A szerbiai fiatalok ingyen járhatnak egyetemre Szlovéniában – így lehet beiratkozni

Az elmúlt években egyre több szerbiai középiskolát végzett fiatal költözik Szlovéniába, konkrétan a Ljubljanai Egyetem és a Maribori Egyetem karaira, ahol teljesen ingyen tanulhatnak, elismert európai diplomát szerezhetnek, és a hallgatói szolgálaton keresztül munkát is vállalhatnak. Elmondásuk szerint a megélhetési költségek viszonylag kedvezőek, és a munkaerőpiacon is könnyen találnak állást.

Szlovénia egyre népszerűbb célállomássá válik a térségből érkező hallgatók körében, akik otthonukhoz közel szeretnék folytatni felsőfokú tanulmányaikat – írja a Nova.rs.

Legyen szó Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból vagy Észak-Macedóniából érkező fiatalokról, Szlovénia kétségtelenül kiváló lehetőség mindazoknak a középiskolásoknak, akik külföldön szeretnének minőségi oktatásban részesülni viszonylag megfizethető áron.

A szlovén oktatási rendszer egyik legnagyobb előnye a szerbiaival szemben talán az, hogy nincs különbségtétel a költségvetési finanszírozású és az önköltséges elsőéves hallgatók között, hanem Szlovéniában a nappali tagozatos tanulmányok teljesen ingyenesek.

Az ingyenes tanulás azoknak a nappali tagozatos hallgatóknak biztosított, akik az állami egyetemeken az első képzési ciklusra (alapképzésre) vagy a második ciklusra (mesterképzésre) iratkoznak be.

A belgrádi Natalija Jović a Maribori Egyetem Közgazdasági és Üzleti Karának harmadéves hallgatója.

A Nova.rs-nek mesélt arról, hogyan néz ki a szlovéniai egyetemi élet, és miért döntött úgy, hogy ezt az egyetemet választja.

„Mariborban tanulok a Közgazdasági és Üzleti Karon. Nagyon nyugodt hely, a tanulmányok nem nehezek, de sok munkát igényelnek. Általában minden héten készítek valamilyen projektet. A professzorok nem csinálnak nagy problémát abból, ha valaki nem tudja tökéletesen a nyelvet. Úgy mondanám, hogy az emberek 90 százaléka érti a szerbet, és 100 százalékuk az angolt, bár ez kartól függ” – mondta Natalija.

Az egyetemtől valamivel távolabb él, mert így szerette volna, a garzonlakásért pedig 350 eurót fizet.

„Valóban elégedett vagyok mindazzal, amit ez az ország nyújtott nekem. Belgrádban jártam gimnáziumba, és egyáltalán nem akartam ott tanulni, még akkor sem, ha úgy gondolom, hogy a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Kara kiváló. Egyszerűen az egész helyzetet rossznak érzem ott. A későbbi munkavállalásra is gondolok. Ez nem jelenti azt, hogy itt rögtön találok majd munkát, de valóban nyugodt és szép hely” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy három egyetemi kampuszon vannak kollégiumok, kétágyas szobákkal, közös fürdőszobával és konyhával. Ő azonban inkább egyedül szeretett volna élni.

„A hallgatók bizonyos feltételek mellett lakhatási támogatást kaphatnak tanulmányaik idejére. Azok viszont, akik nem szeretnének kampuszban lakni, mint én, olyan lakást bérelhetnek, amelyik a leginkább megfelel számukra. A lakások ára függ attól, hogy hol találhatóak, milyen állapotban vannak és milyen típusú ingatlanról van szó, de mindenképpen lehet találni megfelelő lakást körülbelül 400 euróért. Nekem szerencsém volt, mert egy olyan lakásba költöztem be, amelyből a barátnőm nővére költözött el, így egyszerűen »beugrottam« a helyére ezen az áron” – mondta.

Petar Đorđević is megosztotta lánya tapasztalatait (valamint saját élményeit a beiratkozással kapcsolatban), aki Mariborban tanult.

„Amikor a lányom úgy döntött, hogy Szlovéniában tanul, természetes volt, hogy érdeklődni kezdtünk az ottani egyetemek iránt. Vannak ügynökségek, amelyek közvetítenek ebben, hirdetik magukat, és bizonyos értelemben garantálják a beiratkozást. Egyébként mindent elintézhetünk saját magunk is, vagyis a gyermek és a szülők együtt. Minden egy szlovén portálon keresztül zajlik, ahol létre kell hozni a leendő hallgató fiókját” – magyarázta.

Hozzátette, hogy ezen a portálon kell feltölteni a jelentkező dokumentumait.

„Az első szakaszban semmit nem kellett lefordítanunk ezekből a dokumentumokból, később azonban, amikor kiegészítést kértek, már hivatalos bírósági tolmácsnak kellett lefordítania őket. Egyes karok nyelvtudást igazoló bizonyítványt kérnek, amelyet később is be lehet nyújtani. Mivel a lányom a gépészetet választotta, a második évre B1-es nyelvtudást kértek tőle. Alapvetően követni kell a portál utasításait, és ennyi” – mondta.

Szerinte az egyetlen hátrány, hogy az állami kollégiumokba nehéz bekerülni, és a lakáskereséssel is hasonló problémáik voltak.

„Nagyon nehezen találtunk lakást. Korlátozott a kínálat, az árak sem olyan alacsonyak, de nagyobb probléma, hogy nincs elég lakás, a hirdetések elavultak, sokszor nem is veszik fel a telefont, és olyan, mintha valamilyen osztrák módszert alkalmaznának, afféle meghallgatást tartanak. A sok előny közül azt emelném ki, hogy valóban tudnak dolgozni a tanulmányaik mellett, és a munkavállalási lehetőség szabályozott. Mindezt a hallgatói szolgálat szervezi, amely valójában biztosítja a munkáltatókat, illetve a hallgatók kifizetését is. Nagyon jól megszervezett az étkezési rendszerük is: bármely étteremben kedvezményes áron lehet enni a hallgatói utalványokkal” – magyarázta.

Hogyan zajlik a szlovéniai egyetemi felvételi?

Szerbiával ellentétben a szlovén egyetemeken nincs hagyományos felvételi vizsga. Ehelyett az érettségi bizonyítványt és a középiskolai év végi bizonyítványokat értékelik.

„Így van, nincs felvételi vizsga, nincs stressz, nincs az a nyomás, hogy bekerülök-e állami finanszírozású helyre vagy sem. A pontozási rendszer többnyire úgy működik, hogy az érettségi 60 százalékot ér, a harmadik és negyedik év végi bizonyítványok pedig 40 százalékot. Bizonyos esetekben 20 százalékot, a fennmaradó 20 százalék pedig a választott tantárgyhoz kapcsolódik. Például ha valaki matematikát szeretne tanulni, akkor a harmadik és negyedik évben elért matematikaeredményeket veszik figyelembe” – magyarázta Natalija.

Szlovén és angol nyelvű képzések

Az interneten számos ügynökség található, amelyek a szlovéniai továbbtanulással és költözéssel foglalkoznak, és részletesen ismertetik, hogyan zajlik a tanulás ebben az országban.

Az egyik ilyen oldal (Studiraj i ti u Sloveniji) szerint az alapképzések többsége szlovén nyelven zajlik, azonban egyre több egyetem kínál angol nyelvű képzéseket is, különösen a mester- és doktori programokon.

Ljubljana (Fotó: Tóth Imre/SZMSZ)