A szerb parlamentben az ellenzéki képviselők a fegyverekről és lőszerekről szóló törvény módosításáról benyújtott indítvány vitájában kifogásolták, hogy a rendőrség mérlegelési jogkört kapna a fegyvertartási engedélyek kiadásának elbírálásában.
Petar Bošković, a Szerbia Központ (SRCE) képviselője ismertette pártja módosító javaslatát, amely szerint változtatni kellene azon a rendelkezésen, amely felhatalmazza a rendőrt arra, hogy a kérelmező „magatartása, szokásai és hajlamai” alapján mérlegelje, fennáll-e biztonsági kockázat. A képviselő arra kérte a minisztert, magyarázza el, mit takar ez a megfogalmazás.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bošković szerint elfogadhatatlan, hogy egy rendőr szubjektív értékelés alapján, indoklás nélkül tagadhassa meg az engedély kiadását. Úgy vélte, a döntéseknek kizárólag bírósági ítéleteken és más jogerős dokumentumokon kellene alapulniuk.
Biljana Đorđević, a Zöld–Baloldali Front (ZLF) képviselője szintén módosító indítványt nyújtott be. Azt javasolta, hogy tekintsenek biztonsági akadálynak minden büntetőjogi elmarasztalást, ne csupán a letöltendő szabadságvesztéssel végződő ítéleteket. Emellett azt is indítványozta, hogy azok se kaphassanak fegyvertartási engedélyt, akik ellen még folyamatban van a büntetőeljárás.
Mint fogalmazott, a jelenlegi szövegezés alapján előfordulhatna, hogy a családon belüli erőszak elkövetői – akik az esetek mintegy 70 százalékában felfüggesztett szabadságvesztést kapnak – nem minősülnének biztonsági kockázatnak.
Jelena Milošević, a Szabadság és Igazság Pártja (SSP) képviselője szerint a módosítás túl széles mérlegelési jogkört biztosít a rendőrségnek, így egy rendőrkapitány vagy más illetékes tisztviselő saját megítélése alapján dönthetné el, ki kaphat fegyvertartási engedélyt. Hozzátette, hogy a döntés indokolásának hiánya jogi kiszolgáltatottságot eredményezhet, valamint növelheti a korrupció, a személyes elfogultság és akár a politikai vagy más alapon történő megkülönböztetés veszélyét.
Nenad Vujić igazságügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a „magatartás, szokások és hajlamok” kifejezés olyan esetekre vonatkozik, amikor még feljelentési vagy folyamatban lévő eljárási szakaszban vannak, illetve még nincs jogerős bírósági döntés, például családon belüli erőszak gyanúja esetén.
A miniszter úgy fogalmazott: inkább előforduljon, hogy néhány olyan személy sem kap fegyvertartási engedélyt, aki egyébként jogosult lenne rá, mint hogy tévedésből olyan emberhez kerüljön fegyver, akinek nem szabadna azt birtokolnia.
Vujić ugyanakkor kiemelte, hogy minden elutasító döntés ellen lehet fellebbezni, és a kérelmező közigazgatási pert is indíthat, akár akkor is, ha a hatóság nem hoz döntést határidőben. A miniszter szerint a bíróság minden esetben megvizsgálhatja, hogy a rendőrség megfelelően értékelte-e a kérelmező magatartását, szokásait és hajlamait.
Illusztráció
