A legfontosabb intézményünk vagy sóhivatal?

Kisebbségi autonómia vagy sóhivatal? címmel szervezett pódiumbeszélgetést a Vajdasági Magyar Alternatív Fórum, vagyis a MALTER az oromi Malomfesztiválon. A beszélgetésen a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elmúlt huszonnégy évét, jelenlegi működését és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg.

A pódiumon Józsa László, az MNT egykori elnöke, Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnöke vett részt. A beszélgetést Pressburger Csaba, a MALTER alapító tagja moderálta.

A vita során két markánsan eltérő elképzelés rajzolódott ki. Miközben a jelenlegi MNT-vezetés a meglévő hatáskörök megerősítését és a kiépített intézményrendszer működtetését hangsúlyozza, a Vajdasági Magyar Újrakezdés szélesebb feladatkört és az intézmény működésének átalakítását szorgalmazza.

Mit épített fel az MNT huszonnégy év alatt?

Hugyik Richárd szerint a jövőről elsősorban az eddigi eredményekre építve kell gondolkodni. A Magyar Nemzeti Tanács az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén rendelkezik hatáskörökkel, ezekben a keretekben pedig az elmúlt években kiterjedt intézmény- és támogatási rendszer alakult ki.

Az MNT szerepe az oktatásban, az ösztöndíjprogramokban, a közösségszervezésben és a kulturális intézmények működtetésében is megjelenik. Hugyik szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata ezért nem feltétlenül új intézmények létrehozása, hanem a meglévők megtöltése tartalommal.

„Az igazán nagy kihívás az a szürke, munkás hétköznapok világa, amikor bizonyos színházakat, közösségi tereket programokkal, nézőkkel kell megtölteni.”

A jelenlegi MNT-vezetés álláspontja szerint az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy létrejött egy olyan magyar oktatási és kulturális intézményrendszer, amelyhez támogatási és ösztöndíjrendszerek is kapcsolódnak.

Hol vannak az MNT hatásköreinek határai?

Hugyik ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kulturális autonómia és az MNT hatáskörei nem korlátlanok. A vajdasági magyar közösség számos olyan problémával szembesül, amely már túlmutat az MNT jelenlegi kompetenciáin. Ilyen például a fiatalok szülőföldön maradása vagy a népességfogyás, amelyekhez kormányzati és parlamenti döntésekre is szükség van.

A kérdés így nem egyszerűen az, hogy mit szeretne megoldani az MNT, hanem az is, hogy mire van tényleges jogi és politikai lehetősége.

Rózsa Zsombor: Nem elég működtetni, át kell alakítani

Rózsa Zsombor kritikusan közelített az MNT jelenlegi működéséhez. Szerinte eljött az idő arra, hogy az intézmény elmúlt huszonnégy évét átfogóan megvizsgálják: mit hozott a közösség számára, milyen lehetőségeket használt ki, és melyek maradtak kihasználatlanul.

A Vajdasági Magyar Újrakezdés az MNT-választáson való indulásra készül. Rózsa elmondása szerint már kampányolnak, építik a tagságot, állítják össze a jelöltlistát, és lehetséges koalíciós partnerekkel is tárgyalnak.

A VMÚ célja nem pusztán a bejutás. Rózsa 18 mandátum megszerzését jelölte meg célként a 35 fős MNT-ben, amely elegendő lehetne ahhoz, hogy vezető szerepet vállaljanak a testületben és megvalósítsák reformelképzeléseiket.

„Ahhoz, hogy valóban rendszerváltás történjen, nekünk, mondjuk úgy, hogy kormányt kell alakítanunk.”

Rózsa szerint az MNT-t fel kell szabadítani a politikai nyomás alól (a beszélgetés során kiderült, hogy a 33 képviselő közül 23 a VMSZ tagja), és olyan erős, civil és szakmai, független testületként kellene működnie, amely képes a közösség változó problémáira reagálni.

Független intézmény vagy politikai befolyás?

Az MNT jövője mellett a testület politikai függetlenségének kérdése is előkerült.

Rózsa szerint az MNT működésében túl erősen érvényesül a pártpolitika, ami szerinte a szakmai szereplők háttérbe szorulásához vezetett. A VMÚ egyik célja ezért az lenne, hogy az intézmény működését szakmaibbá és politikailag függetlenebbé tegye.

Hugyik ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács önálló intézmény, és nem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerve. A következő választással kapcsolatban azt mondta, bízik abban, hogy több lista indul majd.

Józsa László, aki az MNT első időszakának tapasztalatait idézte fel, kitért arra is, hogy a testület korábban nem volt mentes a vitáktól, de mindenki igyekezett úgy alakítani az álláspontját, hogy a végeredmény a közösség számára a legjobb legyen.

Mit tanulhatunk az első MNT-től?

A korábbi MNT-elnök szerint a kisebbségi autonómia működéséhez nemcsak megfelelő jogkörökre, hanem megfelelő politikai kultúrára is szükség van.

Józsa szerint az első MNT működésében több, a VMSZ-en kívülről érkező, különböző hátterű értelmiségi is részt vett. Szerinte a kisebbségi autonómia működéséhez a politikai szereplők részéről önmérsékletre, nyitottságra és együttműködésre van szükség.

A történelmi visszatekintés egyben azt a kérdést is felveti, hogy mennyire lehet valóban autonóm egy olyan intézmény, amelynek működésében erősen jelen van a pártpolitika.

Pressburger: Hol voltak 15 évig?

A beszélgetés másik fontos témája a politikai szereplők, a civilek és a média közötti párbeszéd hiánya volt. Pressburger Csaba, a MALTER alapító tagja szerint már önmagában jelentős, hogy a vajdasági magyar közélet különböző oldalain álló szereplők egy asztalhoz ültek. Szerinte az elmúlt másfél évtizedben kevés nyitottság volt a hatalom részéről a független újságírók és a civilek felé. Több kezdeményezés is született arra, hogy a politikai szereplők és a civil, illetve médiaszféra között párbeszéd alakuljon ki, ez azonban hosszú ideig nem valósult meg.

Pressburger szerint a jelenlegi nyitottságot ki kell használni, és további párbeszédre van szükség. A MALTER a jövőben a Nyitott Fórum nevű platformján keresztül szeretne közéleti kérdéseket megvitatni, további panelbeszélgetéseket és szakmai konferenciákat szervezni.

A moderátor az újságírók felelősségét is hangsúlyozta. Szerinte, ha egy politikus nem ad megfelelő választ, vissza kell kérdezni.

„A politikusok megtanulták azt, hogyan kell megkerülni a kérdést, hogyan kell úgy válaszolni, hogy valójában ne válaszoljanak.”

Milyen MNT-re van szükség?

A Kisebbségi autonómia vagy sóhivatal? című beszélgetés végére nem született közös válasz arra, milyen Magyar Nemzeti Tanácsra lenne szüksége a vajdasági magyar közösségnek. A hallgatóság kérdései során szóba került a magyar-szerb nagyszótár körüli pénzelési probléma, valamint az is, hogy a Létünk folyóirat esetében a főszerkesztői pályázat előtt Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke erre a pozícióra felkérte Hajnal Jenőt, aki nem rendelkezik doktori fokozattal, miközben egy tudományos folyóirat esetében ez magától értetődő, de ezt úgy oldották meg, hogy a pályázati kiírás úgy szólt, hogy a magiszteri fokozat is elegendő volt.

A jelenlegi MNT vezetése elsősorban a meglévő négy terület megerősítését és a már felépített intézményrendszer működtetését hangsúlyozza. A Vajdasági Magyar Újrakezdés ezzel szemben szélesebb hatásköröket, új területeket (gazdasági, ifjúsági, népjóléti és kapcsolattartási) és az MNT működésének politikai-szakmai átalakítását szeretné.

A vita azonban túlmutat a négy vagy nyolc terület kérdésén. Arról is szól, hogy ki és milyen módon határozza meg a vajdasági magyar közösség legfontosabb problémáit, és milyen intézmény képes ezekre választ adni. A közelgő MNT-választás így nem csupán arról szólhat, kik kerülnek be a 35 fős testületbe, hanem arról is, milyen szerepet szán a vajdasági magyar közösség az MNT-nek a következő években.

Dévity Tamás

Kisebbségi autonómia vagy sóhivatal? – pódiumbeszélgetés a XII. Malomfesztiválon (jobbról balra): Pressburger Csaba, Józsa László, Hugyik Richárd és Rózsa Zsombor (Fotó: Kanyó Botond)