A Global Forest Watch legfrissebb földfelszín-borítottsági és környezetmegfigyelési adatai szerint Zenta község továbbra is Szerbia egyik legkevésbé erdősült térsége.
Az európai statisztikákban Zenta község az erdősültség tekintetében a lista legvégén helyezkedik el, jóval még Európa legkevésbé erdős országai és régiói alatt is. Zenta területén a természetes erdőborítottság mindössze 0,12 százalék (a teljes erdőborítottság pedig 0,31 százalék). Az Európai Unió átlaga: az erdők az EU teljes területének mintegy 39 százalékát borítják.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Zenta és a szomszédos községek egy olyan ritka európai klaszter részét képezik, ahol az erdőborítottság 1 százalék alá csökken. Ez a térséget a kontinens egyik legkevesebb fával rendelkező mezőgazdasági övezetévé teszi. Mivel erdőborítottsága statisztikailag elhanyagolható, Zenta az európai klímaadatokban a szénmegkötési képesség hiányával tűnik ki. Míg az európai erdők a szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 6–8 százalék át nyelik el, Zenta faállománya olyan csekély, hogy a Global Forest Watch-hoz hasonló ökológiai platformok nettó széneltávolítási kapacitását nullának regisztrálják.
A hársfák kivágásának és parkolók építésének terve
Zenta község a LIID projekt keretében megvalósuló alprojektjével 34 nagylevelű hársfa (Tilia platyphyllos) eltávolítását tervezi az Adai út rekonstrukciója érdekében. A tervek szerint az utca mindkét oldalán parkolóhelyeket bővítenének és építenének, a fák alatti jelenlegi szabad földfelületeket teljes egészében leaszfaltoznák, valamint a kivágott fák számánál kevesebb új facsemetét ültetnének. A tervezett facsemeték kislevelű hársak (Tilia cordata, Greenspire típus), amelyek megjelenésükkel nem illeszkednek az utca eddigi esztétikájához. A rekonstrukciós terv lehetőséget hagy arra is, hogy szükség esetén további fákat vágjanak ki, amennyiben gyökérzetük „a tervezett szintek fölé emelkedik”. A műszaki dokumentáció továbbá megállapítja, hogy egyes fákat kizárólag az újonnan tervezett parkoló miatt távolítanak el. A dokumentáció szerint a meglévő zöldfelület P=478,05-ről P=685,13 m²-re növekszik, bár nem világos, hogy ez miként valósul meg, tekintettel arra, hogy a jelenlegi füves zöldfelület megszüntetését és nagyszámú fa kivágását tervezik a parkolók kialakítása érdekében. A fák eltávolításának indokaként a dokumentáció a „kinövések” jelenlétét is megemlíti, holott a fatörzsön található kinövések nem feltétlenül jelentenek betegséget.
A kivágás további indokaként az úgynevezett „szakszerűtlen metszés” is szerepel. A fák értékelésével és gondozásával foglalkozó szakmai útmutatókban, mint például az „Európai fametszési szabvány” (European Tree Pruning Standard), a szakszerűtlen metszés olyan hozzá nem értő beavatkozásokat jelent, amelyek károsítják a fa természetes alakját, élettani működését és statikai stabilitását. Az ilyen beavatkozások lerövidítik a fa élettartamát és veszélyessé teszik azt a környezetére nézve. Zenta község területén a fák metszéséért és fenntartásáért a helyi önkormányzat és a Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat Zenta (KLKV) felel. Éppen a KLKV Zenta lesz felelős az újonnan tervezett facsemeték gondozásáért is, ezért felmerül a kérdés, hogy 20–30 év múlva ismét hasonló helyzet áll-e majd elő, amikor a fákat szakszerűtlen metszés miatt kell kivágni.
A tervezési-műszaki dokumentáció „A projekt célja” című részében a következők szerepelnek: valamennyi felület rekonstrukciója, a csapadékvíz elvezetése, a közvilágítási berendezések cseréje, a közlekedésbiztonság növelése, korszerű játszótér építése, megközelítést biztosító járda kialakítása, valamint városi utcabútorok (szemetesek, padok stb.) elhelyezése. A zöldsáv mindössze egyetlen szóval kerül említésre a rekonstrukció és rendezés részeként, ami a műszaki dokumentáció áttanulmányozása után a meglévő zöldfelület kivágását és parkolók építését jelenti.
Fenntartható városfejlesztés és klímaváltozással szembeni ellenálló képesség
Tekintettel arra, hogy a LIID projekt a helyi infrastruktúra fejlesztésének, a települések klímaváltozással szembeni ellenálló képessége növelésének, a közterületek minősége javításának és a helyi közösségek fenntartható fejlődésének elveire épül, új parkolóhelyek kialakítása a meglévő, működőképes, idős hársfasor rovására olyan intézkedés, amelynek indokoltságát különös körültekintéssel kell megvizsgálni. A korszerű gyakorlat a közlekedési és kommunális megoldásokat úgy tervezi meg, hogy azokat lehetőség szerint a meglévő természeti erőforrásokhoz és a zöld infrastruktúrához igazítsa.
A zentai projekt esetében az Adai úton található idős hársfasor díszítő szerepe mellett a település zöld infrastruktúrájának részét képezi, jelentős ökológiai, klimatikus és társadalmi funkcióval. Egy ilyen fasor árnyékot biztosít mind a gyalogosok, mind a parkoló járművek számára, csökkenti a levegő hőmérsékletét a nyári hónapokban, mérsékli a városi hősziget-hatást, javítja a levegő minőségét, visszatartja a csapadékvíz egy részét, valamint hozzájárul a tér identitásához és felismerhetőségéhez. Eltávolításával a parkolási kapacitás bővítésének rövid távú infrastrukturális előnye valósul meg, ugyanakkor tartósan elveszik az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentős része, amelyeket a fasor a helyi közösség számára biztosít.
Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a klímaállóság és a fenntartható városfejlesztés elvei szerint a meglévő idős fák infrastrukturális erőforrásnak, nem pedig a fejlődés akadályának számítanak. Ezért a fák eltávolításáról szóló döntés meghozatala előtt bizonyítani kellene, hogy minden más tervezési lehetőséget kimerítettek – a parkolóhelyek geometriájának módosítását, a parkolás csak az utca egyik oldalán történő megtartását, vízáteresztő burkolatok alkalmazását, gyökérvédelmi rendszerek használatát és egyéb olyan műszaki megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a fasor megőrzését és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését egyidejűleg.
Amennyiben egyes fák valóban rossz egészségi állapotban vannak vagy biztonsági kockázatot jelentenek, cseréjük indokolt lehet. Ugyanakkor a létfontosságú, egészséges fák kizárólag azért történő eltávolítása, mert nem illeszkednek az újonnan tervezett parkolási rendszerhez, nehezen hozható összefüggésbe a fenntartható infrastruktúra, a klímaadaptáció és a természeti tőke megőrzésének elveivel, amelyeket a LIID-hoz hasonló korszerű fejlesztési programok képviselnek. A tervnek bizonyítania kellene, hogy a további parkolóhelyek kialakításához fűződő közérdek nagyobb, mint a meglévő fasor és annak valamennyi ökoszisztéma-funkciója megőrzéséhez fűződő közérdek.
A fenntartható urbanizmus, a klímatudatos tervezés és a fenntartható infrastruktúra nemzetközi gyakorlatának korszerű elvei (beleértve a LEED, BREEAM és hasonló rendszereket) abból indulnak ki, hogy a meglévő idős fasort a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni, és a tervezési megoldást kell a meglévő fákhoz igazítani, nem pedig fordítva. Fontos hangsúlyozni, hogy egy idős fa ökológiai értéke felmérhetetlenül nagyobb egy fiatal facsemetéénél. Egy kifejlett fa „ökológiai lábnyoma” szén-dioxid-megkötő képessége és csapadékvíz-visszatartó kapacitása alapján értékelhető.
Parkoló építése egy régi fasor helyén általában elfogadhatatlan megoldás ökológiai és modern várostervezési szempontból, és a környezetvédelmi szabványok ezt nem csupán esztétikai problémának tekintik, hanem közvetlen ökológiai visszalépésnek, amely hosszú távú problémákat okoz nemcsak az adott utcában, hanem különösen annak lakói számára:
• Intenzív városi hősziget alakul ki: eltűnik a hársfák kiterjedt lombkoronája, amely árnyékolással és párologtatással több fokkal csökkenti a levegő hőmérsékletét; a területet aszfalt vagy beton borítja, amelyek elnyelik és felhalmozzák a nap hőjét, majd azt éjszaka kisugározzák. Az autómotorok működése tovább növeli az utca levegőjének hőmérsékletét. A parkolóhelyek legalább 50 százalék ának árnyékban kellene lennie (amit ezek a hársfák biztosítottak), vagy magas fényvisszaverési indexű (SRI) anyagokkal kellene fedni őket.
• A gyökerek körüli talajréteg tovább tömörödik: egy 50 éves hárs gyökérzete szélesen elterül a járda alatt. A parkoló építése nehézgépek használatával, a felső talajréteg eltávolításával és zúzottkő terítésével jár, ami szinte bizonyosan a talaj tömörödéséhez vezet. Ez megszakítja az oxigén és a víz utánpótlását a gyökerekhez, míg az aszfaltozás megakadályozza a csapadékvíz természetes beszivárgását, ami nagyobb esőzések idején vízfolyásokat eredményez a parkoló területén.
Az önkormányzatnak figyelembe kellene vennie, hogy egy idős fa „ökológiai lábnyoma” a szén-dioxid megkötésére és a csapadékvíz visszatartására való képességén alapul. Ahhoz, hogy a projekt indokolttá tegye egy ilyen fa eltávolítását, vitathatatlan bizonyítéknak (arborisztikai szakvéleménynek) kellene rendelkezésre állnia arról, hogy a fa beteg, veszélyes vagy elhalt. Ha egy projekt célja a fenntartható urbanizmus megvalósítása, akkor az egészséges fák válogatás nélküli kivágása előzetes műszeres diagnosztika és a megőrzés lehetőségeit vizsgáló tanulmány nélkül a fenntartható városfejlesztés elveinek közvetlen megsértését jelenti.
Miközben az európai városok intenzíven dolgoznak a belvárosi forgalom csökkentésén és a parkolók városperemre helyezésén, a központi területeket gyalogos övezetekké alakítva, jól kiépített kerékpárút-hálózattal és zöldfelületekkel, Zenta község ezzel ellentétes irányba lép – működőképes fasorok kivágását és parkolók építését választja. Figyelembe kell venni, hogy Zenta kisváros, tömegközlekedés nélkül, ezért a parkolók nem helyezhetők egyszerűen a város szélére, ugyanakkor vannak olyan utcák, amelyek alkalmasabbak lennének ilyen megoldásra. A szintén rekonstrukcióra kijelölt Táncsics Mihály utca a városközpont közelében található, és nem rendelkezik kialakult, értékes fasorral, ezért gyakorlatiasabb helyszín lenne parkolók kialakítására. Megjegyezzük, hogy ebben az utcában is találhatók életképes ostorfák (Celtis), amelyeket meg kellene őrizni.
A LIID kifejezetten hangsúlyozza az „infrastruktúra klímaállóságát”. Jogosan merül fel a kérdés, hogy az idős hársfasor eltávolítása és annak további aszfaltozott vagy burkolt parkolófelületekkel való helyettesítése miként növeli a terület klímaváltozással szembeni ellenálló képességét? Az utca idős fáinak eltávolításával a nyári hónapokban emelkedni fog a levegő és a burkolatok hőmérséklete, csökken a gyalogos útvonalak árnyékolt felülete, valamint a terület csapadékvíz-visszatartó kapacitása. Emellett a projekt leírása hangsúlyozza a términőség javításának gondolatát – „a közterület újraelosztása a gyalogosok, kerékpárosok és a közterület használói javára” mint a gyalogos infrastruktúra egyik kulcselemét. A korszerű urbanizmus szemszögéből a fasor növeli a járdák használhatóságát, meghosszabbítja az emberek tartózkodási idejét a közterületen, javítja a mikroklímát, valamint a gyalogosok biztonságát és komfortját. Ezért felmerül a kérdés, hogy a parkolóhelyek bővítése a fasor rovására valóban a közterület gyalogosok javára történő újraelosztását jelenti-e?
A LIID feltételei a szénmegkötés folyamatát is kiemelik és ösztönzik, és az aktív szénmegkötési mérleg szempontjából az idős fák az újonnan ültetett facsemetékhez képest nagyobb azonnali klimatikus értékkel rendelkeznek, valamint hatékonyabban biztosítják az elvárt ökológiai hatást.
A LIID egy másik fontos megfogalmazása – az integrált beruházástervezés, azt jelenti, hogy a közlekedést, a kommunális infrastruktúrát, a zöld infrastruktúrát, a klímaállóságot és a közterületek minőségét integrált megközelítésben, egységes rendszerként kell szemlélni. Ebben az értelemben a fasort nem szabadna a parkolóépítés akadályaként kezelni, hanem meglévő infrastrukturális erőforrásként, amelyet a tervezési megoldásnak integrálnia és a lehető legnagyobb mértékben megőriznie kellene.
A LIID projekt célkitűzéseinek fényében – amelyek klímaálló infrastruktúrát, a közterületek minőségének javítását, a gyalogos- és fenntartható közlekedés támogatását, valamint a helyi infrastruktúra integrált irányítását foglalják magukban – a meglévő fasort a település zöld infrastruktúrájának értékes elemeként kell kezelni. Ezért a projektmegoldást elsősorban annak megőrzésére és a tervezett infrastruktúra meglévő fasorhoz való igazítására kellene összpontosítani, nem pedig az életképes fák eltávolítására a nagyobb számú parkolóhely kialakítása érdekében. A kulcskérdés nem az, hogy lehet-e új hársfákat ültetni, hanem az, hogy indokolt-e megszüntetni egy működőképes és egészséges fasort, amely már ma is az ökoszisztéma-szolgáltatások teljes körét biztosítja.
Szükséges megemlíteni azt is, hogy az Adai utcában a gyalogosokra nézve a legnagyobb veszélyt a régi házak elöregedett homlokzatainak évek óta tartó omladozása jelenti. Ezek az épületek a „Zenta régi városmagja” elnevezésű védett térbeli kulturális-történeti egység részét képezik, ugyanakkor elhanyagolt állapotban vannak és rendkívül rossz műszaki állapotot mutatnak. Zenta település általános szabályozási tervében a helyi önkormányzat kötelezettséget vállalt az építészeti, urbanisztikai és esztétikai kulturális örökségi értékek védelmére és megőrzésére, a térbeli változások és az esztétikai normák szigorú ellenőrzése révén, továbbá Vajdaság kulturális örökségének megőrzésére, fejlesztésére és a jövő generációk számára történő továbbadására.
Ugyanez a terv a környezetvédelem és a környezet állapotának javítása kapcsán megállapítja, hogy Zenta község területének egy része a veszélyeztetett környezetű területek II. kategóriájába tartozik, ezért elengedhetetlen a jelenlegi állapot javítása a természeti erőforrások és a tér megfelelő használata mellett. A dokumentum hangsúlyozza a kommunális infrastruktúra fejlesztésének és a zöldfelületek mennyiségi növelésének szükségességét. Kiemeli továbbá „azon tevékenységek időbeni megelőzését, amelyek negatív következményeket okozhatnak a természetben”, valamint „a biodiverzitás csökkenésének és az arra nehezedő nyomás mérséklését”.
Zenta mint a védett erdei fülesbagoly (Asio otus) telelőhelye
Szerbiában az erdei fülesbagoly szigorúan védett faj a természetvédelmi törvénnyel és a szigorúan védett, illetve védett vadon élő növény-, állat- és gombafajok kihirdetéséről és védelméről szóló rendelettel összhangban. Az erdei fülesbagoly nyílt területeken, erdőszéleken, parkokban és települési fasorokban él. Szerbiában mintegy 11 000 pár költ, ebből körülbelül 3 500 Vajdaság területén. Az északi állományok részben vonulnak a táplálékhiány miatt, míg a mérsékelt égövben a madarak téli csapatokba tömörülnek, és az évek során ugyanazokat a gyülekezőhelyeket használják. A téli csapatok gyakran településeken, különösen város- vagy faluközpontokban találhatók, többnyire tűlevelű fákon.
Magában Zentán, a szűkebb városközpont területén több mint 150 egyedet számoltak össze. Az erdei fülesbaglyok nyugodt és védett helyet igényelnek, amelyre a tűlevelű fák a legalkalmasabbak, azonban a tűlevelű állományok csökkenése miatt – amelyek ezen a vidéken egyre nehezebben maradnak fenn – szívesen használják a nyírfákat, a hársfákat és más nagy termetű fákat is. Amikor néhány évvel ezelőtt a Vajdasági Természetvédelmi Intézettől azt kérdezték, hogy mely fafaj alkalmas a baglyok számára és egyben városi környezetben is telepíthető, a válasz éppen a hársfa volt. A hárs nagy, sűrű lombkoronával rendelkezik, és kiváló búvóhelyet biztosít, ami városi környezetben rendkívül fontos valamennyi madárfaj, valamint egyes más állatok – például a mókusok – számára is. Fontos hangsúlyozni, hogy a fák csak akkor jelentenek megfelelő élőhelyet, ha már kifejlett, idős példányokról van szó.
A javasolt megoldás és annak összhanghiánya az ESS szabványokkal és az ESMP tervvel
A javasolt megoldás szerint a tervezett felületen (1. ábra), valamint az Útpálya-, parkoló-, gyalogos- és kerékpárút-szerkezetek műszaki leírás adatai alapján kizárólag szilárd burkolat kerül alkalmazásra (AB11 aszfaltbeton, különböző méretű tömör térkövek).
Az új, teljes egészében burkolt felület látványterve és a vízzáró felületek jelentős növekedése – ökológiai szempontból nem elfogadható megoldás (Forrás: Zentai önkormányzat)
Ezzel kapcsolatban idézzük:
„Valamennyi közlekedési felület felszíni – csapadékvízének elvezetése az útpálya, a járda és a parkolók kereszt- és hosszirányú lejtésével történik, majd a víz a meglévő víznyelőkön keresztül a városi csapadékvíz-csatornahálózatba kerül. Valamennyi közlekedési felület keresztirányú lejtése 2,0 százalék. Új víznyelők építését a projekt nem irányozza elő, mivel a meglévő rendszer hidraulikai kapacitása elegendő, és nem igényel fejlesztést.”
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelenlegi zöldfelület (2. ábra) a meglévő fák körül jelentős szerepet játszik a csapadékvíz beszivárgásában és visszatartásában, ezért a heves esőzések során keletkező vízmennyiség kezelése nem hasonlítható össze megfelelő módon az újonnan javasolt megoldással.
A fák körüli megfelelő méretű zöldfelület, a meglévő vízáteresztő felületekkel együtt, minimális beruházás mellett továbbra is biztosítja a csapadékvíz környezetbarát összegyűjtésének ökoszisztéma-szolgáltatását (Fotó: Mina Delić)
A csapadékvíz elnyelésének és elvezetésének kérdése városi környezetben napjainkban minden építési szabvány (LIID, LEED, BREEAM) szerint kiemelt jelentőséggel bír a környezetileg indokolt megoldások szempontjából. Álláspontunk szerint a városi környezet védelmének ezt a fontos elemét a beruházó által javasolt megoldás teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A fenntartható tervezés korszerű gyakorlatában elsődleges cél a meglévő idős fák megőrzése és a tervezési megoldások azok fennmaradásához való igazítása, míg a fák eltávolítása csak végső lehetőségként fogadható el, amelyet minden egyes fa esetében külön szakmai indoklással kell alátámasztani.
A teljes tervezési megoldás egyetlen elemében sem felel meg a projekt tárgyában ismertetett LIID szabványoknak. Az Adai utca rekonstrukciójára vonatkozó alprojekt célja közvetlen ellentétben áll a LIID projekt célkitűzéseivel. A terv ellentétes a Világbank által előírt ESS (Environmental and Social Standards) szabványokkal és az ESMP (Environmental and Social Management Plan) tervvel.
Lehetséges megoldások, követelések és javaslatok
Napjainkban léteznek olyan megoldások, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetők a meglévő idős fasorok rekonstrukciójával. A meglévő fasor eltávolítása helyett megfontolható korszerű zöldinfrastruktúra-megoldások alkalmazása (3. ábra), mint például a megnövelt ültetőgödrök (enlarged tree pits), a folyamatos gyökérárkok (continuous tree trenches), az esőkertek (rain gardens) vagy a bioretenciós felületek (bioretention cells). Az ilyen megoldások lehetővé teszik a meglévő fák gyökérzetének védelmét, javítják a csapadékvíz beszivárgását, csökkentik a talajtömörödés kockázatát, valamint hozzájárulnak a közterületek klímaállóságához. Alkalmazásuk összhangban áll a zöld infrastruktúra, a természetalapú megoldások (Nature-Based Solutions) elveivel, valamint a LIID projekt célkitűzéseivel, amelyek a klímaálló és fenntartható helyi infrastruktúrát támogatják.
Lehetséges környezetbarát megoldások példái: esőkertek, megnövelt ültetőgödrök és folyamatos vízvisszatartó felületek (Tájépítészeti tervezet)
Arborisztikai felmérést és a fák egyedi értékelését kérjük. Nem vagyunk biztosak abban, hogy a mellékelt értékelési kézikönyv teljes mértékben megfelelő, bár bizonyos válaszokat ad arra, hogy egyes fák kivágására miért kerül sor – például az újonnan tervezett parkoló kialakítása miatt.
1. Kérjük, hogy készüljön és kerüljön rendelkezésünkre minden egyes fa esetében külön jelentés annak egészségi állapotáról és statikai stabilitásáról (VTA módszer és műszeres tomográfia) az érintett szakaszon. A fenntartható építés nemzetközi szabványai (például a LEED rendszer) szerint a kifejlett növényzet eltávolítása kizárólag akkor megengedett, ha tudományosan bizonyított, hogy a fa fiziológiailag elhalt, beteg vagy szerkezetileg veszélyes. Az egészséges fák válogatás nélküli kivágása az építési munkák egyszerűsítése érdekében elfogadhatatlan.
Javasoljuk, hogy a fák vitalitásának pontos diagnosztizálása érdekében szükség esetén rezisztográfot alkalmazzanak. Az Alföldi Erdészeti és Környezetvédelmi Intézet rendelkezik ilyen mérőberendezéssel.
2. Amennyiben az Adai utcában valamelyik hársfa cseréje elkerülhetetlen, kérjük, hogy ugyanazon fajhoz tartozó nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) csemetéket ültessenek az utca jelenlegi esztétikai arculatának megőrzése érdekében, amely a város egyik jelképe. Esetleg elfogadható a Rubra változat alkalmazása is. A projektben javasolt kislevelű hárs (Tilia cordata) valóban könnyebben fenntartható, azonban a polgárok szeretnék megőrizni az utca jelenlegi látványát, amely a városközpont egyik szimbóluma.
A kislevelű hárs (Tilia cordata) új telepítése is, különösen olyan kialakítások esetén, amelyek lezárják a felszíni talajréteget, a járda megemelkedéséhez vezethet, ha a csemeték megerednek és tovább növekednek.
3. Ezért javasoljuk gyökérterelő panelek beépítését a fiatal csemeték ültetésekor. A gyökérterelő rendszer összekapcsolt panelek sorozatából áll, amelyek vízszintes bordái lefelé, mélyebbre irányítják a gyökér növekedését. Így a gyökérzet a panelek alatt, a talaj mélyebb rétegeiben terjeszkedhet anélkül, hogy növekedésével veszélyeztetné a szilárd burkolatú felületeket.
4. A fák fokozatos cseréjét kérjük, amelynek során a meglévő fát csak akkor távolítják el, amikor az újonnan ültetett fiatal fa már elérte a megfelelő fejlettségi szintet és magasságot.
5. A hársfa körül legalább 2–2,5 méter átmérőjű, burkolatlan szabad területet kell biztosítani. A hárs azon fafajok közé tartozik, amelyek különösen rosszul tűrik a közvetlen környezetük burkolását, és a burkolatot felnyomhatják, ha az túl közel helyezkedik el hozzájuk (az úgynevezett „deszkagyökérzet” a hársra jellemző sajátosság). Javasoljuk speciális alaprétegek alkalmazását a parkolóhelyek alatt, amelyek lehetővé teszik a járművek parkolását, ugyanakkor megakadályozzák a talaj tömörödését a gyökérzóna körül, és biztosítják a gyökerek megfelelő levegőzését (ez ugyan növeli a beruházás költségeit). Előnyös lenne füvesített rácselemek használata a vízzáró aszfalt helyett (a parkolóhelyek üreges betonelemekből készülnek, amelyek között fű nőhet). Ez lehetővé teszi a víz beszivárgását a gyökérzónába és csökkenti a felületek felmelegedését. Emellett célszerű lenne a parkolóhelyek vonalvezetését úgy módosítani, hogy a legértékesebb fák „kritikus gyökérzónája” elkerülhető legyen.
Következtetés
Zenta kisvárosi környezet, és fejlődését a közösségi zöldfelületek, valamint az utcai fasorokban és gyepfelületekben rejlő teljes biodiverzitás megőrzésére és fejlesztésére kellene alapozni. Zenta különösen egyedi helyzetben van a Tisza folyó nemzetközi ökológiai folyosójának közelsége miatt. Éppen ez az a természeti érték, amelyre a helyi közösségnek jövőjét építenie kellene, és ez az a kép, amelyet a városba érkező vendégeknek és turistáknak szeretnénk bemutatni.
A polgárok igénye a széles, dús lombkoronára és a bőséges árnyékra az Adai utcában teljes mértékben indokolt, hiszen a nagylevelű hárs biztosítja azt a jellegzetes, régies hangulatot, amely a vajdasági utcák egyik legfontosabb ismertetőjegye.
MEGJEGYZÉS: A benyújtott észrevételek és javaslatok arborikultúra (fagondozás), tájépítészet és hortikultúra, urbanizmus, biológia és ornitológia területén tevékenykedő szakemberekkel folytatott kiterjedt konzultáció, valamint a jelen észrevételek benyújtója által végzett önálló kutatás és a vonatkozó dokumentumok elemzése alapján készültek.
Mina Delić
