A szárazság károkat okozott a tavaszi vetésű növények egy részében, de az idei mezőgazdasági szezon a magas hőmérsékletek ellenére sikeresebb lesz, mint a tavalyi, nyilatkozta Milan Prostran agrárközgazdasági elemző a szerb köztévé (RTS) reggeli műsorában.
Mint az elemző elmondta, kiemelkedő termést hozott a búza, az árpa, a rozs, a zab, az olajrepce, valamint a gyümölcs- és zöldségtermesztés. Hangsúlyozta, hogy jelenleg a napraforgó tartja magát a legjobban, míg a kukorica terméshozama elsősorban attól függ majd, hogy a vetések megkapták-e a teljes agrotechnikai kezelést, illetve hogy a következő napokban érkezik-e csapadék.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Több olyan év után, amikor a szárazság és a szélsőséges hőmérsékletek komolyan veszélyeztették a mezőgazdasági termelést, a kukorica állapota idén területenként eltérő. Vajdaság egyes részein a vetések általában jól fejlődnek, míg néhány veszélyeztetett térségben már a szárazság okozta károk is megfigyelhetők.
Milan Prostran elmondta, hogy a földeken tapasztalható helyzet régiónként jelentősen különbözik, és tíz nappal ezelőtt még optimistább volt a várható terméshozamokat illetően.
Kifejtette, hogy Bácska és Bánát bejárása során jó állapotban találta a vetéseket, de az aktuális hőhullám elsősorban a kukoricában fog károkat okozni.
„Két-három alkalommal jártam Bácskában, gyakorlatilag a térség szinte teljes területén, majd Észak-Bánátban és Dél-Bánátban is, éppen azokon a területeken, ahol most vörös meteorológiai riasztás van érvényben, ami minden bizonnyal a mezőgazdasági termelésben is szedni fogja a maga áldozatait” – mondta Prostran.
Szavai szerint azok a kukoricatáblák, amelyek megkapták a teljes agrotechnikai kezelést, többnyire már túljutottak a fejlődés legérzékenyebb szakaszán, míg a gyengébben gondozott területeken jelentősebb terméskiesés várható.
Másrészt arra számít, hogy a napraforgó az ország egyes részein akár rekordtermést is hozhat, miközben a cukorrépa is jobban viseli majd a szárazságot. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a szója termesztése a klímaváltozás egyre erősebb hatásai miatt egyre nehezebbé válik.
Prostran úgy véli, hogy a következő években a klímaváltozás nagyobb kihívást jelent majd a mezőgazdaság számára, mint a geopolitikai válságok vagy az energiaárak emelkedése.
Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a vetésszerkezet alkalmazkodása az új körülményekhez, valamint az őszi vetésű növények termőterületének növelése, mivel ezek ellenállóbbnak bizonyultak a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.
Szerbia megőrizheti élelmiszer-biztonságát
Az élelmiszerárakról szólva Prostran úgy értékelte, hogy a szárazság hatásai fokozatosan begyűrűznek majd a piacra, és az élelmiszer egyre inkább olyan stratégiai jelentőségű termékké válik, mint amilyenek ma az energiahordozók.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Szerbiának megvan a lehetősége élelmiszer-biztonságának megőrzésére, de ehhez jól megtervezett agrárpolitikára, megfelelő támogatásokra, valamint a kis- és közepes mezőgazdasági gazdaságok támogatására van szükség.
Végezetül kiemelte, hogy a mezőgazdaság idén is jelentős mértékben hozzájárul majd a bruttó hazai termék növekedéséhez, és emlékeztetett arra, hogy Szerbia jelentős exportálható búzafelesleggel rendelkezik. Mint mondta, kulcsfontosságú, hogy a termelők időben megkapják a támogatásokat, hogy felkészülten kezdhessék meg a következő mezőgazdasági évet.
Fotó: Magnific
