Igencsak érdekes számomra az általános iskolák VII. osztályos tanulóinak szánt térkép, amit ide is mellékelek (108. oldal 1. ábra). Nem a képen látható tényekkel van gondom, egyedül csak a feltüntetett elnevezésekkel. Két lehetőség van, azt sem zárom ki, én vagyok téves információk birtokában, de mi van, ha mégsem, és a tanításban használatos térkép alkotói vagy magyarázattal ellátói – meglehet véletlenül, de az is lehet, tudattalanul, netán akarattal – igencsak bakot lőttek!
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Talán a legfeltűnőbb az 5-ös számhoz illesztett Vajdaság elnevezés, mert az igazság, a rajzon levő részletre – e pillanatban akár kettő – más és találóbb megfogalmazás kerülhetne. Egyik: Észak-Vajdasági tömb(ben élők), de ha ez nem tetszik, itt a másik: Délvidéki tömb(ben élők) felirat is igazoltan beilleszthető lenne a képbe. A 6-os számmal semmi gondom, de az már baj, ha feltüntették a Vajdaság megnevezést, akkor miért nem használták ugyanilyen elvek szerint Horvátország esetében a Dél-Baranya nevet, mert mégiscsak – még a háború után is – élnek ott annyian magyarok, mint Szlovéniában, a Muravidéken.
Valami hasonló baj van máshol is. A Bánság nyugati része megvan, igaz a Vajdaságba betagozódva, csakhogy a valamikori központ, azaz Temesvár egy kicsit keletebbre található, mégpedig a mai Romániában, így – talán – illene feltüntetni a Kelet-Bánság elnevezést is, mert oda – meglehet – besorolhatnánk még Herkulesfürdőt is!
Amennyiben ezeket a módosításokat egy hozzáértő el tudja végezni, létrejöhet egy olyan alap, amelyre fel lehetne tüntetni, hogy az előző magyar kormányok határon átívelő támogatásai nemcsak hova, hanem azt is, mekkora összegben érkeztek. Az adatokhoz a megígért – szerintem: teljes – átvilágítás segítségével juthatnak az illetékes intézmények. Képzeljük el milyen fontos adatokat lehetne bemutatni, hiszen az anyaországi adathalmaz már nyilvánossá vált. De lássuk először azt!
Az biztos, hogy jelentős mértékű „pénzszórás” ment végbe a déli végeken, de nemcsak a Vajdaságnak nevezett szerbiai országrészben. Először kezdjük csak azzal. Hogyan és mekkora eszközökkel támogatták az utolsó két évtizedben a civil és álcivil szervezeteket? Itt az utóbbi a lényeg, mert az nem más, mint törvénytelen, ugyanis külföldi pénzből tiltott a pártfinanszírozás. Ezen kívül kérdések sokaságára sem tudjuk a választ, mint például:
Honnan és miként jutott pénz egy vajdasági magyar gazdasági oligarcha réteg kialakítására és működtetésére?
Indokolt volt-e egy labdarúgóklub, valamint infrastruktúrájának (stadion stb.) létrehozása?
Mi indokolta a kormány támogatását, hogy ingatlanokat szerezzenek Szerbia egyes részein, mindez mennyire javította a vajdasági magyar nemzeti közösség tagjainak helyzetét?
Mennyire igazolt a Boszniai Szerb Köztársaságnak Magyarországról juttatott pénzügyi támogatása, majd ki a felelős azért, hogy katonai beavatkozással szerettek volna hatni e tagköztársaság helyzetére, amit az EU több tagállama közösen meghiúsított?
Bármi is ezekre a kérdésekre a válasz, a teljes információt, kendőzetlenül nyilvánosságra kellene hozni – még akkor is, ha valaki vagy valakik még gyanúsíthatók ezzel-azzal – annak az emlegetett térképen való bejegyzéssel! Mindezzel azt is el lehetne érni, hogy a magyarországi adófizető nemzettársaink ne általánosítsanak úgy, hogy a határom túl élő minden magyar bűnös, amikor a volt magyar kormány és az általa kedvező – mondjuk: hűbéri – helyzetbe hozott szűk politikai és gazdasági réteg felelősségét kellene megállapítani!
Meglehet, ez egy általánosítható probléma, ugyanezek – vagy valami hasonlók – megtörténtek Erdélyben, a Felvidéken meg a Kárpátalján (sőt, máshol a világon) élő magyarokkal is, de mindezekkel az ott élő nemzettársainknak kellene szembesülniük, majd meg kell tenni a szükséges lépéseket!
Balla Lajos
