Szerbiában, amely Európában a rákos megbetegedések miatti halálozási arány tekintetében az első helyen áll, a kórházaknak sürgősen nagyobb kapacitásra lenne szükségük a legsúlyosabb betegek vizsgálatához és kezeléséhez. Többségük az ország minden részéből, de a régióból is a belgrádi Onkológiai és Radiológiai Intézetben kezelteti magát.
A betegek továbbra is órákon át várakoznak a felvételre, a vizsgálatokra, a terápiára… Öt éve várják az új épületet, de a mai napig még az alapkövet sem tették le. Hogy teljesül-e Đuro Macut miniszterelnök és Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter újabb ígérete, miszerint sürgősen megoldják a problémát, hamarosan kiderül. Közvetlenül a választások után.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Legalább öt éve tartanak az ígéretek egy új, modern és mindenekelőtt kellően nagy központ felépítéséről a legsúlyosabb betegek számára. Az új épület terve rendszerint a választások előtt kerül ismét napirendre, a politikai kampány részeként. A megoldás azonban a mai napig várat magára. A betegeket egy 1939-ben épült létesítményben kezelik, írja a Nova.
Ha figyelembe vesszük, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök októberre és novemberre választásokat jelentett be, akkor nem meglepő Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter és Đuro Macut miniszterelnök legutóbbi látogatása. Ezzel együtt újabb ígéret érkezett az onkológiai klinika problémájának sürgős megoldására.
Az Onkológiai Intézet kevés ülőhellyel rendelkező várótermeiben tömegnek várakoznak. A betegek vizsgálatra, konzíliumra, valamint kemoterápiára várnak. Emellett a főbejáratnál az épület megközelítése is szinte lehetetlen. Ott is nagy a zsúfoltság.
A könyvtárból nappali kórház lett
Az épület előtt az utcán mentőautók állnak, ezért a kezelésre érkező, illetve onnan távozó betegek járművei nem tudnak az épülethez közel hajtani. A taxisok és a betegek szerint a torlódás néha egy órán át is tart.
„Most még kisebb a tömeg, mint amekkora hidegebb időben szokott lenni. Már hónapok óta járok ide, így tudom, milyen akkor, amikor a legtöbb orvos nincs szabadságon, és több beteg is van. Minden alkalommal fél napot szánok a terápiára. Kora reggel érkezem, leadom a papírokat, mint a többiek, aztán várok, hogy szólítsanak, maga a terápia is eltart egy ideig, így az egész több órát vesz igénybe” – mondta a 66 éves Mirjana.
Az intézet orvosai évente mintegy 200 000 embert vizsgálnak meg, naponta pedig több mint 20 műtétet is elvégeznek. Sugárterápián naponta mintegy 400, kemoterápián pedig 300 ember vesz részt.
„Ennek a kórháznak ugyanaz a sorsa, mint a Tiršova 2-nek. Ahogy a volt polgármesternek megígérték az új gyermekkórházat, amely ki tudja, mikor készül el, úgy az egykori miniszternek is azt mondták, hogy új épületet építenek az onkológiai betegek kezelésére. Gyakran járok az intézetbe a betegek képviselőjeként, és minden alkalommal, amikor belépek, rosszul érzem magam. A kórház légköre borzalmas, én pedig Németországban jártam kezelésre, és az egy teljesen más világ. Már a kórház kialakításának is olyannak kellene lennie, hogy pszichológiailag ne törje le a beteget, legyen a környéken kert, zöldterület. A mi intézetünk akkor épült, amikor ez még nem volt fontos szempont, ezért inkább egy krematóriumra hasonlít” – mondta a Nova.rs-nek Savo Pilipović, a Szerbiai Betegszervezetek Szövetségének elnöke.
Mindössze néhány helyiséget újítottak fel
„Az intézetben néhány helyiség felújításával csak a kapacitás egy részének problémáját oldották meg. Korábban a betegek még a folyosókon is kaptak terápiát, a könyvtár pedig már régóta nem létezik. Abból nappali kórházat alakítottak ki, ami természetesen fontosabb, de a könyvtár is sokat jelentene azoknak, akik hosszabb ideig vannak kórházban” – magyarázta Pilipović, hozzátéve, hogy az új kórházat nem szabadna a városközpontban felépíteni.
Szükség lenne parkolóhelyekre, valamint sétára alkalmas parkokra is.
„A hatalom folyamatosan azt erőlteti, hogy az új kórházakat a városközpontban kell felépíteni, ahol szűkek az utcák, nehéz a közlekedés, nincs elegendő parkolóhely, és a zöldterületeknek, valamint a betegek sétáját szolgáló tereknek sincs helyük. Németországban a kórházakat a városközponton kívül, dombokon és külvárosi területeken építik, ahol van hely a közlekedésre, a zöldterületekre és a parkokra is, amelyek terápiás és pszichológiai szempontból is segítik a betegeket” – hangsúlyozta a bőrrák egyik típusával, melanómával kezelt nyilatkozó.
Az onkológiai betegek vizsgálatához és kezeléséhez szükséges nagyobb kapacitások mellett innovatív gyógyszerekre is nagy szükség lenne, ezekből azonban nincs elegendő. A Nova.rs korábban beszámolt a korszerű gyógyszerek hiányáról, amelyeket a konzíliumok engedélyeznek a betegek számára, ám ezekre a terápiákra legalább másfél hónapot kell várni. A kormány áprilisban megállapodást írt alá az AstraZenecával innovatív gyógyszerek beszerzéséről, ezek azonban ősz előtt nem lesznek elérhetők a betegek számára.
Az Onkológiai Intézet új épületének felépítését már 2021-ben bejelentették a Tiršova 2 mellett, amely szintén a befejező munkálatokra vár. Akkor az illetékesek azt mondták, hogy az új kórházat francia szabványok szerint építik meg, a költségek 2020-ban készült becslése pedig elérte a 250 millió eurót – ez az összeg mára jelentősen magasabb lenne.
Az, hogy valóban sürgősen szükség van új kórházra, mindenekelőtt a lesújtó statisztikákból derül ki. Az európai országokhoz viszonyítva Szerbiában a legmagasabb a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozás. Az országban évente több mint 40 000 ember betegszik meg valamilyen daganatos betegségben, és csaknem 20 000-en halnak meg.
Fotó: Nova
