Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) elfogadta a Tonino Picula jelentéstevő által készített Szerbia-jelentés végleges változatát, amely lényegesen szigorúbb és terjedelmesebb a márciusban bemutatott terveznél. A jelentésre a bizottság 51 tagja szavazott igennel, 14-en ellenezték, míg tízen tartózkodtak.
Az elfogadott szövegben változatlanul szerepel az az értékelés, miszerint Szerbia Európai Unióhoz való közeledése megtorpant a demokrácia, a jogállamiság, a médiaszabadság, a választási feltételek, valamint a Koszovóval való kapcsolatok terén jelentkező problémák miatt. A kompromisszumos módosító indítványok révén azonban a dokumentum a szerbiai hatóságokkal szembeni újabb bírálatokkal és konkrét követelésekkel bővült.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A jelentés megállapítja a politikai válság elmélyülését a hónapok óta tartó tüntetések kontextusában, követeli az ODIHR (Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) ajánlásainak teljes körű végrehajtását, valamint rámutat a választások során tapasztalt, a választókra gyakorolt nyomásgyakorlásra, a szavazatvásárlásra és a közpénzekkel való visszaélésekre vonatkozó állításokra. Különösen éles bírálat érte a március 29-én megtartott helyi választások során történteket.
Az Európai Parlament szigorított az újvidéki vasútállomás előtetőjének omlásával kapcsolatos részen is, aggodalmát fejezve ki a nyomozás lassú haladása, a tisztségviselők ellentmondásos nyilatkozatai, valamint az ügyészségre gyakorolt esetleges befolyás miatt.
A legsúlyosabb értékelések között szerepel az úgynevezett Mrdić-féle törvények kritikája, amelyekről a jelentés megállapítja, hogy komoly visszalépést jelentenek, mivel gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és az ügyészség autonómiáját.
A jelentés figyelmeztet a médiaszabadság romlására, az aktivisták és újságírók digitális megfigyelésére vonatkozó állításokra, valamint arra, hogy Szerbia csak alacsony szinten igazodik az EU kül- és biztonságpolitikájához. A dokumentum élesebb megfogalmazásokat tartalmaz Szerbia Oroszországhoz és Kínához fűződő viszonyával, valamint a Koszovóval folytatott párbeszédből adódó kötelezettségeivel kapcsolatban is. Az Európai Parlament emellett megkérdőjelezi bizonyos európai uniós alapok Szerbiának történő kifizetésének jogosságát, és magyarázatot vár az Európai Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy teljesültek-e a támogatások jóváhagyásának feltételei.
Az AFET-ben történt elfogadást követően a jelentés az Európai Parlament elé kerül, ahol a vita július 6-ára, a szavazás pedig július 7-ére van kitűzve.
