Minden hetedik munkavállalót határozott idejű szerződéssel foglalkoztatnak

Szerbiában a munkáltatóknál dolgozók 14,5 százaléka áll határozott idejű munkaszerződés alapján alkalmazásban, ami lényegesen magasabb az Európai Unió 9,9 százalékos átlagánál – derül ki az Eurostat 2025-ös adataiból. Bár a határozott és a határozatlan idejű szerződések ugyanazokat az alapvető jogokat biztosítják a munkavállalóknak (például a fizetéshez, a szabadsághoz és a táppénzhez való jogot), az állandó munkaviszony lényegesen nagyobb munkahelyi biztonságot nyújt, mivel a munkáltatónak a felmondáshoz a törvényben meghatározott és megindokolt okkal kell rendelkeznie.

Azon 35 európai ország közül, amelyekről az Eurostat adatokkal rendelkezik, mindössze kettőben volt magasabb a határozott időre foglalkoztatottak aránya, mint Szerbiában: Észak-Macedóniában (15,4 százalék) és Hollandiában (18,4 százalék).

Szerbiában tavaly szinte minden hetedik alkalmazott határozott idejű szerződéssel dolgozott. Az ilyen típusú szerződések azokra a szektorokra jellemzőek, amelyek szezonálisan foglalkoztatják a munkavállalókat, mint például a vendéglátás, a szállodaipar, a mezőgazdaság vagy az építőipar. A szezonális munkák azonban nem jelentenek kizárólagos magyarázatot a határozott idejű munkavállalók magas szerbiai arányára. Horvátországban, ahol a turizmus gazdasági súlya miatt kifejezetten nagy a kereslet a szezonális munkásokra, lényegesen alacsonyabb – mindössze 7,5 százalékos – volt az ilyen szerződések aránya.

A szerbiai határozott idejű munkavállalók magas számának másik oka az, hogy – amint arra a Nova ekonomija beszélgetőpartnerei emlékeztetnek – a közszférában 2013 óta létszámstopp van érvényben, emiatt a állami intézményekben a folyamatosan meghosszabbított, határozott idejű szerződésekhez folyamodnak. Az állandó státuszú foglalkoztatáshoz külön engedély szükséges, míg a határozott idejű szerződéshez nem, így a tilalom bevezetése óta drasztikusan megugrott a „átmenetileg” foglalkoztatott dolgozók száma a közszférában. A gyakorlatban előfordul, hogy a munkavállalók akár évtizedekig is határozott időre dolgoznak, miközben pályázatokat ritkán írnak ki.

Szerbia kormánya éppen 2020 elején hagyta jóvá a pályázatok első hullámát az oktatásban, 5000 pedagógus határozatlan idejű foglalkoztatására. Elsőbbséget élveztek azok a munkavállalók, akik 2014-ben, 2015-ben vagy korábban kezdtek teljes munkaidőben, határozott idővel dolgozni – azaz legalább négy-öt éve a rendszerben voltak.

Željko Matić, a Belgrádi Gimnáziumok Fórumának képviselője elmagyarázza, hogy az oktatásügyben dolgozók különösen bizonytalan helyzetben vannak, mert minden nyári szünet után elveszíthetik az állásukat.

„Nagy számú tanár dolgozik határozott időre, leggyakrabban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó szerződésekkel. Amikor a szerződésük lejár, az igazgatók felajánlhatnak nekik új szerződést, de nem kötelesek megtenni. Egyes igazgatók kihasználhatják ezt a helyzetet a munkavállalók lojalitásának biztosítására vagy a tüntetéseken való részvételük megakadályozására, mint ahogy az tavaly is megtörtént” – mutat rá Matić.

Sarita Bradaš pszichológus és kutató a Nova ekonomija-nak elmondta, hogy a munkahely megtartásának biztonsága fontos tényező, amely befolyásolja a munka minőségét és a dolgozó életét.

„A foglalkoztatás biztonsága a méltó munka egyik kulcsfontosságú mutatója. Sokkal jobb, ha az embernek elégedett munkavállalója van, az elégedett munkavállaló pedig nem az, aki bizonytalan a munkahelyén. Ha a munkáltatók meg akarják tartani a dolgozóikat, az első dolog, amit megtesznek, hogy határozatlan időre alkalmazzák őket” – mondja.

2012 óta Szerbia több mint 170 000 polgára távozott az Európai Unió országaiba új munka reményében, leginkább Horvátországba – írta korábban a Nova ekonomija. Csak 2024-ben mintegy 24 000 állampolgár költözött el Szerbiából a munka miatt.

„Az utóbbi időben gyakran halljuk, hogy Szerbiában munkaerőhiány van, és emiatt egyre több külföldi munkavállaló érkezik. Ha azonban megnézzük a határozott és határozatlan időre foglalkoztatott dolgozók számára vonatkozó adatokat, azt látjuk, hogy e tekintetben semmi lényeges nem változik” – mondta Bradaš.

A magánszektorban kicsit más a helyzet, mert ott nem érvényesül a létszámstopp. A Munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy a határozott idejű munkaviszony megszakításokkal vagy megszakítás nélkül sem tarthat tovább 24 hónapnál; legkésőbb két év elteltével a munkáltatónak határozatlan idejű szerződést kell felajánlania, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyt.

Van néhány kivétel, amikor a határozott idejű munkaszerződés 24 hónapnál tovább is tarthat:

• Az első eset, amikor a munkavállaló egy átmenetileg távol lévő dolgozót helyettesít – ekkor a szerződést annak munkába való visszatéréséig kötik meg.

• A második kivétel az olyan projekteken végzett munkára vonatkozik, amelyek időtartama előre meg van határozva.

• Újonnan alapított munkáltatóknál a határozott idejű szerződés akár három évig is eltarthat (ilyen szerződéseket a működés első évében, azaz az alapítástól számított egy éven belül köthetnek).

• Kivétel vonatkozik arra a munkanélküli személyre, akinek a nyugdíjfeltételek teljesítéséig legfeljebb öt éve hiányzik – vele a nyugdíjfeltételek teljesüléséig köthető határozott idejű szerződés.

Összehasonlításképpen: a régióban Romániában a legalacsonyabb a határozott időre foglalkoztatottak aránya (1,6 százalék), ami szinte a legalacsonyabb egész Európában. Ezt követi Bulgária 2,2 százalékkal, Magyarország 3,8 százalékkal, Szlovénia 7,1 százalékkal, Horvátország 7,6 százalékkal, Bosznia-Hercegovina 8,9 százalékkal és Észak-Macedónia 15,4 százalékkal. Montenegróról nincsenek adatok.

Fotó: Pixabay