„A szabadkai termelők nem kiváltságokat kérnek, hanem jogos segítséget”

A Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesülete aggodalommal fogadta Góli Csilla alpolgármester azon nyilatkozatát, miszerint Szabadka Város állítólag nem kérhet segítséget a Szerb Köztársaságtól a gazdák számára, mivel a viharkárok becsült értéke nem éri el a városi költségvetés 10%-át – így reagált közleményében Góli Csilla alpolgármester nyilatkozatára Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesülete, mely szerint ez a kijelentés elhamarkodott, hiányos és elkedvetlenítő többszáz olyan mezőgazdasági család számára, amelyek egyetlen nap alatt elveszítették az idei termelésük jelentős részét vagy akár a teljes egészét.

Az egyesült közölte: a nyilvánossággal nem ismertették a teljes törvényi rendelkezést.

„Tény, hogy az elemi és egyéb csapások utáni helyreállításról szóló törvény előírja, hogy elemi csapást főszabály szerint akkor hirdetnek ki, ha a kár meghaladja a helyi önkormányzat költségvetésének 10%-át.

Ugyanez a törvény azonban egyértelműen kimondja: «Kivételes esetekben a Kormány elemi vagy egyéb csapássá nyilváníthat egy eseményt, és dönthet az állami támogatásról akkor is, ha az okozott kár kisebb a helyi önkormányzat költségvetésének 10%-ánál, amennyiben erre különösen indokolt okok állnak fenn, az illetékes Iroda javaslatára.»

A törvény tehát nem azt mondja, hogy nincs segítség. A törvény azt mondja, hogy a támogatás akkor is jóváhagyható, ha a kár nem éri el a 10%-ot, amennyiben arra alapos okok vannak. Ezért egy egyszerű kérdést teszünk fel: Miért jelenti ki Szabadka Város előre, hogy nem lesz segítség, ahelyett, hogy élne a törvény adta lehetőséggel, és az illetékes irodához fordulna, hogy az javasolja a Szerb Köztársaság Kormányának az állami támogatásról szóló döntés meghozatalát? Ez egy felelős helyi önkormányzat kötelessége lenne” – olvasható a közleményben.

Az egyesület emlékeztet arra, hogy Szabadka Város 2026-os költségvetése megközelítőleg 9,2 milliárd dinárt tesz ki, ami azt jelenti, hogy a költségvetés 10%-a mintegy 920 millió dinár. A város által közölt adatok szerint a vihar mintegy 7800 hektár mezőgazdasági területet érintett, ami azt jelenti, hogy ezen küszöb eléréséhez hektáronként átlagosan körülbelül 118 000 dináros kárra lenne szükség. Ugyanakkor a város azt közli, hogy a parcellákon keletkezett kár 50 és 100 százalék között mozog.

„Csupán a búza esetében – körülbelül 4500 hektáron –, 6 t/ha átlaghozammal és 19,50 din/kg felvásárlási árral számolva, a termelés teljes értéke mintegy 526,5 millió dinárt tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a becsült kár csak a búza esetében 263 és 526,5 millió dinár között van, a sérülés mértékétől függően. A nyilvános megszólalásokban azonban teljesen figyelmen kívül hagyták a gyümölcs- és zöldségtermesztésben keletkezett károkat, pedig éppen ezek a kultúrák képviselik a legnagyobb hektáronkénti értéket” – írják.

Az Egyesület rendelkezésére álló adatok szerint a viharban odaveszett legalább 25 hektár alma – a termelés értéke körülbelül 30 millió dinár, 5 hektár körte – körülbelül 9 millió dinár, 5 hektár szilva – körülbelül 5,25 millió dinár, 20 hektár paprika – körülbelül 36 millió dinár. Ez több mint 80 millió dinár termelési értéket jelent csupán ezeknél a kultúráknál, és ebben még nincsenek benne a számos egyéb gyümölcsösök, konyhakertek és parcellák, amelyeket ez a számítás nem tartalmaz.

„Ezért teljesen helytelen előre azt a következtetést levonni, hogy a törvényi feltételek nem fognak teljesülni, miközben a kárfelmérés még be sem fejeződött, és a mezőgazdaság minden ágát be sem emelték a folyamatba. Különösen aggasztó, hogy ma a termésbiztosítás fontosságáról beszélnek, miközben elhallgatják azt a tényt, hogy Szabadka Város az előző években szubvencionálta a biztosítási prémiumokat, ám ezt az intézkedést az utóbbi két évben eltörölte. Nehéz ma a felelősséget a termelőkre hárítani, ha a helyi önkormányzat korábban maga mondott le az egyik legfontosabb preventív intézkedésről. Az Egyesület már június 17-én sürgős találkozót kért a Város képviselőitől. A megbeszélésen konkrét javaslatokat terjesztettünk elő, és elvártuk, hogy a Város legyen a kezdeményező a Szerb Köztársaság irányába. Ehelyett azt az üzenetet küldik a nyilvánosságnak, hogy nincs segítség” – áll a közleményben.

Az egysület az alábbiakat követelik Szabadka Városától:

• haladéktalanul forduljon az illetékes Irodához, és indítsa meg az elemi és egyéb csapások utáni helyreállításról szóló törvényben előírt eljárást;

• kérje az Irodától a kárfelmérés hitelesítését, és kezdeményezze, hogy Szerbia Kormánya mérlegelje azon törvényi kivétel alkalmazását, amellyel az állami támogatás akkor is jóváhagyható, ha a kár nem haladja meg a költségvetés 10%-át;

• hozza nyilvánosságra a kárfelmérés teljes módszertanát;

• végezzen kiterjedt felmérést a mezőgazdasági termelés minden ágára, beleértve a gyümölcs- és zöldségtermesztést is;

• készítsen helyi segélyprogramot a legveszélyeztetettebb gazdaságok számára;

• állítsa vissza a termésbiztosítási prémiumok támogatását, és fejlessze a megelőző intézkedéseket.

„Amikor azonban a helyi önkormányzat előre kijelenti, hogy nincs segítség – ahelyett, hogy kimerítené az összes törvényes lehetőséget a támogatás elérése érdekében –, a termelőkben az az érzés támad, hogy magukra maradtak. Ez a megközelítés nem járul hozzá a helyzet megnyugtatásához, hanem növeli az elégedetlenséget és ellehetetleníti a párbeszédet. Hisszük, hogy a városi vezetés felelőssége lenne, hogy aktív fellépésével megakadályozza az események ilyen alakulását, és ne azt a benyomást keltse tetteivel vagy tétlenségével, hogy a tüntetések jelentik az egyetlen módot arra, hogy a gazdák hangja meghallgatásra találjon. A mezőgazdasági termelők nem kiváltságokat kérnek. Azt kérik, hogy Szabadka Város tegyen meg mindent, amit a törvény lehetővé tesz számára, és mutassa meg, hogy azok mellett az emberek mellett áll, akik az élelmiszert termelik, akik munkát adnak, akik beruháznak, és akik őrzik a falu jövőjét” – szögezik le a szabadkai termelők.