A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amely a törvényszék jogutódja, közölte: Szerbia nem válaszol a bíróság azon megkereséseire, amelyek a Vojislav Šešelj elleni eljárás állása iránt érdeklődnek. A Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét a bíróság megsértésével vádolják; az ügyet a hágai testület még 2024 februárjában átadta a szerb igazságszolgáltatásnak.
Mindez Dagmara Albrecht májusi jelentéséből derül ki, akit a hágai bíróság az eljárás figyelemmel kísérésére és felügyeletére jelölt ki. A Graciela Gatti Santana bírósági elnöknek benyújtott hivatalos dokumentumban Albrecht leírta: május végéig számos e-mailt küldött a szerb Igazságügyi Minisztériumnak, hogy felvilágosítást kérjen az eljárás előzetes lépéseiről, amelyek szükségességére tavaly ősszel maguk a szerb ügyészek és tárcavezetők hívták fel a figyelmét.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Albrecht pontosította: a kért információkat még a 2025 novemberében, Belgrádban tartott találkozón ígérte meg neki a minisztérium nemzetközi kapcsolatokért és stratégiai tervezésért felelős segédminisztere.
„A mai napig semmilyen választ nem kaptam ezekre az e-mailekre” – emelte ki a hágai tisztségviselő, hozzátéve, hogy április végén ismét sürgette a minisztériumot.
A jelentés szerint Albrecht április végén a belgrádi Háborús Bűnökkel Foglalkozó Ügyészséget is megkereste. Arra várt választ, hogy az ügyészség még mindig az Igazságügyi Minisztérium „előzetes véleményére” vár-e, és szándékozik-e bármilyen további lépést tenni az átadott ügyben. Mivel május 18-i sürgetésére sem érkezett reakció, Albrecht a jelentésében jelezte: az elérhető információk szerint a Šešelj és társai elleni ügy továbbra is a minisztériumi állásfoglalásra vár.
Egymásra mutogatnak a szerb szervek
A háttérben komoly bürokratikus és jogi patthelyzet látszik. Albrecht legutóbb 2025 novemberében tárgyalt a belgrádi illetékesekkel. Akkor a Háborús Bűnökkel Foglalkozó Ügyészségen arról tájékoztatták, hogy még 2025. február 10-én kérték a minisztérium „előzetes véleményét” arról, hogy a Šešelj elleni per politikai bűncselekménynek minősül-e, illetve sértheti-e Szerbia szuverenitását, biztonságát és közrendjét. Az ügyészek egyértelművé tették: csak pozitív minisztériumi állásfoglalás esetén folytathatják a munkát, a negatív vélemény megbénítaná az eljárást.
Ezzel szemben a minisztérium említett segédminisztere másnap, november 19-én azt állította Albrechtnek, hogy hozzájuk nem érkezett ilyen megkeresés az ügyészségtől. A tisztviselő jogi értelmezése szerint a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény alapján a Belgrádi Felsőfokú Bíróságnak kellene először megállapítania, hogy a Šešelj elleni per egyéb feltételei teljesülnek-e, és ha a bíróság úgy dönt, hogy nem, akkor a minisztériumnak nem is kell kiadnia az ügyészség által hiányolt véleményt.
Hogy a kör bezáruljon, a Felsőfokú Bíróság Háborús Bűnökkel Foglalkozó Tanácsának elnöke szintén tavaly novemberben úgy nyilatkozott a hágai megfigyelőnek: sem a minisztériumtól, sem az ügyészségtől nem kapott semmilyen információt a Šešelj-ügyről.
A vádak
Vojislav Šešelj mellett a Radikális Párt további négy tisztségviselőjét – Miljan Damjanovićot, Miroljub Ignjatovićot, Ljiljana Mihajlovićot és Ognjen Mihajlovićot – vádolják a bíróság megsértésével. A hágai vádirat szerint szándékosan hátráltatták az igazságszolgáltatást, védett tanúk bizalmas adatait hozták nyilvánosságra, és megtagadták a bíróság azon utasítását, hogy fejezzék be a titkos anyagok publikálását. A vád szerint ezeket a bizalmas adatokat Šešelj könyveiben, valamint különböző honlapokon terjesztették.
A hágai bíróság még 2023. augusztus 11-én emelt vádat ellenük. Mielőtt a pert átadták volna Szerbiának, a vádlottak írásban ígérték meg a hágai testületnek, hogy önként megjelennek a szerbiai hatóságok előtt, amint beidézik őket. Amennyiben a szerb igazságszolgáltatás nem folytatja le az eljárást, a hágai bíróságnak jogában áll visszavenni az ügyet, Szerbia pedig köteles lesz kiszolgáltatni a vádlottakat Hágának.
