Szerbiában jelenleg mindössze mintegy 160 menekült tartózkodik befogadó- és menedékközpontokban, és az idei év során 161 személy jelezte menedékkérelem benyújtásának szándékát, közölte a Menedékkérők Védelmével és Segítésével Foglalkozó Központ igazgatóbizottságának elnöke, Radoš Đurović.
A Beta hírügynökségnek a június 20-i Menekültek Világnapja alkalmából nyilatkozva elmondta, hogy közöttük a legtöbben Afganisztánból, Egyiptomból, Oroszországból, Ghánából, Törökországból és Szíriából érkeztek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
“Ugyanebben az időszakban nyolc személy kapott menedékjogot: hatan menekültstátuszt nyertek – Szíriából, Burundiból, Sierra Leonéból és Iránból érkezett személyek –, míg két szíriai állampolgár kiegészítő védelemben részesült” – mondta Đurović.
Hozzátette, hogy „Szerbiában rövidebb vagy hosszabb ideje több mint 32 ezer ukrán és több mint 43 ezer orosz állampolgár tartózkodik, közülük 1028 ukrán élvez ideiglenes védelmet Szerbiában”.
Azt is elmondta, hogy „a menekültektől függetlenül jelenleg akár 100 ezer külföldi dolgozik legálisan Szerbiában”.
Đurović szerint a menekültek számos problémával szembesülnek: lassú ügyintézéssel, nem megfelelő, biometrikus adatok nélküli „karton személyi igazolványokkal”, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehézségeivel.
Problémát jelent a beilleszkedést segítő rendszerszintű támogatás hiánya is: a tervezett integráció, a munkavállalás támogatása, az oktatás, a nyelvtanulás, a társadalmi beilleszkedés, valamint a jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tájékoztatás területén.
Szavai szerint gondok vannak a kizsákmányolás, az erőszak és más visszaélések elleni tervezett védelem terén is, miközben az embercsempészet elleni fellépés és az Európai Unió új szabályaihoz – az EU Menekültügyi és Migrációs Paktumához – való alkalmazkodás továbbra is a rendszer egyik legfontosabb feladata.
Rámutatott arra is, hogy a Menekültek Világnapját új, turbulens nemzetközi és biztonsági körülmények között ünneplik, miközben egyre erősödik a migránsellenes narratíva a fejlett világ országaiban, amelyet „számos szélsőjobboldali populista politikai és érdekcsoport terjeszt”.
Đurović szerint a szenzációhajhászás elveszi a teret az objektív tájékoztatástól azokban az esetekben és incidensekben, amelyeket menekültekkel vagy más migránsokkal hoznak összefüggésbe, így „az egész menekült- vagy migránscsoportot közvetve veszélyesnek, rosszindulatúnak, a befogadó közösségekre és az ott élő polgárokra fenyegetést jelentő csoportként állítják be”.
Hangsúlyozta, hogy a migráns fogalmát gyakran összemossák a menekült fogalmával, és így negatív, gyűjtőfogalommá válik minden olyan külföldi számára, aki munkavállalás, tanulás, gyógykezelés, családegyesítés, letelepedés vagy üldöztetés elleni védelem céljából költözik más országba.
“E migránscsoportok mindegyike eltérő, a menekültek pedig a legkiszolgáltatottabb csoportot alkotják. Ugyanakkor a befogadó országok jogszabályai, alkotmányai és a nemzetközi egyezmények alapján joguk van a tartózkodáshoz és a védelemhez” – mondta Đurović.
Hozzátette, hogy ezen „a narratívák és a politikai változások ellenére sem változott semmi”, vagyis a menekültek továbbra is jogosultak védelemre és tartózkodásra a világ valamennyi országában.
“Azonban a külföldiek sikertelen integrációja számos ország helyi közösségeiben elégedetlenséget, félelmet és bizonytalanságot szült a lakosság körében a külföldiekkel, köztük a menekültekkel szemben” – mondta.
Kiemelte, hogy hatékony nyelvoktatás, a kultúra, a szokások, a jogok és kötelezettségek megismertetése, valamint ellenőrzési és támogatási rendszer, illetve hatékony intézményi működés nélkül a menekültek befogadása, védelme és integrációja kudarcot vallhat, aminek hosszú távú társadalmi következményei lehetnek.
Arra is figyelmeztetett, hogy ezt a helyzetet „a populista politikai elit gyakran igyekszik saját politikai hatalmának növelésére és a hatalomért folytatott küzdelemben kihasználni”.
“Az általuk kínált megoldások egyre inkább fizikai akadályok és olyan mechanizmusok alkalmazására korlátozódnak, amelyek célja a migráció rövid távú megállítása, nem pedig azoknak az okoknak a kezelése, amelyek miatt az emberek elhagyják hazájukat” – mondta Đurović.
Rámutatott, hogy a migráció és a menekülés „nem fog megszűnni kerítésekkel, akadályokkal, más fizikai ellenőrzési intézkedésekkel, megfigyeléssel vagy kitoloncolásokkal”, sem pedig azzal, hogy a migráció terhét a tranzitországokra hárítják.
Véleménye szerint ezek az intézkedések csak növelik a menekültek és más migránsok szenvedését, kockázatait és kizsákmányolását, miközben ösztönzik az embercsempészetet és a szervezett bűnözést.
“Munkatársaink ezt nap mint nap tapasztalják a terepen, ahol az illegális migráció és az embercsempészet egyre kevésbé látható a rendszer számára, és az intézmények radarja alatt marad, miközben az embercsempész-hálózatok és a szervezett bűnözés kezébe kerül – itt, az Európai Unió peremén is” – mondta Đurović, majd hozzátette, ha nem teszünk sürgős lépéseket a menedékkérelmek gyorsabb elbírálása, a hatékony integráció megvalósítása, az önkormányzatok bevonása, valamint a migrációs rendszer jobb irányítása és koordinációja érdekében, fennáll a veszélye annak, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan hamarosan mi is az integrációs problémák, a félelmek, előítéletek és társadalmi feszültségek növekedésével szembesülünk – figyelmeztetett Đurović.
