Visszavezethetik a felfüggesztett büntetéseket a közlekedési szabálysértések esetében

Az új közúti közlekedésbiztonsági törvény várhatóan számos módosítást és új szabályt hoz majd a járművezetők számára. Bár az elfogadását már többször elhalasztották, és még nem tudni, mikor lép hatályba, bizonyos részletek már ismertek. Többek között számos közlekedési szabálysértésért járó bírság emelését tervezik, de a törvény hoz olyan újdonságokat is, amelyek megkönnyíthetik a sofőrök helyzetét és növelhetik a közlekedésbiztonságot.

„Van egyáltalán valami jó ebben az új törvényben?” – kérdezik sokan a járművezetők legfontosabb szabályait érintő, bejelentett változások hallatán. Határozottan van, vagy pontosabban fogalmazva: kellene, hogy legyen – írja a Polovni automobili .

Bár sok sofőr a szabálysértési bíróságok bíráit a közlekedési rendőrség meghosszabbított karjának és a büntetések puszta végrehajtójának tekinti, éppen ezen bírák képviselői álltak elő egy nagyon jó javaslattal. Ez a javaslat arra irányul, hogy az új közlekedésbiztonsági törvénybe vezessék vissza a felfüggesztett büntetés intézményét, amely korábban létezett, de a jelenleg is érvényben lévő 2009-es jogszabállyal eltöröltek. A felfüggesztett büntetés a mai napig létezik a szabálysértési törvényben, de a közlekedési szabálysértésekre nem alkalmazható.

Vagyis a szabálysértési bíróságok bírái azt javasolták a törvényalkotóknak, hogy kapják vissza a lehetőséget arra, hogy a sofőröket bizonyos közlekedési szabálysértésekért csupán figyelmeztessék a kötelező büntetés kiszabása helyett.

A Belügyminisztérium képviselői hivatalosan még nem kommentálták ezt a javaslatot.

Mit jelent a felfüggesztett büntetés?

Íme, hogyan nézne ez ki a gyakorlatban: Ha valaki először követ el egy közlekedési szabálysértést, a tervezett pénzbírság és az esetleges büntetőpontok helyett felfüggesztett büntetést kapna.

Ha elfogadják ezt a javaslatot, a felfüggesztett büntetés alkalmazásának módját pontosan szabályozni fogják, de a portál által a bíráktól szerzett információk alapján a gyakorlatban ez így működhetne:

• Ha a vádolt járművezető egy meghatározott időn belül nem ismétli meg a hibát (azaz nem követ el újra ilyen szabálysértést), a dolog megmaradna figyelmeztetésnek, és a tényleges büntetést nem kellene kifizetnie.

• Ha viszont a figyelmeztetés nem érné el a célját, és a megadott időn belül a szabálysértést újból elkövetné, a büntetés akár a kétszerese is lehetne az eredetileg előirányzottnak.

Milyen szabálysértésekre vonatkozna?

Az eddigi gyakorlatot figyelembe véve ez a lehetőség valószínűleg nem vonatkozna minden közlekedési szabálysértésre, hanem csak a kisebb súlyúakra – azokra, amelyeknél nem írnak elő biztonsági intézkedésként meghatározott időre szóló járművezetéstől való eltiltást.

Szerbiában bármely szabálysértési bíróság bírája, amint kézhez kap egy ügyet egy járművezető ellen, a Központi Információs Rendszerben azonnal láthatja az összes szabálysértést, amellyel az adott sofőrt az elmúlt két évben vádolták. Feltételezhető, hogy ez is befolyásolná a döntést, hogy az illetőt azonnal megbüntessék, vagy csak figyelmeztetésben részesítsék.

„Zöld bónuszok” a sofőröknek

A felfüggesztett büntetés bevezetésének lehetősége korántsem az egyetlen olyan újdonság a szabályozásban, amelynek örülhetnek a járművezetők.

A Közlekedésrendészeti Igazgatóságon nem hivatalosan azt mondják, hogy számos külföldi gyakorlat mintájára a szerbiai jogrendszerbe is bevezethetnék az úgynevezett „zöld bónuszokat”. Olyan kedvezményekről van szó, amelyek a jogkövető járművezetőket illetnék meg, és nem csak azokat, akik nem okoznak közúti balesetet (akik így a bónusz-malusz rendszer értelmében nagyobb bónuszra számíthatnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésekor).

Ezek a kedvezmények minden olyan sofőrre vonatkoznának, aki egyáltalán nem követ el közlekedési szabálysértést. Konkrétan:

• Az a vezető, aki egy bizonyos időszakon belül egyetlen szabálysértést sem követ el, kevesebb adót fizetne a jármű regisztrációjának meghosszabbításakor.

• Egyéb privilégiumokat is mérlegelnek, mint például egy esetleges jövőbeli szabálysértésért járó büntetés elengedését vagy a büntetőpontok csökkentését.

Az elképzelés szerint öt év lenne az az időszak, amely alatt egyetlen szabálysértést sem szabad elkövetni a „zöld bónusz” megszerzéséhez. Ez egyeseknek talán elérhetetlennek tűnik, de érdemes figyelembe venni a statisztikákat, amelyek azt mutatják, hogy az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, regisztrált járművezetőknek csak egy kis százaléka követ el rendszeresen szabálysértést.