„Adán vagy Zentán nem lehet magyar egyetemistát találni, aki odaállna a társai mellé” Egyéves a Vajdasági Magyar Plénum

Egy évvel ezelőtt, 2025.július 3-án jegyezte be az illetékes ügynökség a Vajdasági Magyar Plénumot. Az alakulás után egy évvel Topolyán, a tó partján tartottak sajtótájékoztatót a szervezet elnökségi tagjai: Csányi Erzsébet, dr. Cservenák Péter és Surányi Zoltán, a VMP elnöke.

Csányi a megalakulás okairól elmondta, azzal az abszurditással átitatott valóság, ami 2024-ben jellemezte egész Szerbiát a diáktüntetések, a blokádok, az egyetemista és az akadémiai szféra teljes lebénulása, mondhatjuk, hogy lángokban állt az ország, ez mozdította őket is cselekvésre. “Úgy éreztük, hogy tarthatatlan az a helyzet, hogy a vajdasági magyarság kollektív és képviseleti módon nem képes megszerveződni és az egyetemisták mellé állni”, magyarázta Csányi.

A halálesetek és a többi megtorló intézkedés, ami követte a tüntetéseket, hogy ebben kell élnünk, és hogy nincs szükség tiltakozásra. A száraz tó és annak a nedves partja, tehát maga a népi bölcsesség is hirdeti ezt az abszurditást, tette hozzá Csányi Erzsébet.

Ez az abszurditás ellen próbáltunk tiltakozni, hangsúlyozta.

Dr. Cservenák emlékeztetett arra, hogy a VMSZ a magyarországi választásokon is a Fideszt támogatta, egyszólamú volt itt ebben a közösség. Kiemelte, hogy a plénum elsőként állt ki a TISZA Párt mellett. A plénum azért alakult, hogy elsősorban az egyetemistákat támogassa magyarok körében, hogy hirdesse azt, amit az egyetemisták szorgalmaznak. Hangsúlyozta azt is, fontosnak tartották, hogy felhívják a figyelmet, ez mindannyiunk ügye, nem állja meg a helyét az, hogy a VMSZ azt kommunikálja, hogy ez nem a mi ügyünk.

Cservenák rámutatott, hogy a TISZA-szigetek megalakulásánál is jelen voltak.

A sajtótájékoztatón kiemelték a REM-ügyét is, Surányi vázolta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ nyomására Bodzsoni Istvánban látta a megbízható embert, s mindent megtett azért, még manipulált is, hogy Bodzsoni bekerüljön az Elektronikus Médiumokat Felügyelő szervbe, erre mégsem került sor.

“Ez alapján nekünk egyértelművé vált, hogy a nemzeti tanácsi választások prioritás és azon részt kell vennünk”, mondták a sajtótájékoztató részvevői.

Egy széles összefogásról álmodoztak.

“Azóta létrehoztuk a honlapunkat nagyon gyorsan, rengeteg közleményünk és blogcikkünk jelent meg, a honlapunk egymilliós nézettséget ért el, tehát terjesztettük azt a gondolatot és világképet, ami szerintünk egy kicsit helyrerázta az összképet. A vajdasági magyarság palettájáról nagyon hiányzott ez a fajta kiállás, és úgy gondoljuk, hogy az elemi, erkölcsi és világképi szükséglete mindannyiunknak, akik esetleg túlélni szeretnénk még ilyen nehéz körülmények között is”, mesélte Csányi.

Az elképzelésük az volt, hogy a széleskörű összefogás keretében indulnak majd a választásokon, de ez nekik nem sikerült.

“Vajdaság sokszínű és tényleg ez a szállóigénk is. A VMSZ magas rangú politikusai azt mondták egyszer, hogy számukra a pluralizmus luxus, és ugyanez történt ebben az Újrakezdésben is, úgyhogy mi jobbnak láttuk ebben nem részt venni, mert nem találtuk magunkat. Egy kitaszító és visszahőkölő rendreigazításban nem szerettünk volna részt venni, úgyhogy mi hoztuk létre, de ki is léptünk belőle, de mindamellett üdvözöljük a munkájukat”, mondta Cservenák, majd hozzátette, a Zöld-Baloldallal azért jött létre megállapodás, mert a Plénumnak nincs infrastruktúrája, ebben számít a Zöld-Baloldal segítségére és az etikai kérdésekben is egyetértenek.

“Mi egyféle integratív erő szerettünk volna lenni ebben a vajdasági magyar politikában. Mi nem vagyunk politikai párt, de mint civil szervezet, így még hozzászólhatunk politikai kérdésekhez, és szerettük volna, hogyha kialakul egy széles front, ami a VMSZ-szel szemben indulna a nemzeti tanácsi választásokon. Ez a széles front magában tömörítette volna a független értelmiségieket, a civil szervezeteket, azokat a pártokat, amelyek magyar előjelűek, és hát valamilyen hagyományuk van, régebben alakultak meg, mint mi. Viszont sajnos puccsot hajtottak végre ellenünk, és ez a vajdasági magyar újrakezdés, ami ki kellett volna, hogy álljon egységesen a VMSZ-szel szemben a nemzeti tanácsi választásokon, most úgy látszik, hogy egyfajta diverzifikációnak a magja lett. Mi létezünk továbbra is, és nekünk is vannak terveink. Sajnos mindig minden új szervezettel, minden új indulóval mindenkinek csökken az esélye. A VMSZ-nek is, de hát nekünk nincs olyan infrastruktúránk, olyan anyagi bázisunk, mint a VMSZ-nek, és ezért lett volna fontos az, hogy egy egységes lista induljon a VMSZ-szel szemben a nemzeti tanácsi választásokon”, vélekedik Surányi.

A VMP tagjai felhívták a vajdasági magyarok figyelmét arra, hogy ellenőrizzék, szerepelnek-e a külön választói névjegyzéken, s amennyiben nem, iratkozzanak arra fel, hogy majd szavazni tudjanak az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokon.

A Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint volt-e tisztújítás a szervezetben, gondolkodnak-e generációváltáson, Csányi Erzsébet azt mondta, január 31-én volt a plénum évi közgyűlése, és már ott frissítették az elnökséget. Kapitány Attila egyetemi tanár helyet, Ágó Krisztina egyetemi tanár került be az elnökségbe. A plénumnak jelenleg mintegy száz tagja van, be és ki is léptek.

“Ami a magyar egyetemistákat illeti, rendkívül alulteljesítenek, rendkívül kevesen mernek csatlakozni az egyetemistákhoz is. A terepi munkát is mi végeztük, segítettük őket az akcióikban. Adán vagy Zentán nem lehet találni egy magyar egyetemistát sem, aki nemhogy a plénumba nem mer belépni, hanem egyáltalán odaállni sem a társai mellé segíteni. Egy szörnyű elsivatagosodás tanúi vagyunk”, válaszolta Csányi.

Arra a kérdésünkre, miszerint hogyan reagáltak az egyetemisták a tényre, hogy a VMP együttműködési megállapodást írt alá egy párttal, a Zöld-Baloldallal, holott ők kifejezetten elhatárolódnak a pártoktól, Cservenák azt mondta, mivel az egyetemisták kijelentették, hogy őket a nemzeti tanácsi választások nem érdeklik, nekik lépni kellett.

“Amikor megalakultunk, akkor elsősorban az egyetemistákat szerettük volna támogatni. A második pont a programunkban az a nemzeti tanácsi választásokon való indulás volt. Részt vettünk az egyetemistákkal néhány megbeszélésen, és részt vettünk az egyetemistáknak az egyetemista mozgalom kisebbségi programjának a megírásában. A Zöld-Baloldallal együttműködési szerződést kötöttünk, de tekintettel arra, hogy a párt kiállt az egyetemisták mellett, s azt mondta, nem indul a választásokon ellenük, hanem őket támogatja, én itt nem látok érdekütközést”, tette hozzá Surányi.