A válaszadók 49 százaléka gondolja úgy, hogy a dolgok rossz irányba haladnak Szerbiában, míg 41 százalékuk szerint jó irányba tartanak – derül ki a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) által közzétett közvélemény-kutatás eredményeiből. A felmérés májusban és júniusban készült 1502 válaszadó megkérdezésével, kombinált módszerrel: a megkérdezettek 75 százalékával telefonon, 25 százalékával pedig online készítettek interjút – számol be a Savremena politika.
Az IRI évek óta tesz közzé közvélemény-kutatásokat a balkáni országokról. Az amerikai intézet tavalyi felmérése ugyancsak májusban és júniusban készült, és akkor a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy Szerbia rossz irányba halad, 44 százalékuk szerint pedig jó irányba – ami azt jelenti, hogy az arány lényegében változatlan maradt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb probléma, amellyel az ország szembesül, a válaszadók 22 százaléka a korrupciót jelölte meg, ami messze a legnagyobb csoportot alkotja. A következő leggyakoribb válasz, amelyet a megkérdezettek 9 százaléka választott erre a kérdésr, a „hatalom, a kormányzó párt, a rossz politikai helyzet” volt.
A válaszadók 8 százaléka a gazdasági helyzetet tartja a legnagyobb problémának, míg 5 százalékuk a diáktiltakozásokat nevezte meg fő problémaként.
Emellett arra a kérdésre, hogy „mi járulna hozzá a leginkább a gazdasági helyzet javulásához”, a döntő többség – a válaszadók 38 százaléka – úgy vélte, hogy a „korrupció elleni küzdelem”. A második helyen, 23 százalékkal, a bérek és a nyugdíjak emelése szerepel.
Arra a kérdésre, hogyan jellemeznék háztartásuk gazdasági helyzetét, a válaszadók 7 százaléka azt válaszolta, hogy „nagyon jó”, 60 százalékuk „inkább jó”, 24 százalékuk „inkább rossz”, 7 százalékuk pedig „nagyon rossz”. Ez nagyon hasonló megoszlás a 2025 májusi felmérés eredményeihez képest.
Arra a kérdésre, hogy „ha a vasárnap tartanák a választásokat, mekkora valószínűséggel szavazna”, a megkérdezettek 68 százaléka azt felelte, hogy „nagyon valószínű”, további 15 százalékuk pedig azt, hogy „valószínűleg” szavazna.
Arra a kérdésre, hogy támogatják-e a több mint egy éve zajló egyetemista tiltakozásokat, a válaszadók 42 százaléka mondta azt, hogy támogatja, 41 százaléka pedig nem támogatja azokat. A 18 és 35 év közötti fiatalok körében 57 százalék támogatja a tiltakozásokat és 24 százalék nem, míg az 56 évnél idősebbek körében 58 százalék nem támogatja, és 29 százalék támogatja azokat.
Arra a kérdésre, hogy „ha az egyetemisták saját választási listát indítanának, megfontolná-e, hogy rájuk szavazzon”, a polgárok 46 százaléka mondta azt, hogy igen, 40 százalékuk pedig azt, hogy nem.
Ha referendumot tartanának az Európai Unióhoz való csatlakozásról, a válaszadók 46 százaléka szavazna „igen”-nel, 29 százaléka „nem”-mel, míg a fennmaradó rész nem tudja, vagy nem venne részt a szavazáson.
A diáktiltakozásokat támogatók körében 61 százalék szavazna az EU-csatlakozásra és 22 százalék ellene, míg a tiltakozásokat ellenzők körében megoszlott a helyzet: 34 százalékuk szavazna mellette, 36 százalékuk pedig ellene.
A polgároktól azt is megkérdezték, melyik álláspont áll hozzájuk a legközelebb Szerbia európai integrációs folyamatát illetően. 17 százalékuk azt mondta, hogy „a kormány közelebb viszi Szerbiát az EU-tagsághoz”, 33 százalékuk szerint „a kormány nem akarja vagy nem képes közelebb vinni az országot az EU-hoz, ezért Szerbia nem halad az EU felé”, 40 százalékuk szerint pedig „az EU nem akarja, hogy Szerbia a tagjává váljon, ezért Szerbia nem halad az EU felé”.
Fotó: 021.rs
