Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić új intézkedéseket jelentett be: egyszeri pénzbeli támogatást ígért, valamint a gyógyszerárak csökkentését. Elmondása szerint az új intézkedéscsomag több mint 600 millió euróba kerül majd az államnak.
Miközben egyes közgazdászok úgy vélik, hogy az egyszeri juttatások helyett más területeknek kellene elsőbbséget élvezniük, mások szerint – ha már ilyen támogatások vannak – legalább azokat kellene megcélozni, akiknek valóban segítséget jelentenek. Egy dologban azonban egyetértenek: mindaz, amit Vučić bejelentett, a választási kampány része – írja a Nova Ekonomija.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az államfő hétfőn ismertetett intézkedéscsomagja saját szavai szerint több mint hárommillió állampolgárt érint majd.
A legkisebb nyugdíjjal rendelkezők szeptember végéig egyszeri támogatást kapnak.
Egyszeri juttatásban részesülnek a szociális segélyben részesülők, a veteránjáradék jogosultjai, valamint a gyermekvédelmi támogatás kedvezményezettjei is. Rajtuk kívül a többi veterán is kap támogatást, igaz, kisebb összegben.
Az egyszeri kifizetések mellett Vučić jelentős béremelést és nyugdíjemelést is kilátásba helyezett még az év vége előtt. A növekedés mértékét azonban nem tudta megmondani, mivel – mint fogalmazott – az a gazdasági növekedés alakulásától függ.
Az elnök emellett 30 ezer belföldi turisztikai utalvány kiosztását, az energiaszegénységben élő fogyasztókról szóló rendelet meghosszabbítását, valamint a gyógyszerárak csökkentését célzó intézkedéseket is bejelentette.
Božo Drašković közgazdász szerint ezek az intézkedések egyértelműen a választási propaganda részét képezik.
„Ezek az intézkedések évek óta ismétlődő választási propagandára emlékeztetnek, tehát semmi újdonság nincs bennük. Nem az a kérdés, hogy van-e rá pénz, hanem az, hogy honnan csoportosítják át ezeket a forrásokat” – mondta a Nova Ekonomijának.
Szerinte a valódi problémát a gyógyszerek és gyógyszeripari termékek magas ára jelenti, az állam által bejelentett támogatás pedig – amely valójában részleges állami finanszírozást jelent – hosszú távon nem fogja csökkenteni az árakat.
„Ez egy propagandacélokat szolgáló intézkedés, de a választások után minden visszaáll a korábbi állapotba. Az állam megállapodik a gyógyszertárakkal, támogatja az árakat, majd amikor véget érnek a választások, azok ismét visszatérnek a korábbi szintre. Ez teljesen irracionális, ad hoc gazdaságpolitika, de ez történik akkor, amikor egyetlen ember dönt mindenről” – fogalmazott Drašković.
Saša Đogović közgazdász szerint a bejelentett 600 millió euró olyan pénz, amelyet az ország már felvett hitelként, vagy a jövőben fog eladósodni miatta. A gond szerinte az, hogy ezt nem termelő beruházásokra, hanem egyszeri intézkedésekre fordítják.
„Ez elkerülhetetlenül növeli az államadósságot. Pedig számos terület lenne, ahová sokkal hasznosabb lenne ezt a pénzt befektetni: környezetvédelmi projektekbe, csatornahálózatok kiépítésébe, öntözési és vízelvezetési rendszerekbe, az oktatásba. Rengeteg olyan ágazat van, ahol ez a pénz hosszabb távon az állampolgárok javát szolgálná.”
Đogović hozzátette: meglepte volna, ha a hatalom most nem nyúlt volna ismét hasonló intézkedésekhez, hiszen az elmúlt években – különösen választások előtt – rendszeresen jelentettek be egyszeri támogatásokat.
Szerinte újdonság ugyanakkor, hogy a turisztikai utalványok kiosztását a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) ellenőrzi majd.
„Ez azt mutatja, hogy a hatalom maga is elismeri: korrupció létezik az állami vállalatokban, hiszen ezeket az utalványokat a Szerb Posta osztja ki. Vagyis a BIA egy olyan hétköznapi feladatot fog felügyelni, mint az utalványok kiosztása. Összességében ezek az intézkedések a választók megnyerését szolgálják a választások előtt, amelyekre minden jel szerint még az év vége előtt sor kerül” – mondta.
Más közgazdászok ugyanakkor úgy vélik, hogy ez az egyszeri támogatás kedvezőbb a korábbiaknál, mivel ezúttal egy meghatározott társadalmi csoportot céloz meg, még ha önmagában nem is tekinthető ideális megoldásnak.
Ljubomir Madžar szerint például az olcsóbb gyógyszerek sok ember számára valóban segítséget jelenthetnek, ugyanakkor hangsúlyozta: ilyen döntések bejelentése nem az államfő hatáskörébe tartozik.
„Az is nyilvánvaló, hogy már választási kampányban vagyunk, hiszen napról napra közelebb kerülünk a választásokhoz. Ha nem is lesznek előrehozott választások, a rendes parlamenti választásokat jövőre mindenképpen meg kell tartani, bár úgy gondolom, hogy az elnök ezt is szívesen halogatná még egy ideig” – mondta.
Hasonló állásponton van Nenad Jevtović közgazdász, a Fejlesztési és Innovációs Intézet igazgatója is.
„Hogy mire költik a pénzt és mi számít prioritásnak, az mindig politikai döntés kérdése, és ez is egy politikai döntés. Ha már politikai döntést kell hozni, akkor ez jobb a korábbiaknál, mert egy meghatározott csoportot, az alacsonyabb életszínvonalon élőket célozza. Mindig lehet vitatkozni arról, hogy inkább a kultúrára, az oktatásra vagy más területekre kellett volna több pénzt fordítani a fegyverkezés helyett, de a korábbi intézkedésekhez képest előrelépés, hogy most nem egyszerűen minden társadalmi csoport között osztják szét a pénzt, ahogyan az korábban gyakran történt” – mondta a Nova Ekonomijának.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tartja helyesnek, hogy ilyen horderejű döntéseket a folyó költségvetési év közepén, a már elfogadott költségvetés végrehajtása közben hoznak meg.
