Mileta Slankamenac, a Szerbiai Gazdák Fennmaradásáért Kezdeményezés képviselője kijelentette, hogy a rendkívül magas hőmérséklet és a hosszan tartó csapadékhiány szinte teljesen tönkretette az idei termést.
„Ezek az extrém hőmérsékletek mindennek betettek. Hatalmas a vízhiány. A kukoricának, a szójának és a napraforgónak gyakorlatilag annyi. Egy átlagos évhez képest biztosan 50-70 százalékkal kisebb lesz a hozam” – mondta Slankamenac. A zöldségféléket még öntözik, de Vajdaságban a felszíni vizekből történő vízkiemelést a alacsony vízállás és az ivóvízellátás megőrzése miatt már megtiltották.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Nem tudjuk, hogy a tilalmat kiterjesztik-e a kutakból való öntözésre is. Ami a szántóföldi növényeket illeti, a kukorica, a szója és a napraforgó idő előtt érik. A kukorica felülről teljesen kiégett, ahelyett, hogy először az alsó levelei száradnának ki, ami jól mutatja, mennyire kihat rá a hőség” – mondta Slankamenac. Elmondása szerint a termés végleges minőségét még nem lehet teljesen felbecsülni, de súlyos következményekre számítanak.
„Minden hipergyorsan történik. A kukorica minősége rossz lesz, a szójánál meg majd meglátjuk, de azon is kevés a hüvely. A napraforgónak kicsik a fejei, úgy néz ki a határ, mintha valaki végigment volna rajta egy perzselővel” – fogalmazott Slankamenac.
Arra a kérdésre, hogy számít-e az állam segítségére és reakciójára, Slankamenac azt válaszolta, hogy „abszolút semmire” nem számít.
„Évek óta mutatunk rá erre a problémára. Súlyos aszályunk volt 2022-ben, 2023 valamivel jobb volt, most pedig már a negyedik egymást követő évben vannak rendkívüli hőmérsékletek és csapadékhiány. Nem látjuk, hogy az állam konkrét lépéseket tenne” – mondta.
Hozzátette, hogy a mezőgazdaságnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásához a szakemberek és a termelők közös munkájára van szükség. „Klímatológusokra, talajtani szakértőkre, meteorológusokra és magukra a gazdákra van szükség ahhoz, hogy meghatározzák, milyen növényeket és milyen feltételek mellett lehet termeszteni. Léteznek olyan intézmények, mint a BioSense, amelyek műholdon keresztül tudják követni a vetések állapotát, de nincs koordináció, sem komoly terv” – mutatott rá Slankamenac.
Kitért arra is, hogy a helyzet nem egyforma Szerbia minden részén, de vannak olyan területek, ahol például a kukoricatermesztés egyre nehezebbé válik.
„Ez már nem egy kivételes, aszályos év. Évről évre egyre magasabb a hőmérséklet, egyre kevesebb a csapadék és rekordalacsonyak a vízállások. A tudomány évtizedek óta figyelmeztetett arra, hogy ez be fog következni, most pedig a következményeit a mezőgazdaságban és más szektorokban is látjuk” – hangsúlyozta Slankamenac.
Fotó: Pixabay
