Az új intézmények létrehozása és számos stratégia elfogadása ellenére Szerbiában nem születtek érdemi eredmények a korrupció elleni küzdelemben, állapította meg a Korrupcióellenes Tanács az állami intézmények működésének átláthatatlanságáról szóló új jelentésében.
A Tanács szerint ennek három fő oka van: a jogszabályok gyenge érvényesítése, a végrehajtó intézményekre nehezedő politikai befolyás, valamint az állami szervek működésének alacsony szintű átláthatósága, ami széles teret biztosít a rendszerszintű korrupciónak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Tanács arra is rámutatott, hogy már több mint két évtizede szembesül azzal, hogy a szerb kormány figyelmen kívül hagyja jelentéseit és ajánlásait, továbbá nehezen jut hozzá azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek a rendszerszintű korrupció vizsgálatához és feltárásához szükségesek.
Ennek következtében több ügyben sem tudta feltárni a legfontosabb körülményeket, mivel az állami szervek gyakran nem bocsátják rendelkezésére a kért dokumentumokat, noha erre a közérdekű adatokhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény kötelezi őket.
Példaként a Belgrád a vízen projektet említik, amely esetében a Tanács szerint nem volt megállapítható ki a tényleges beruházó, hogyan alakultak a tulajdonosi viszonyok, milyen kötelezettségei vannak a beruházónak Belgrád városával és a Szerb Köztársasággal szemben, valamint milyen pénzügyi hatásokkal jár a projekt az állam számára.
A Tanács emlékeztet arra is, hogy az Európai Bizottság korábban azt javasolta a szerb kormánynak, hogy a Tanács jelentéseit rendszeresen tárgyalja meg kormányüléseken, ezt az ajánlást azonban – a jelentés szerint – nem hajtották végre.
A kormány hozzáállása más állami intézményeket is arra ösztönzött, hogy figyelmen kívül hagyják a Tanács dokumentumkéréseit – áll a jelentésben.
A Korrupcióellenes Tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy más nagy állami beruházások esetében is hiányzik az átláthatóság, köztük a Belgrád–Szabadka gyorsvasút építésénél is.
Bár az illetékes hatóságok szerint a dokumentáció nyilvánosan elérhető, a Tanács úgy látja, hogy a pénzmozgásokra vonatkozó adatok nem hozzáférhetők, ezért az ügyben a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészséghez fordult.
A Tanács szerint a pénzügyi folyamatokat vizsgáló intézményekre nehezedő esetleges politikai nyomás lassíthatja az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlásával kapcsolatos vizsgálatot és a tények feltárását. Ez tovább növelheti a lakosság elégedetlenségét, és kedvezőtlenül hathat az ország stabilitására és gazdasági fejlődésére.
A jelentés – amelyet a Tanács elnöke, Miroslav Milićević írt alá – több ajánlást is megfogalmaz:
- a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy megerősítsék a közérdekű adatokért felelős biztos hatásköreit, különösen az adatok kiadását megtagadó állami szervekkel szembeni szankcionálás terén;
- az állami intézmények függetlenségének és átláthatóságának erősítését;
- az integritási tervek következetes végrehajtását;
- a kormány aktív közreműködését a közérdekű adatokért felelős biztos döntéseinek végrehajtásában;
- valamint azt, hogy a kormány rendszeresen tárgyalja meg a Korrupcióellenes Tanács jelentéseit kabinetülésein, összhangban az Európai Bizottság ajánlásaival.
