Csak találgatni lehet, kik a lehetséges elnökjelöltek

Közeleg Szent Vitus napja (Vidovdan) és a Szerb Haladó Párt háromnapos rendezvénye, miközben napok óta találgatások folynak arról, hogy Aleksandar Vučić elnök éppen ezen a napon benyújthatja lemondását az államfői tisztségről, amire nemrég maga is utalt.

Úgy tűnik, hogy az egyetemista mozgalom erre a lehetőségre is felkészült, hiszen bejelentették, hogy elnökjelöltet állítanak, amennyiben elnökválasztásra kerül sor.

Összességében úgy látszik, hogy bármikor is tartják meg ezeket a választásokat, ismert közéleti szereplők küzdelméről lesz szó, és a Nova hírportál által megszólaltatott elemző szerint ebben a helyzetben a hatalom sokkal nehezebb helyzetben van. Ha sikerül is bejutnia a második fordulóba, ott nagy valószínűséggel véget érhet számára a történet.

Aleksandar Vučić körülbelül tíz nappal ezelőtt kijelentette, hogy tervei szerint „három-négy hónapon belül, vagy akár korábban” lemond az államfői tisztségről.

Hozzátette, hogy nap mint nap gondolkodik azon, hogy miniszterelnök-jelöltként induljon, illetve azon is, ki lehetne a jelenlegi hatalom új elnökjelöltje.

„Valaki felelősségteljesebb lesz, merem állítani, műveltebb is, energikusabb, és olyan ember, aki tudja, mi az állam. Mindenképpen képzettebb lesz, mint az ő két jelöltjük, Vladan Đokić rektor és Dejan Bodiroga kosárlabdázó” – mondta Vučić.

Az egyetemista mozgalom is készül

Néhány nappal később Čeda Aleksić diákaktivista kijelentette, hogy a mozgalom megvizsgálta az előrehozott elnökválasztás lehetőségét, és arra jutott, hogy ilyen esetben saját jelöltet állítana.

„Minden lehetséges forgatókönyvre vannak terveink. Elemzéseink szerint győzhetünk, de ez nem feltétel nélküli. Szükséges, hogy a polgárok elmenjenek szavazni, és hogy minden szavazóhelyiségben jelen legyenek az ellenőrök” – mondta Aleksić.

Az első nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy mindkét oldalon országosan ismert személyiségek jelenhetnek meg jelöltként.

Bár már hosszabb ideje emlegetik a diákmozgalom lehetséges miniszterelnök- és elnökjelöltjeiként többek között azokat a neveket is, amelyeket Vučić említett, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mozgalom több mint egy éve rendszeresen bizonyítja: szinte lehetetlen előre megjósolni a következő lépését. Ezért meglepetések is várhatók.

Zoran Stojiljković: ismert jelöltre van szükség

Zoran Stojiljković, a Belgrádi Politikai Tudományok Karának nyugalmazott professzora egyetért ezzel. Szerinte olyan jelöltet kellene állítani, aki régóta jelen van a nyilvánosságban, ismert személy, s úgy véli, logikus lenne, hogy az egész ellenzéki blokk támogassa a diákmozgalom jelöltjét.

„Olyan jelöltet kellene választani, aki egyszerre képes megszólítani a liberális és a szuverenista szavazókat is.”

A professzor szerint Vučić tudatosan dolgozott azon az elmúlt évtizedben, hogy ne nőjön fel mellette senki a hatalmi struktúrán belül, aki népszerűségben vagy ismertségben versenyképes lehetne vele. Ezzel párhuzamosan az ellenzék folyamatosan széttagolódott.

„Nagyobb jelenség volt az elmúlt másfél-két évben a pártpolitikai, különösen a parlamenti ellenzék szerepének eróziója, mint maga a kormány támogatottságának csökkenése. A hatalom ezt részben démonizálással, részben klientúraépítéssel tartotta fenn.”

Ennek ellenére Stojiljković biztosra veszi, hogy második fordulóra kerülne sor.

„Akit a diáklista támogat vagy jelöl az elnökválasztáson, annak nagy jelentősége lesz. Most azonban nagyon valószínűnek tűnik az a forgatókönyv, amelyben senki sem nyer az első fordulóban. A második fordulóban pedig nagy eséllyel a társadalmi ellenzék jelöltje győz.”

Kit indíthat a hatalom?

Hónapok óta találgatják a közvéleményben, hogy kit állíthat jelöltként a kormányoldal.

A lehetséges nevek között szerepeltek:

• Tomislav Nikolić, az SNS korábbi vezetője és volt államfő,
• Vladan Petrov, az Alkotmánybíróság elnöke,
• Čedomir Antić történész,
• Miloš Vučević, az SNS elnöke,
• Ana Brnabić, a parlament jelenlegi elnöke,
• valamint Ivica Dačić, a szocialisták vezetője.

Az SNS nehéz helyzetben lehet

Stojiljković szerint az SNS-nek nincs igazán erős elnökjelöltje.

„Még hatalmas stratégiai támogatással, fegyelmezett választói bázissal és a jelölt karizmájának tudatos felépítésével is jóval gyengébb lenne, mint Vučić. Nagyon nehéz lesz olyan jelöltet találniuk, aki már az első fordulóban nyerni tudna, még akkor is, ha előveszik azt a meglehetősen valószínűtlen ötletet, hogy Ivica Dačić legyen a közös jelölt.”

Szerinte a hatalom jelenleg azt mérlegeli, hogy a diákmozgalom a közéletből vagy a politikából érkező személyt indít-e, és ehhez igazítja majd saját döntését.

Úgy véli továbbá, hogy Vučić tudatosan arra törekszik majd, hogy az elnökválasztás jelentőségét csökkentse.

Választási forgatókönyvek

Ha Vučić valóban lemond az elkövetkező hónapokban, több lehetséges forgatókönyv képzelhető el. Az egyik, hogy csak elnökválasztást tartanak, a második lehetőség, hogy elnökválasztást és kormányátalakítást hajtanak végre, a harmadik opció pedig, hogy egy napon tartják meg az elnök- és parlamenti választásokat is.

A Nova elemzése szerint az utóbbi lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek.

Ebben az esetben ugyanis a parlamenti választásokat legkorábban 45 napon belül kellene megtartani, az elnökválasztást pedig a kiírást követő 30–60 napon belül. Ez elegendő időt biztosítana arra, hogy a két választást ugyanarra a napra időzítsék.

Mi történik, ha csak kormányátalakítás lesz?

Ebben az esetben a parlamentnek bizalmatlansági indítvánnyal kellene leváltania a kormányt, vagy Đuro Macut miniszterelnöknek kellene lemondania.

Ezután egy egyhónapos időszak következne, amely alatt a kormánytöbbség új kabinetet alakíthatna.

Ha ez nem sikerülne, rendkívüli parlamenti választásokat kellene kiírni, amelyeket 45–60 napon belül meg kellene tartani.

Ebben a forgatókönyvben Ana Brnabić, a parlament elnökeként, akár Aleksandar Vučićot is megbízhatná az új kormány megalakításával, így előfordulhatna, hogy csak elnökválasztást tartanak, parlamenti választást pedig nem.

Még egyik oldal sem nevezte meg elnökjelöltjét