A szerb államadósság jelenleg nem tekinthető kritikusnak, a gazdaság növekedésének lassulása, a növekvő költségvetési kiadások és a külső bizonytalanságok miatt azonban egyre több közgazdász figyelmeztet arra, hogy a választások után nehéz gazdasági helyzet alakulhat ki.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a növekvő folyó kiadások és az ambiciózus állami beruházások lassítják az államadósság csökkentését, miközben hosszabb távon célszerű lenne rugalmasabb árfolyamrendszerre áttérni, írja a Nova ekonomija.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Đorđe Đukić, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a jelenlegi gazdaságpolitika elsősorban a magas inflációra és a mesterségesen fenntartott dinárárfolyamra épül.
„A magas infláció „felfújja” a nominális GDP-t, miközben a növekedést a bérek, nyugdíjak emelése és az olyan beruházások tartják fenn, mint az Expo, amelyekről a nyilvánosság nagyon keveset tud. Ez a stratégia fenntartja a stabilitás látszatát, de egy esetleges kormányváltás után gazdasági „implózió” veszélyét hordozza magában” – mondta.
Májusban Szerbia államadóssága a GDP 43,7 százalékát tette ki, ami nem számít magasnak, ugyanakkor a professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a külső adósság mintegy kétmilliárd euróval nőtt.
Az IMF szintén óvatosságra int a választások előtti költekezés miatt. Értékelése szerint ez alááshatja a korábban követett fegyelmezett makrogazdasági politikát, és késleltetheti a szükséges szerkezeti reformokat.
Đukić Magyarországot és Romániát hozta fel példaként, ahol a közelmúlt politikai változásait jelentős költségvetési hiány és a nemzeti valuta gyengülése kísérte. Mindkét országban nyíltan bemutatták a gazdaság valós helyzetét.
„Nem kizárt, hogy egy esetleges szerbiai kormányváltás után hasonló állapotok derülnek ki a költségvetésről is, hiszen az egyik legnagyobb probléma éppen az állami kiadások átláthatóságának hiánya” – véli a professzor.
A szakember rámutatott arra is, hogy Magyarország és Románia aktívan használja a kamatpolitikát az infláció szabályozására, míg Szerbia továbbra is ragaszkodik a stabil dinárárfolyamhoz.
A Világbank a térség országainál – köztük Szerbiánál, Magyarországnál és Romániánál – lefelé módosította a 2026-os gazdasági növekedési előrejelzéseket. Románia jelenleg politikai válsággal és jelentős költségvetési hiánnyal küzd, Magyarországon pedig szintén romlott a költségvetési egyensúly.
Az IMF idén már kétszer is csökkentette Szerbia növekedési előrejelzését: a tavaly októberi 3,6 százalékos várakozást előbb három, majd 2,8 százalékra módosította. A szerb kormány továbbra is háromszázalékos növekedéssel számol.
Vasko Kelić közgazdász szerint ugyanakkor a jelenlegi nemzetközi környezetben már a két százalék feletti gazdasági növekedés is jó eredménynek számít.
„A jelenlegi globális és energiapiaci válság közepette a 2,5 százalék feletti GDP-növekedés már kimondottan sikeresnek tekinthető” – mondta.
A szakember szerint az államadósság rövid időn belül nem emelkedhet veszélyes szintre, hacsak nem következik be valamilyen rendkívüli gazdasági sokk. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az energiaárak emelkedése késleltetve jelenik meg az inflációban és a lakossági fogyasztás visszaesésében.
Az IMF egy kedvezőtlen forgatókönyvvel is számol. Ebben az esetben a szerb gazdaság idén és jövőre is mindössze két százalékkal növekedne, miközben az infláció 6,2, illetve 7,5 százalékra emelkedne. A valutaalap szerint az inflációs nyomás várhatóan az idei ősszel erősödik fel, és akár a jövő tavaszig is fennmaradhat. Ezzel szemben a Szerb Nemzeti Bank csak átmeneti inflációs emelkedést vár az év végén.
A valutaalap arra is felhívta a figyelmet, hogy tartós energiaválság esetén Szerbiának beruházásokat kellene elhalasztania, csökkentenie kellene a nem létfontosságú állami kiadásokat, valamint célzottabb támogatásokat kellene nyújtania az energiaszegénységben élő háztartásoknak és a távfűtési vállalatoknak. Az IMF szerint a szerb kormány már azonosított olyan beruházásokat, amelyeket szükség esetén elhalaszthatna, ezekről azonban a nyilvánosság semmit sem tud.
A szerb gazdaság kilátásait tovább rontja a német gazdaság gyenge teljesítménye. Mivel Németország Szerbia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, az ott várható mindössze 0,5 százalékos idei növekedés a szerb exportot is fékezheti.
Az IMF arra számít, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás 2026-ban ugyan javulhat, de továbbra is elmarad a 2020 és 2024 közötti szinttől. A bizonytalan nemzetközi környezet, különösen az autóipar lassulása, a bányászati beruházások visszaesése és a jelenlegi állami támogatási rendszer csökkenő vonzereje miatt a valutaalap sürgős reformokat sürget. Ezek közé tartozik a termelékenység növelése, az üzleti környezet javítása, a kritikus infrastruktúra fejlesztése és egy új beruházásösztönzési stratégia kidolgozása.
A szerb gazdaság rövid távon még stabilnak tekinthető, de a jelenlegi növekedési modell egyre inkább a fogyasztásra és az állami beruházásokra épül, miközben a mélyreható szerkezeti reformok továbbra is váratnak magukra.
Fotó: Pixabay
