Szerbia azon európai országok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a pártfogó felügyelet alatt álló személyek aránya: 100 ezer lakosra mindössze 47 ilyen személy jut, annak ellenére, hogy 2024 januárja és 2025 januárja között 12 százalékkal nőtt azok száma, akik alternatív büntetéseket vesznek igénybe – derül ki az Európa Tanács 2025-ös pártfogó felügyeleti statisztikájából.
Az Európa Tanács megbízásából a Lausanne-i Egyetem által készített SPACE II kutatás szerint Európában továbbra is növekszik azoknak a szankcióknak és intézkedéseknek az alkalmazása, amelyek lehetővé teszik, hogy az elítéltek börtönbe vonulás helyett a közösségben maradjanak, de a növekedés üteme mérsékelt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az a 32 pártfogó felügyeleti szolgálat közül, amelyek mindkét évre vonatkozóan adatokat szolgáltattak, 2024 januárja és 2025 januárja között a felügyelet alatt állók teljes száma 2,7 százalékkal emelkedett.
Európában 2025 januárjának végén összesen 1 433 011 személy állt annak a 36 pártfogó felügyeleti szolgálatnak az ellenőrzése alatt, amelyek személyenként vezetik nyilvántartásukat. Ez 100 ezer lakosra vetítve 154 személyt jelent.
A pártfogó felügyelet alatt állók legmagasabb arányát Lengyelországban mérték, ahol 100 ezer lakosra 652 személy jutott. Ezt Törökország (495), Grúzia (468), Örményország (430) és Albánia (387) követte.
A legalacsonyabb arányú országok között főként balkáni államok találhatók, ahol a pártfogó felügyeleti rendszereket később vezették be. A legalacsonyabb értékeket Montenegróban (16), Görögországban (21), Észak-Macedóniában (31), Svájcban (44), Szerbiában (47), Bulgáriában (48), Finnországban (72), Izlandon (86) és Horvátországban (89) regisztrálták.
Az Európa Tanács szerint Szerbiában – több más európai országhoz hasonlóan – a pártfogó felügyelet alatt állók száma továbbra is alacsonyabb, mint a börtönben lévőké. 2025 januárjában ez nyolc országban volt így: Szerbiában, Montenegróban, Görögországban, Észak-Macedóniában, Svájcban, Bulgáriában, Horvátországban és Azerbajdzsánban.
A kutatás szerint az alternatív büntetések – például az elektronikus megfigyelés, a közérdekű munka, a házi őrizet, a gyógykezelés vagy a feltételes szabadságra bocsátás – hozzájárulhatnak az elítéltek társadalmi visszailleszkedéséhez, valamint csökkenthetik a börtönrendszerek terhelését.
Ezzel párhuzamosan az európai börtönrendszerek csaknem fele túlzsúfoltságról vagy a teljes kapacitás közelében való működésről számol be az Európa Tanács éves börtönnépességi statisztikája szerint.
Marcelo Aebi, a SPACE kutatócsoport vezetője úgy értékelte, hogy nincs egyetlen „varázsformula” arra, mennyi személynek kellene pártfogó felügyelet alatt állnia. A pártfogó felügyelet arányát ugyanis mindig az adott ország börtönnépességének arányával, valamint az igazságszolgáltatási rendszer működésével összefüggésben kell vizsgálni.
A lábbilincs és házi őrizet is egyik formája az alternatív büntetésnek
