Megugorhatnak az euróban felvett hitelek részletei Törvény védi a felhasználókat a drasztikus növekedéstől

Az euróövezetben bekövetkezett kamatemelés felvetette a kérdést, hogy mi vár azokra a szerbiai polgárokra, akik euróhoz kötött lakás- vagy készpénzhitelt törlesztenek. Miközben az Európai Központi Bank továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az inflációt és óvatosságot jelez a következő időszakra, a Szerb Nemzeti Bank egyelőre 5,75 százalékon tartja az irányadó kamatlábat. A Blic Biznis kérdésére a Szerb Nemzeti Bank válaszolt arra, hogy várhatók-e magasabb törlesztőrészletek, milyen hatással lehetnek az esetleges kamatváltozások a hitelekre, és mikor következhet be fordulat a monetáris politikában.

Hogyan hat az EKB kamatemelése a szerbiai hitelekre?

Arra a kérdésre, hogy az EKB három kulcsfontosságú kamatlábának legutóbbi emelése hogyan befolyásolhatja a szerbiai hiteltörlesztőket, a Nemzeti Bank a következő választ adta:

Az EKB júniusi ülésén 25 bázisponttal emelte irányadó kamatlábait a Közel-Keleten zajló konfliktus által kiváltott energiapiaci sokk miatt megerősödő inflációs nyomás közepette.

„Az EKB vezetői továbbra is hangsúlyozzák, hogy a jövőbeli döntések a beérkező adatoktól függenek, és a jelenlegi, fokozott geopolitikai bizonytalanság mellett nehéz megítélni, meddig tart az energiapiaci sokk, illetve milyen hatással lesz az inflációra és a gazdasági aktivitásra. Emiatt jelenleg nem tudják megmondani, mi lesz a monetáris politika következő lépése. Az EKB kamatemelése hatással lehet az EURIBOR alakulására, amely ugyanabban az irányban befolyásolja a szerbiai piacon az euróalapú hitelek kamatát, különösen a változó kamatozású kölcsönök esetében, amelyek közvetlenül a három- vagy hathavi EURIBOR-hoz kötődnek” – közölte az NBS a Blic Biznisszel.

Ennek következtében az EURIBOR esetleges emelkedése növelheti az ilyen típusú hitelek kamatát és havi törlesztőrészletét.

„Az EURIBOR változásainak áthárítása a szerbiai hitelkamatokra nem feltétlenül azonnali és nem is teljes mértékű, mivel az a hitelszerződés feltételeitől, a referencia-kamatláb típusától és annak felülvizsgálati időszakától függ. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy jelentősebb EURIBOR-emelkedés esetén a szerbiai lakossági hitelfelvevőket a pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak védelméről szóló törvénybe beépített rendszerszintű megoldások védik, amelyek korlátozzák a kamatok hirtelen emelkedésének lehetőségét” – tették hozzá.

Mi lesz a dinárhitelekkel?

A Szerb Nemzeti Bank egyelőre nem változtat álláspontján: átmeneti inflációnövekedésre számít a dráguló kőolaj miatt, de nem kíván előre ígéretet tenni sem kamatemelésre, sem kamatcsökkentésre addig, amíg nem látja, meddig tart a közel-keleti energiapiaci sokk.

„A májusi középtávú előrejelzés alapján, amely abból indul ki, hogy az energiapiaci sokk fokozatosan enyhül és a világpiaci energiaárak csökkennek, a Szerb Nemzeti Bank arra számít, hogy az infláció az idei év végén és a jövő év elején csak átmenetileg haladja meg enyhén a célzott sáv felső határát. Ezt a magasabb olaj- és nyersanyagárak, valamint a tavaly szeptemberi alacsony bázis okozza, amely azzal függött össze, hogy akkor a nagy- és kiskereskedelmi árréseket 20 százalékban maximálták.”

A jegybank arra számít, hogy ez az inflációs emelkedés átmeneti lesz, és az infláció a jövő év közepére visszatér a célzott sávba.

Ugyanakkor a közel-keleti háború és a feszültségek miatt jelentős a bizonytalanság az olaj-, gáz-, nyersanyag- és műtrágyaárak, valamint a globális ellátási láncok működése körül.

Ezért az NBS nem kíván előre jelezni az alapkamat jövőbeli alakulásáról, hanem döntéseit „ülésről ülésre” hozza meg. Ha úgy ítéli meg, hogy az inflációs nyomás a vártnál erősebb, kész beavatkozni eszközeivel a további áremelkedések megfékezése érdekében.

A dinárhitelek kamatára gyakorolt esetleges hatásokkal kapcsolatban a jegybank hangsúlyozza, hogy a monetáris politika átviteli mechanizmusa Szerbiában hatékonyan működik, és éppen ez az átviteli csatorna biztosítja a monetáris politika céljainak gyakorlati megvalósulását.

„Fontos kiemelni, hogy a Szerb Nemzeti Bank az alapkamat meghatározásakor mindig figyelembe veszi annak pénzügyi feltételekre, gazdasági aktivitásra és pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatását is” – tették hozzá.

Mennyivel nőhet egy euróalapú lakáshitel törlesztőrészlete?

A lakosságot leginkább az érdekli, hogy konkrétan mennyivel emelkedhet a havi törlesztőrészlet az EKB kamatemelése után. Erre a jegybank a következő választ adta:

„A havi törlesztőrészlet változásának mértéke számos tényezőtől függ, beleértve a fennmaradó tartozás összegét, a futamidőt, a bank által alkalmazott kamatfelárat és a használt EURIBOR-típust (három- vagy hathavi). Emiatt nem lehet minden hitelfelvevőre egységes becslést adni. Általánosságban elmondható, hogy az EKB 25 bázispontos kamatemelése az EURIBOR emelkedésén keresztül enyhén növelheti a változó kamatozású, EURIBOR-hoz kötött hitelek havi törlesztőrészleteit. A tényleges hatás azonban attól függ, hogy az EURIBOR milyen mértékben és milyen gyorsan reagál, valamint attól is, hogy az adott hitelszerződésben mikor esedékes a következő kamatfelülvizsgálat. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerbiai hitelfelvevőket további jogi védelmi mechanizmusok is óvják a kamatok hirtelen emelkedésétől, így mérsékelve a nemzetközi pénzügyi piacokon bekövetkező esetleges változások hatásait” – közölte a Szerb Nemzeti Bank.