Az ország lakosságának az a harmada, amelyik dohányzik, a többséget veszélyezteti, amelyik nem él ezzel a káros szenvedéllyel.
„Nincs olyan szerv a testünkben, amely ne szenvedne, legyen szó aktív vagy passzív dohányzásról” – nyilatkozta a FoNet hírügynökségnek Nikola Piljić orvos, a Szerb Nemzeti Dohányzásellenes Kezdeményezés elnöke.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Dr. Milan Jovanović Batut Szerb Közegészségügyi Intézet legfrissebb felmérései azt mutatják, hogy a szerbiai lakosok mintegy egyharmada aktív dohányos, miközben a passzív dohányosok száma szinte ugyanilyen magas – mutatott rá Piljić.
„Jelen pillanatban szinte lehetetlen elkerülni a dohányfüstöt, valamint a dohány-, nikotin- és rokon termékekből származó aeroszolokat” – fogalmazott a szakember.
Szavai szerint a nemdohányzók hangja éveken át nem hallatszott kellőképpen. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kezdeményezésük nem a dohányosok és nemdohányzók közötti konfliktust szítja, hanem az egészséges élethez való jog védelmét szorgalmazza.
„Mindenkinek joga van a szabad választáshoz, de a dohányzás esetében ez a jog abban a pillanatban véget ér, amikor mások egészséghez való jogát veszélyezteti” – mutatott rá.
Piljić hatalmas problémaként emelte ki a dohányzást azokon a helyeken, ahol az a legszigorúbban tilos: az egészségügyi intézményekben. E szabály megsértése miatt szinte naponta érkeznek lakossági bejelentések.
„A dohányosok aránya a középfokú egészségügyi káderek – ápolók, technikusok – körében a legmagasabb. Olyan törvényünk van, amely teljes tiltást, illetve korlátozást ír elő a munkahelyeken, és különösen szigorúan szabályozza a dohányzást az egészségügyi, oktatási és kulturális intézményekben, valamint a tömegközlekedésben. Ezeken a helyeken nem létezhet elkülönített dohányzóhelyiség, sőt a dohányzás az intézmény teljes telkén tilos, legyen szó kórházról, iskoláról vagy egyetemi karról” – emlékeztetett a szervezet elnöke.
Arra a jelenségre reagálva, hogy a dohányzást gyakran más társadalmi problémákkal, káros szenvedélyekkel vagy a légszennyezettséggel összehasonlítva próbálják relativizálni, Piljić hangsúlyozta: ez egy olyan probléma, amely konkrét intézkedésekkel viszonylag rövid idő alatt megoldható lenne.
Emlékeztetett, hogy Szerbia már 2005-ben kötelezettségeket vállalt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzásellenes Keretegyezményének ratifikálásával, de az előirányzott intézkedéseknek eddig csak egy részét alkalmazták.
A jogi szabályozás kapcsán leszögezte: a cél nem a dohányzás teljes betiltása, hanem a dohány-, nikotin- és rokon termékek használatának korlátozása azokon a helyeken, ahol a közegészségügy védelme elsőbbséget élvez.
„Nem a totális tilalom irányába haladunk, hanem a zárt nyilvános helyeken, valamint egyes olyan nyitott területeken való dohányzás megtiltása felé, ahol nagy számú ember gyűlik össze” – magyarázta Piljić.
Szerbia a kontinens sereghajtói között
Úgy véli, a kérdés társadalmi aspektusa rendkívül mélyen gyökerezik Szerbiában, de emlékeztetett arra, hogy a szigorúbb intézkedések bevezetése előtt más európai és világ országokban is hasonló dilemmák merültek fel.
Piljić rámutatott, hogy Szerbia – a Boszniai Szerb Köztársasággal együtt – az utolsó olyan európai környezetek közé tartozik, ahol még nem vezettek be átfogó védelmet a polgárok számára a passzív és aktív dohányzással szemben a zárt nyilvános terekben.
Véleménye szerint a nemdohányzók jelenleg hátrányosabb helyzetben vannak Szerbiában, mint a dohányosok.
„Sok nemdohányzó nem meri megmondani a vendégének, hogy a háztartásában nem dohányoznak, ami jól mutatja, mennyire társadalmilag elfogadottá vált a dohányosokhoz való alkalmazkodás” – jegyezte meg.
Végezetül elmondta, hogy a Szerb Nemzeti Dohányzásellenes Kezdeményezés folyamatosan egyeztet a szerbiai és nemzetközi partnerekkel, valamint az Egészségügyi Minisztériummal is, ahonnan biztosítékot kaptak arra, hogy a dohányzás visszaszorítása a következő időszak egyik prioritása lesz.
„A dohányzás megelőzésével szinte minden betegséget megelőzünk. Ismétlem, nincs olyan szerv az emberi testben, amely ne szenvedne az aktív vagy passzív dohányzás miatt. Ezért a dohányzás megelőzésébe való befektetés egyszerre jelent befektetést a polgárok egészségébe, az életminőségbe és az egész társadalom jövőjébe” – üzente Piljić.
