A Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) első alkalommal tette közzé az Európai Unió módszertana alapján elkészített hivatalos mezőgazdasági földár-összesítést. Az adatok szerint a szántóföld továbbra is az egyik legbiztonságosabb befektetésnek számít, miközben a hazai piac fokozatosan közelít az európai átlaghoz. Hogyan viszonyulunk a művelhető földterületekhez, és mennyit ér ma egy hektár szántó Szerbiában?
Milan Prostran agroközgazdász a Szerbiai RTV-nek elmondta, hogy a művelhető földterület stratégiai jelentőségű kérdés, mivel egyre kevesebb van belőle, miközben az élelmiszer iránti igény folyamatosan növekszik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Előrejelzése szerint az ilyen földterületek értéke tovább fog emelkedni. Jelenleg egy hektár szántóföld átlagosan 9 600 euróba kerül Szerbiában.
Vannak azonban szélsőséges esetek is. Például egy hektár földet Topolya környékén 120 000 euróért adtak el. Prostran szerint az ilyen magas áraknak több oka is van.
„A föld árát növeli az a feltételezés is, hogy egy adott területen infrastruktúra épül majd, esetleg engedélyezik a mezőgazdasági terület építési telekké való átminősítését” – mondta Prostran, hozzátéve, hogy minden befektető nyereséget vár az ágazattól.
A síkvidék a legvonzóbb
Szerbiában a legkeresettebb területek a síkvidéki régiók: a Vajdaság, a Stig és a Mačva térsége.
Vannak azonban olyan országrészek is, ahol szinte egyáltalán nincs földforgalom, mert az emberek hagyományosan erősen kötődnek a földhöz. Ezeken a helyeken nem adják el a birtokokat, hanem megőrzik a következő generációk számára, vagy legfeljebb bérbe adják őket.
Ilyen térség például Kelet-Szerbia, illetve a Kučevo és Petrovac na Mlavi környéke.
Nem bánunk jól a termőfölddel
Milan Prostran szerint Szerbia rosszul gazdálkodik ezzel az erőforrással, a gond pedig az államtól indul.
Az adatok szerint az állam 394 000 hektár földdel rendelkezik, ebből 250 000 hektárt ad bérbe. Kérdés azonban, hogy a bérleti időszak lejárta után milyen állapotban kerül vissza a föld az államhoz.
„Úgy tűnik, az állam számára fontosabb az a 50 millió euró, amelyet a bérbeadásból szerez, mint maga a föld állapota” – mondta Prostran, rámutatva arra, hogy a talaj minősége folyamatosan romlik: a humusztartalom az egykori 5 százalékról mindössze 2 százalékra csökkent.
Hangsúlyozta, hogy komoly stratégiát kell kidolgozni annak érdekében, hogy ezt az ágazatot megőrizzék.
Szerbiában a két legutóbbi mezőgazdasági összeírás között a rendelkezésre álló földterület nagysága 1,2 millió hektárral csökkent, míg a ténylegesen használt mezőgazdasági terület 180 000 hektárral lett kisebb.
A rendelkezésre álló földterület nagysága 1,2 millió hektárral csökkent
