: a pártkongresszus időpontja attól függ, mikor lesznek a választások, és amennyiben egészségi állapota engedi, biztosan nem fog kitérni a pártelnöki tisztségért folytatott megmérettetés elől.
Emlékeztetnek arra, hogy pártbeli riválisa Branko Ružić, a főbizottság alelnöke, aki támogatja a diáktüntetéseket, és bírálja azt, ahogyan Dačić vezeti a pártot.
„Ha a szocialisták azt szeretnék, hogy továbbra is én legyek az elnök, készen állok arra, hogy ezt a feladatot vállaljam” – mondta Dačić.
Kiemelte, hogy betegsége utáni felépülésével gyakorlatilag új életet kezdett, újjászületett, ezért szerinte valamilyen oka kell legyen annak, hogy nem halt meg, és azt üzente az államnak és a pártnak, hogy ezt használják ki.
„Van élet a politikán kívül is”
Ivica Dačić valóban beteg volt, de nem világos számomra, miért csinál ebből politikai látványosságot – mondta a Danasnak Žarko Korać, a Belgrádi Egyetem Filozófiai Karának nyugalmazott professzora.
Hozzátette: amikor valaki a gondviselésnek mond köszönetet azért, hogy nem halt meg, legalább azokat az orvosokat is meg kellene említenie, akik kezelték és megmentették az életét.
„De azt a mondatot sem értettem, hogy „az állam használja ezt ki”. Hogyan használja ki? Avassák boldoggá? Állítsanak neki életében szobrot? Örülnie kellene annak, hogy visszatérhetett a családjához, és lehetőséget kapott az élet folytatására. Van élet a politikán kívül is, nem szükséges, hogy minden mondata politikáról szóljon” – zárta gondolatait Žarko Korać.
„Ez már mazochizmusba fordul át”
Sanda Rašković Ivić nyugalmazott egyetemi professzor szerint Dačić gondolatai a betegség legyőzése után egyfajta mazochizmusba csapnak át.
„Örülök, hogy Dačić megbirkózott a betegséggel. Azt a gondolatát, hogy egy felsőbb erő valamilyen okból megőrizte őt, ezért az államnak és a pártnak ezt ki kell használnia, úgy értelmezem, mint ajánlkozást és segélykiáltást annak érdekében, hogy a Szerbiai Szocialista Párt megtartsa őt az élén, Vučić pedig még egyszer felhasználja őt a kormánykoalíció elnökjelöltjeként. Azt hittem, Ivica Dačićnak különleges tehetsége van a politikai túléléshez, de ez most véleményem szerint már mazochizmusba fordul át” – mondta Sanda Rašković Ivić.
„Az olyan emberek számára, mint Dačić, a halál nem akkor következik be, amikor megáll a szív, hanem amikor elveszítik a társadalmi hatalmukat”
Az olyan emberek számára, mint Dačić, a halál nem a szív megállását jelenti, hanem a társadalmi hatalom elvesztését – mondta a Danasnak Ivan Živkov szociológus.
Mint rámutatott, Dačić már fiatal kora óta politikai tisztségviselő, és szinte megszakítás nélkül hatalmi pozícióban van, ezért nem meglepő, hogy élete jelentőségét csak magas társadalmi státusszal összekapcsolva képes érzékelni.
„A kijelentése ennek az érzésnek a perverz megnyilvánulása, valamint kísérlet arra, hogy a halál elmaradását misztikus bizonyítékként állítsa be arra, hogy uralkodásra született. Jézus és Ivica – kicsi, de kiválasztott társaság azokból, akik feltámadtak, hogy megmentsék az emberiséget” – fogalmazott Ivan Živkov.
Hozzátette, nem szabad figyelmen kívül hagyni Dačić képességét sem arra, hogy felismerje a társadalmi trendeket, amelyek közül jelenleg az egyik legszembetűnőbb a tömeges álvallásosság és babonaság.
„Ha ez az a hullám, amelyen hatalmon maradhat, biztosan meg fogja lovagolni. A machiavellizmus újra és újra győzedelmeskedik majd benne a szocializmus felett” – zárta gondolatait Ivan Živkov.
Ivica Dačić (Fotó: Archívum, Beta)

