A szerb kormány 2022 februárja óta több mint 60 millió euró értékű pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtott Kijevnek, katonai támogatást azonban nem, nyilatkozta Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke – számolt be a Kosovo Online.
“Mi voltunk az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely a legnehezebb téli hónapokban villamosenergia-ipari berendezéseket szállított Ukrajnának, mivel hasonló villamosenergia-rendszerrel rendelkezünk. Generátorokat és pótalkatrészeket is küldtünk. Még akkor is a saját tartalékainkból adtunk át ilyen eszközöket, amikor azokat már nem lehetett beszerezni a piacon. Így – amit sokan, különösen az Európai Unióban nem tudnak – nagyon szoros kapcsolat alakult ki Szerbia és Ukrajna között” – mondta Brnabić az Euronewsnak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hozzátette, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszeresen egyeztetnek, folyamatos kapcsolatban állnak egymással.
“Hasonlóan rendszeres az én kapcsolattartásom is Ruszlan Sztefancsukkal, az ukrán parlament elnökével” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy Szerbiát gyakran „Oroszország trójai falovának”, illetve Európa egyik legközelebbi moszkvai szövetségesének, szinte „orosz műholdállamnak” nevezik, Brnabić úgy reagált, hogy ez a kép eltúlzott.
“Mi, szerbek nem vagyunk „kis oroszok”. Szerbia önálló, független és szuverén állam, közel ezeréves történelemmel. Igen, hagyományosan jó kapcsolatokat ápolunk az Oroszországi Föderációval, és ezek a kapcsolatok ma is léteznek. Ez azonban nem konfliktusoktól mentes viszony. Szeretném hangsúlyozni, hogy Oroszország többször is bírálta Szerbiát amiatt, hogy az ENSZ-ben megszavazta az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését, valamint az Ukrajnának nyújtott segítség miatt” – mondta Brnabić.
Szerinte azok, akik sztereotípiák alapján ítélik meg Szerbiát, gyakran figyelmen kívül hagynak bizonyos tényeket, másokat pedig eltúloznak.
Ha valaki kíváncsi arra, milyen kapcsolatban áll Szerbia Ukrajnával és milyen támogatást nyújt neki, akkor a legjobb, ha magát Ukrajnát kérdezi meg – fogalmazott, idézve a külügyminisztert.
Szerbia európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Brnabić – aki pénteken három miniszter társaságában Brüsszelben ismertette a szerb reformfolyamat eredményeit – arról beszélt, hogy sok szerb állampolgár frusztrált amiatt, hogy úgy érzi, Szerbiával szemben szigorúbb feltételeket támasztanak, mint más tagjelölt országokkal.
“Vegyük például az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) ajánlásainak végrehajtását a szerbiai választási feltételek javítása érdekében. Ahhoz, hogy megnyithassuk a 3-as klasztert – amelyre technikailag már 2021 óta készen állunk –, tőlünk azt várják el, hogy az ODIHR összes ajánlását végrehajtsuk. Ha azonban megnézzük a többi tagjelölt országot, amelyek szintén kaptak hasonló ajánlásokat, tőlük egyetlen ilyen ajánlás teljesítését sem követelték meg, mégis megnyithatták valamennyi klaszterüket. Ez kettős mérce, amelyet nehéz megmagyarázni a polgárainknak, és amely aláássa az Európai Unió hitelességét” – jelentette ki.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a belgrádi vezetés továbbra is úgy véli, Szerbia helye az Európai Unióban van.
“Ezért nem adjuk fel. Tovább fogunk küzdeni, és még többet dolgozunk majd, de fontos, hogy ne csak terveket mutassunk be, hanem eredményeket is. Megértjük, hogy az Európai Unió egy klub, egy államokból álló közösség, amely maga határozhatja meg a csatlakozni kívánó országok számára az elvárásokat. Ugyanakkor jó lenne, ha ezek a mércék egységesebbek lennének” – zárta nyilatkozatát Ana Brnabić.
Ana Brnabić (Fotó: Beta)
