Míg az illetékes minisztérium azt állítja, hogy az oktatási törvény módosításainak célja az oktatás és a nevelés minőségének javítása, egyes szakszervezetek képviselői és pedagógusok szerint több változtatás is problémás, és véleményüket nem is rejtik véka alá. És bár az új tanév kezdetéig két hét van hátra, úgy tűnik, hogy az oktatásban a nyári szünet közepén megszólalt a vészharag.

A tanári engedély (ismertebb nevén licenc) felfüggesztésének lehetősége a munkabeszüntetés miatt, a szülők kisebb beleszólása az iskola működésébe, valamint az, hogy a diákok elveszítik a csoportokba és klubokba való szabad szerveződéshez való kifejezett jogukat – ezek a szakszervezetek és egyes szervezetek fő kifogásai a közoktatási rendszer alapjairól szóló törvény javasolt módosításaival kapcsolatban.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

„A tanári licenc elvesztése a hatályos törvényben is szerepel, és az szépen leírja, mely szabálysértésekért szabható ki ez az intézkedés. Most viszont ez annyira tág, hogy úgy tűnik, az igazgató kénye-kedve szerint elveheti a licencet, ha nincs jó viszonyban a tanárral. Ez értelmetlen” – mondta Mirjana Gašić, a Szerbiai Oktatási Dolgozók Szakszervezeti Uniójának szóvivője a BBC szerbiai kiadásának.

Hogy ez az egyik leginkább aggodalomra okot adó rész a törvénymódosításban, azzal Tanja Vasović Novosel, a belgrádi Banović Strahinja Általános Iskola leváltott igazgatója is egyetért.

„A szándék az, hogy az oktatási-nevelési folyamat minden résztvevőjét ellenőrzés alá vonják. Ez klasszikus fegyelmezés”.

Szerinte a javaslatok nem „véletlenek”, hanem a hatalom válaszai a 2024 végén és 2025 folyamán történt munkabeszüntetésekre, valamint a diákok, tanárok és szülők önszerveződésére.

„Ez egy üzenet arra, hogy a jövőben ez így többé nem fog menni” – mondja Vasović Novosel, akit tavaly mentettek fel tisztségéből, mert elmondása szerint támogatta kollégáit a munkabeszüntetésben.

Az általános, közép- és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok a 2025-ös tömeges kormányellenes tiltakozások élén álltak, amelyeket az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024. november 1-jei leomlása váltott ki, amikor 16 ember vesztette életét.

A Szerbia-szerte zajló tüntetésekhez és egyetemi blokádokhoz több középiskola és általános iskola is csatlakozott, a hatalom pedig oktatási intézmények igazgatóinak felmentésével reagált, míg egyes tanároknak megszüntették a munkaszerződését.

Az Oktatási Minisztérium közölte, hogy az közoktatási törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló tervezetet „az oktatás és nevelés minőségének javítása, valamint a nevelési funkció erősítése” érdekében készítették elő.

„A törvénytervezet előkészítésében a reprezentatív oktatási szakszervezetek képviselői is részt vettek. A törvény bizonyos cikkelyeinek javasolt rendelkezései hatékonyabb megoldásokhoz kell, hogy vezessenek az intézmények eljárásai során, emellett pontosították a tanulók és a szülők felelősségére vonatkozó pontokat is” – tette hozzá a minisztérium.

A Szakszervezeti Unió szerint a törvénymódosítási javaslat vitatott pontjait csak július végén látták, amikor a minisztérium nyilvánosságra hozta azokat.

„Négy reprezentatív szakszervezet vett részt a törvénymódosítási munkában, és továbbra is kiállunk az adminisztráció csökkentésére és a munkavállalók átvételét szabályozó cikkelyekre vonatkozó javaslataink mellett. Az összes többi cikkelyt július végén láttuk, amikor megkaptuk a dokumentumot tanulmányozásra, ami azt jelenti, hogy azok nem képezték a hatóságok és a szakszervezetek közötti vita tárgyát” – mondja Gašić, aki azt is állítja, hogy a Szülői Tanácsra vonatkozó rendelkezések módosítását meg sem tárgyalták.

Miért a pedagógusok szabadsága alatt fogadják el a rendszerszintű törvény módosításait, pontosan miért lehet majd elveszíteni az engedélyeket, és pontosan mi lesz a módosítás hasznossága – többek között ezekre a kérdésekre a BBC nem kapott választ az Oktatási Minisztériumtól a cikk megjelenéséig.

Licencfelfüggesztés a munkabeszüntetésért

A törvénymódosítás tervezete előirányozza, hogy a tanárok licencét fel lehet függeszteni, ha az igazgató írásbeli figyelmeztetése után sem valósítják meg az oktatási-nevelési munkát, ami automatikusan súlyos kötelezettségszegésnek minősül. Ugyanezt a rendelkezést vezetik be az iskola titkárára is, ha nem teljesíti az igazgató utasítását.

Vajon az iskolaigazgató – ha egy tanár nem szimpatikus neki, vagy személyes problémája van vele – felfüggesztheti-e a munkavállalási engedélyét? – teszi fel a kérdést Mirjana Gašić a Szakszervezeti Unióból.

„A legnagyobb probléma az értelmezés, mert az túl tág lehet. Úgy tűnik, az igazgató kénye-kedve szerint elveheti egy tanár licencét, ha nincs vele jó viszonyban” – mondja Gašić.

Ugyanígy – teszi hozzá – a licenc az igazgató első figyelmeztetése után is felfüggeszthető, ha a tanár nem tartja meg valamelyik szakkör óráját, mert nincs iránta érdeklődés, vagy a diákok nem járnak rá.

A pedagógusok munkavállalási engedélye (licenc) a hivatalos engedély az önálló oktatási-nevelési munka végzésére az iskolákban és óvodákban. Ez igazolja, hogy a tanár elsajátította a szükséges szakmai készségeket, és a gyakornoki idő után sikeresen letette a licencvizsgát.

„Nem az igazgató adta meg a licencet, így nem is szabadna megengedni neki, hogy elvegye. A licencet az Oktatási Minisztérium adja ki, és az egy intézményi diploma” – mondja Gašić.

Vasović Novosel attól tart, hogy ezzel a javasolt módosítással bizonyos helyzetekben vissza lehet majd élni.

„Sok tanár maradt munka nélkül, bocsátották el őket, vagy nem hosszabbították meg a szerződésüket, de a licenc sokkal komolyabb dolog, mert anélkül egyáltalán nem dolgozhatnak az oktatásban” – mondja a belgrádi általános iskola volt igazgatója.

Közvita a szűk nyilvánosság számára

Az első közvitát augusztus 5-én tartották, és a résztvevők száma korlátozott volt, míg a médiát kizárták. A Szakszervezeti Unió közölte: a kezdettől fogva ragaszkodnak ahhoz, hogy a törvénymódosításokat ne a nyilvánosság kizárásával hajtsák végre, pontosabban ne fogadhassák el zárt ajtók mögött és a következményekről szóló valódi vita nélkül.

„A pedagógusok szabadságon vannak, így nem meglepő, hogy éppen augusztus elején szerveztek közvitát. A többség augusztus 17. és 20. között tér vissza az iskolákba” – hangsúlyozza Vasović Novosel.

A közvita augusztus 23-ig tart. Az észrevételek megfontolása után a törvénytervezetről a kormány dönt, majd törvényjavaslat formájában a szerbiai képviselőház elé terjesztik megvitatásra. Ha nem küldik vissza átdolgozásra, 2026 őszén fogadhatják el.

A Szülői Tanács hatásköreinek csökkentése

A jelenlegi törvény szerint az iskola minden osztályának van képviselője a Szülői Tanácsban. Ha a törvénymódosításokat elfogadják, ez a múlté lesz.

A javasolt módosításokkal a Szülői Tanács tagjainak számát az általános iskolákban legfeljebb 8, a középiskolákban pedig legfeljebb 15 főre korlátoznák.

„A Szülői Tanács döntéshozatala kizárólag a szülői befizetésekhez kapcsolódó dolgokra korlátozódott, mint az uzsonna és az tanulmányi kirándulások. A szülőknek részt kell venniük az iskola életében, mert fontos, hogy az alkalmazottak és ők egy oldalon álljanak, ugyanis közös az érdekük: az, hogy a diákoknak minél jobb legyen” – mondja Vasović Novosel.

A törvénymódosításokkal az így lecsökkentett tanács szerepe kizárólag tanácsadóira szűkül, anélkül a lehetőség nélkül, hogy bizonyos témákat napirendre tűzzenek és megvitassanak – állítják a bírálók.

A Szülői Tanácsnak a jövőben nem lesz beleszólása a tankönyvekbe, de az iskolai források felhasználásába sem – áll a törvénymódosítási tervezetben.

(Fotó: Pixabay)

(Fotó: Pixabay)

„A szülők tavaly nagyon érdekeltek voltak abban, hogy bekapcsolódjanak a tanácsba, különösen azokban az iskolákban, ahol igazgatóváltás volt. Felhívták a figyelmet az iskolai szabálytalanságokra, a törvényellenes működésre, és gyakran megszólaltak. Biztos vagyok benne, hogy ez nem áll a minisztérium és a hatalom érdekében, és most ezt meg akarják szüntetni” – mondja Vasović Novosel.

A „szerveződésből” csak a diákparlament maradt

A hatályos törvény garantálja a diákok számára a „különböző csoportokba, klubokba való szabad szerveződés és a diákparlament megszervezésének” jogát. A diákok maguk hozhatnak létre szakköröket, klubokat és informális csoportokat.

A tervezet ezt a pontot törli, és egy szűkebb megfogalmazással helyettesíti – a jog a „diákparlament megszervezésére és munkájában való részvételre” szűkül. A diákparlamenten kívüli csoportokba és klubokba való szerveződés lehetősége meg sincs említve.

Ezenkívül a diákparlament elveszíti az iskolaszék munkájára gyakorolt befolyását, és a továbbiakban nem vehet részt az üléseken, csak akkor, ha meghívják őket.

Mirjana Gašić a Szakszervezeti Unióból úgy véli, hogy a „diákszerveződés” rendelkezése ügyetlenül lett megfogalmazva.

„A diákparlament nagyszerű dolog, de nem lenne rossz hozzátenni, hogy különféle szakkörökbe is szerveződhetnek” – mondja Gašić.

Vasović Novosel, a belgrádi iskola volt igazgatója úgy véli, ezt azért tették, hogy a diákok ne tudjanak szerveződni úgy, ahogyan azt a munkabeszüntetések idején tették.

A megjegyzéseket figyelembe veszik (vagy nem)

A szakszervezetek és egyesületek bejelentették, hogy elküldik észrevételeiket az Oktatási Minisztériumnak a hatályos törvény módosításaival kapcsolatban. Egyesek a teljes visszavonást követelik.

„A tervezet nem megfelelően átgondolt, a közvita nem hagy elég időt és teret a szakma több képviselőjének részvételére, emellett hiányzik a megfelelő láthatóság és átláthatóság is. Ezért kérjük a tervezet visszavonását, mert ezek nem kozmetikai módosítások a törvényen, hanem alapjaiban változtatják meg a diákok, a szülők és az oktatási dolgozók helyzetét” – közölte a Szerbiai Gyermekbarátok (Prijatelji dece Srbije) nevű, gyermekjogvédő civil szervezet.

Gašić a Pedagógusok Szakszervezeti Uniójából azt mondja, határozottan ellenzik a tanári licencről és felfüggesztésről szóló vitatott rendelkezéseket, és elvárja, hogy az illetékesek figyelembe vegyék kifogásaikat.

Vannak olyanok is, akik úgy vélik, az Oktatási Minisztériumot nem érdekli mások véleménye.

„Nem várok változásokat, mert már maga az az ötlet, hogy a törvényt nyáron módosítsák, amikor a pedagógusok szabadságon vannak, annak a jele, hogy eltökéltek mindent el kell fogadni, amit akarnak. Egyetlen lehetőség, ha az emberek fellázadnak, és a hatalom úgy méri fel, hogy az esetleges választások miatt jobb visszalépniük, de szerintem minden változtatási megszavaznak” – mondja Vasović Novosel.

A módosítások a tiltakozó egyetemisták (Studenti u blokadi) számára is problémásak. Honlapjukon közzétettek egy ellenőrző könyv képet illusztráló fotót, amelyet Dejan Vuk Stanković oktatási miniszternek címeztek, és amelyben a legrosszabb osztályzatokat adták neki: Demokráciából, Az oktatás fejlesztéséből, A diákokról való gondoskodásból és az Alapvető jogokból.

„A törvénymódosítás tervezete az egyik legsúlyosabb csapás az iskolák demokratikus működésére az elmúlt néhány évben. Ahelyett, hogy megoldaná az oktatás problémáit, a Minisztérium olyan módosításokat javasol, amelyek csökkentik a diákok, a szülők és a tanárok részvételét a döntéshozatalban, miközben egyidejűleg erősítik az ellenőrzési és büntetési mechanizmusokat” – olvasható a diákok által működtetett oldalon.