„Lefegyverzik Szerbiát, miközben a bűnözők felfegyverkeznek” Heves vitát váltott ki néhány törvénymódosítási javaslat a parlamentben

Éles viták kísérték a szerb parlament hétfői ülését, amelyen a képviselők 18 napirendi pontról tárgyaltak. Az ellenzéki pártok több törvényjavaslatot is bíráltak, elsősorban a fegyverekről és lőszerekről szóló törvény módosítását, a szülő-ápolói státuszt szabályozó jogszabályt, valamint a választási rendszerrel kapcsolatos módosításokat. Az ülést este 18 órakor berekesztették, a vita kedden folytatódik.

Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom (NPS) elnöke szerint a fegyvertörvény módosítása nem növeli a közbiztonságot, hanem „lefegyverzi Szerbiát, miközben a bűnözőket felfegyverzi”. A politikus úgy vélte, a kormány a legálisan fegyvert tartó állampolgárokat sújtja újabb korlátozásokkal, miközben a szervezett bűnözés továbbra is illegális fegyvereket használ.

Aleksić szerint a hatalom tévesen a jogszerű fegyvertartókban keresi a problémát, holott a bűncselekmények túlnyomó többségét illegális fegyverekkel követik el. Kijelentette, hogy a tavalyi tömeggyilkosságokat követően végrehajtott fegyverbeszolgáltatási akció, amelynek során a kormány szerint mintegy 250 ezer fegyvert vontak ki a forgalomból, önmagában nem javítja a közbiztonságot, amíg az intézmények nem működnek megfelelően.

Nenad Vujić igazságügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás kizárólag a jogszerű fegyvertartást szabályozza, míg az illegális fegyverviselés továbbra is a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik. Hozzátette, hogy az engedély nélküli fegyvertartásért kiszabható büntetéseket szigorítják.

Biljana Đorđević, a Zöld–Baloldali Front (ZLF) képviselője bírálta azt a gyakorlatot, hogy a parlament úgynevezett autentikus jogértelmezésekkel módosítja a törvények alkalmazását. Szerinte ezt az eszközt az elmúlt években többször politikai célokra használták fel, és példaként említette a REM (Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület) tagjainak megválasztása körül kialakult helyzetet.

A képviselő szerint a politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény módosítása sem hoz érdemi változást, mert bár részben teljesíti az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) ajánlásait, a jogsértésekért kiszabható szankciók továbbra is túl enyhék. Hozzátette, hogy a Korrupcióellenes Ügynökségnek aktívabban kellene fellépnie a közpénzek kampánycélú felhasználása és a politikai pártok finanszírozásának ellenőrzése terén.

A Szabadság és Igazságosság Pártjának (SSP) elnöke, Dragan Đilas több törvényjavaslatot is bírált. Állítása szerint a kormány csak látszólag hajtja végre az ODIHR ajánlásait, miközben a választások tisztaságát érintő alapvető problémák – a média kiegyensúlyozatlansága, a közhatalmi erőforrások kampánycélú felhasználása, a szavazókra nehezedő nyomás és a szavazatvásárlás – változatlanok maradnak.

Đilas kifogásolta a REM Tanácsa tagjainak lemondásával kapcsolatos autentikus jogértelmezést is. Mint mondta, ellentmondásos, hogy a parlament korábban új tagok megválasztását kezdeményezte, most pedig azt állítja, hogy a korábbi tagok valójában nem is mondtak le.

A legnagyobb vitát azonban a szülő-ápolói státuszról szóló törvény váltotta ki. Đilas szerint a jogszabály nem nyújt valódi megoldást, mert a becslések szerint a fejlődési rendellenességgel élő gyermeket nevelő mintegy 50 ezer család közül csupán 3270 részesülhet majd az új támogatásban. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, miért nem biztosít a kormány mintegy 250 millió eurót valamennyi érintett család támogatására, miközben jelentős összegeket fordít más beruházásokra.

A Zöld–Baloldali Front és a Szerbiai Népi Mozgalom ugyanakkor jelezte, hogy támogatni fogja a törvény elfogadását, bár mindkét párt kifogásolta, hogy az SNS kormányzása alatt 14 évet kellett várni egy ilyen szabályozás megszületésére, miközben azt az SSP már évekkel ezelőtt kezdeményezte.

Milica Đurđević Stamenkovski munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális miniszter visszautasította az ellenzék bírálatait. Kijelentette, hogy a törvénytervezet kidolgozásában 18 civil szervezet vett részt, amelyek a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családokat képviselik. Szerinte méltatlan „hamisnak” nevezni azt a jogszabályt, amelynek elkészítésében ezek a szervezetek is közreműködtek.

A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy az SSP korábbi javaslata kizárólag szociális támogatást irányzott elő, míg a kormány tervezete nyugdíj-, egészség- és társadalombiztosítási jogosultságot is biztosít a szülő-ápolói státuszt megszerzők számára. Azt is cáfolta, hogy a törvény előre meghatározná a kedvezményezettek számát, hangsúlyozva: mindenki jogosult lesz az ellátásra, aki megfelel a jogszabályban rögzített feltételeknek.

Fotó: SZMSZ