Az európaiak több mint fele használ mesterséges intelligenciát (AI) egészségügyi célokra – derül ki a Stada csoport által ismertetett 2026-os egészségügyi jelentéséből. A felmérés szerint Szerbia és Románia áll az élen ezen a téren: a két országban a lakosság 74 százaléka vesz igénybe AI-alapú eszközöket egészségügyi kérdésekben.
A Stada 2026-os egészségügyi jelentése keretében februárban és márciusban mintegy 20 ezer embert kérdeztek meg 20 európai országban. A kutatás szerint a válaszadók mindössze 56 százaléka elégedett saját országának egészségügyi rendszerével, ami nagyjából megegyezik az előző évek eredményeivel – hangzott el a Hemofarm vállalatnál tartott sajtótájékoztatón.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az európaiak 67 százaléka az egészségügyi dolgozók hiányát és az ebből fakadó hosszú várólistákat tartja a legnagyobb egészségügyi kihívásnak. A megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szintén problémát jelent: a megkérdezettek 43 százaléka ezt nevezte meg legnagyobb aggodalmának. Emellett az elöregedő társadalom, a krónikus betegségek (56 százalék) és a mentális egészségi problémákkal érintettek számának növekedése (53 százalék) is jelentős kihívásként szerepel.
Arra a kérdésre, hogy mit változtatnának meg elsőként egészségügyi miniszterként, az európaiak 58 százaléka a várólisták csökkentését jelölte meg az egészségügyi dolgozók számának növelésével, míg 49 százalék az alapellátáshoz való hozzáférést javítaná.
A jelentés szerint az európaiak egyre aktívabb szerepet vállalnak saját egészségük megőrzésében. A megkérdezettek 78 százaléka úgy érzi, képes megfelelően gondoskodni saját egészségéről, Szerbiában ez az arány 80 százalék. Az európaiak 94 százaléka alkalmaz valamilyen öngyógyító megoldást legalább bizonyos egészségügyi problémák esetén, míg 85 százalék különféle egészségkövető eszközöket – például fitneszkarkötőket vagy otthoni mérőműszereket – is használ.
Jelenleg az európaiak 55 százaléka használ mesterséges intelligenciát egészségügyi célokra, és 82 százalék nyitott arra, hogy az AI valamilyen szerepet kapjon az egészségügyi ellátásában.
A szerbiai és romániai polgárok (egyaránt 74 százalék) vezetik az európai rangsort az AI egészségügyi alkalmazásában. Az európaiak 43 százaléka még arra is hajlandó lenne, hogy teljes egészségügyi dokumentációját a mesterséges intelligencia rendelkezésére bocsássa a diagnózis, a megelőzés vagy a kezelés javítása érdekében. Emellett a megkérdezettek 49 százaléka már most is megbízik, vagy elfogadná a mesterséges intelligencia által felállított diagnózist.
A felmérés szerint a mesterséges intelligenciát szívesen fogadják egészségügyi asszisztensként, ugyanakkor a válaszadók továbbra is úgy vélik, hogy egészségügyi döntéseikben a legfontosabb szerepet a háziorvosok és a gyógyszerészek töltik be.
Az európaiak több mint 41 százaléka azt várja orvosától, hogy ne szoruljon háttérbe az AI megjelenésével, hanem inkább bővítse a távkonzultációk lehetőségét.
Mindössze a megkérdezettek 20 százaléka gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt csökkenni fog az egészségügyi dolgozók jelentősége.
A 2026-os egészségügyi jelentés megállapításai szerint napjaink egészségügyi valóságában a tudatos betegek, a digitális eszközök és az emberi szakértelem már nem különálló világok.
„A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy ez a változás nem csupán átmeneti megoldás egy túlterhelt egészségügyi rendszer számára, hanem maga válik az új működési modellé” – hangsúlyozta Peter Goldschmidt, a Stada vezérigazgatója. Hozzátette: még azok is, akik a leginkább nyitottak a mesterséges intelligenciára, támogatást várnak tőle, nem pedig az emberi szakemberek helyettesítését.
A vezérigazgató arra is rámutatott, hogy a gyógyszertáraknak köszönhetően az európai polgárok szoros kapcsolatban állnak saját egészségügyi rendszerükkel. „A kérdés nem az, hogy változni fognak-e, hanem az, hogyan fejlődnek olyan központokká, amelyek az emberi szakértelmet a digitális eszközök gyorsaságával és széles körű elérhetőségével ötvözik” – mondta.
A Stada csoport egészségügyi jelentése egy független, reprezentatív online kutatás, amelyet a Human8 kutatóintézet végzett februárban és márciusban közel 20 ezer válaszadó bevonásával. A felmérés Ausztriára, Belgiumra, Bulgáriára, Csehországra, Franciaországra, Németországra, Magyarországra, Írországra, Olaszországra, Kazahsztánra, Litvániára, Lengyelországra, Portugáliára, Romániára, Szerbiára, Szlovákiára, Spanyolországra, Svájcra, az Egyesült Királyságra és Üzbegisztánra terjedt ki.
Fotó: Feepik
