A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztette a szerb kormányt, hogy határozottabban lépjen fel a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) és a Srbijagas felé fennálló, összesen több mint 143 milliárd dináros (több mint 1,2 milliárd eurós) kintlévőségek behajtása érdekében, írta meg a Nova ekonomija.

Az IMF szerint a felhalmozott tartozások kvázi-fiskális kockázatot jelentenek, mert előfordulhat, hogy végső soron az állami költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek kell majd fedezniük a hiányt.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A legfrissebb, 2026. májusi adatok szerint a Srbijagas követelése meghaladja a 123 milliárd dinárt, míg az EPS felé fennálló villanyszámla-tartozások összege közel 20 milliárd dinár.

A legnagyobb gázadós az újvidéki önkormányzati tulajdonú Novi Sad-Gas, amely 29,3 milliárd dinárral tartozik. Jelentős adósságot halmozott fel a csődeljárás alatt álló HIP Azotara (23 milliárd dinár) és a Belgrádi Távfűtőművek is (14 milliárd dinár). Az áramdíj-tartozások élén a csődben lévő Szendrői Acélmű, a Resavica állami bányavállalat, a Politika részvénytársaság és a Belgrádi Vízművek és Csatornázási Közvállalat állnak.

A legnagyobb adósok között számos állami és önkormányzati vállalat, közintézmény, valamint csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló cég szerepel. Az EPS 50 legnagyobb adósából 18 fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, és ezek a teljes tartozás több mint felét teszik ki.

Az EPS a közel 20 milliárd dináros követeléséből május végéig mindössze 447 millió dinárt, vagyis alig 2,3 százalékot tudott behajtani. Több nagy adós – köztük a Szendrői Acélmű, a HIP Azotara és a Zastava Oružje – egyetlen dinárt sem fizetett.

Szakértők szerint a csődben vagy felszámolás alatt álló vállalatoktól a tartozások teljes behajtására alig van esély. Hozzátették, hogy a probléma túlmutat a kifizetetlen számlákon: rendszerszintű gondokról, az állami vállalatok gazdálkodásának hiányosságairól és az átláthatóság hiányáról van szó.

A szerb kormány az IMF-nek tett vállalásában közölte, hogy az EPS és a Srbijagas továbbra is havonta közzéteszi az 50 legnagyobb adós listáját, a Pénzügyminisztérium pedig elemzi a tartozások okait és intézkedéseket dolgoz ki azok rendezésére.

Az energetikai reform részeként a kormány 2026 végéig új villamosenergia-árazást készít elő, felülvizsgálja a blokkdíjas tarifarendszert, 2027-től csökkenti az EPS adminisztratív létszámát, valamint folytatja a Szerbiai Áramszolgáltató (EDS) átszervezését a működés hatékonyabbá tétele érdekében.

Fotó: Vajdasági RTV